Mit válasszak a kata helyett? – Okleveles adószakértőt kérdeztünk
Megszavazta az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályainak módosítását. A változás miatt a jelenleg így adózó kisvállalkozók meghatározó része ki fog szorulni ebből a kedvező adóformából, és új megoldást kell keresnie vállalkozása működtetésére. Arról kérdeztük Angyal József okleveles adószakértőt, hogy milyen lehetőségei vannak azoknak az adózóknak, akik nem katázhatnak többé.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) Parlament által elfogadott módosítása több százezer ember életét befolyásolja Magyarországon. Az adónem alkalmazásával vannak, akik élnek, illetve visszaélnek, a kormány az utóbbiak miatt tartja indokoltnak a kata átalakítását. A módosítás azonban nem mindenkit érint egyformán. Vannak, akik a változás nyomán nehezebb helyzetbe kerülnek más érintetteknél – például a szellemi szabadfoglalkozásúak: művészek, mérnökök, szövegírók és még sokan mások –, ők azon törik most a fejüket, hogyan alakítsák az egzisztenciájukat a közeljövőben.
Kik maradhatnak katások?
A jelenlegi helyzet szerint szeptember 1-től azok maradhatnak katások, akik főfoglalkozású egyéni vállalkozókként és őstermelőkként kizárólag magánszemélyeknek állítanak ki számlát (ez alól kivételt képeznek a taxisok).
Számukra a kata összege továbbra is havi 50 ezer forint lesz, ha az éves bevételük nem haladja meg a 18 millió forintot, tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót (szochót) nekik továbbra sem kell fizetniük.
Az eddig a kata szerint adózók többségének jelen állás szerint új megoldást kell találnia, hiszen nagyon szűk az a tevékenységi kör, ahol kizárólag magánszemélyek a megbízók. Angyal József okleveles adószakértő szerint nem igaz, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójával azokat célozták, akik a lakosságnak szolgáltatnak, tehát nem feltétlenül a fodrászok, manikűrösök miatt találták ki a katát. „Mindazon adózási módokat, ahol csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, elsősorban a szellemi szabadfoglalkozásúaknak találták ki, például mérnököknek, tervezőknek, igazságügyi szakértőknek, akiknek jellemzően alacsony költségük van. Mindezt azért, hogy ne kelljen számlákat gyűjtögetniük, ne számoljanak el fiktív költségeket, és pontosan ez határozza meg az egyik választóvonalat azzal kapcsolatban, hogy mit kell csinálnia annak, aki nem katázhat többé” – mutat rá Angyal József.
Annának alternatíva lehet az átalányadózás
Anna a gyermeke mellől nem szeretett volna alkalmazotti státuszba visszatérni, ezért katázó szabadúszó szövegíróként keresi a kenyerét. Mivel vállalkozásához csak a saját telefonjára, laptopjára, illetve némi papírra és írószerre van szüksége, szellemi szabadfoglalkozásúként nemigen tud költségként semmit elszámolni.
Angyal József szerint számára jó választás lehet az átalányadózás, amelynek keretén belül bizonylat nélkül lehet költségeket elszámolni.
Főszabály szerint a költséghányad 40 százalék lehet (azért főszabály szerint, mert vannak olyan tevékenységi körök pl. gépjárműjavítás, építőipari kivitelezés, szépségápolás, ahol a költséghányad 80 százalék. A részletes listát lásd itt.) Ebben az esetben a jövedelem 60 százalék, ezután kell befizetni az adót és a járulékot.
Angyal József példával igyekszik szemléltetni ezt a típusú adózást: ha egy átalányadózónak van 10 millió forint bevétele, abból 40 százalékot, tehát négymillió forintot költségként elszámolhat, így 60 százalék lesz az, ami tulajdonképpen a jövedelmét képezi. „Fizetnie kell szociális hozzájárulási járulékként 13 százalékot, le kell vonnia 18,5 százalék tb-járulékot, az szja-nál pedig van olyan kedvezmény, hogy 1,2 millió forint éves összegig adómentes, vagyis az szja alapja további 1,2 millió forinttal csökken” – teszi hozzá a szakember.
Fontos tudnivaló az is, hogy a befizetendő tb-járuléknak és a szochónak abban az esetben is el kell érnie a minimálbér, illetve a bérminimum után fizetendő összeget, ha az adóalap alacsonyabb annál.
„Figyelni kell arra továbbá, hogy a 12 millió forintos bevételi korlátot ne lépjük túl, ha az átalányadózást választjuk, mert akkor ez az adózási forma elveszíti azt az előnyét, hogy nem kell áfát fizetni”
– hangsúlyozza Angyal József, aki szerint a katáról szóló módosítás miatt várhatóan erősödni fog a feketegazdaság.
A Bankmonitor cikkében az átalányadózás előnyeként emlegetik a katával szemben azt, hogy „míg a katás vállalkozásoknak tudomásul kellett venniük azt, hogy az szja-kedvezményekben nem részesülnek, illetve csak töredék szolgálati évet szereznek az öregségi nyugdíjjogosultságukhoz, ez az átalányadózás mellett már nincs így.”
Hátrányként pedig a magasabb közteher mellett a több adminisztrációval is számolni kell, többek között havi járulékbevallással, éves szja-bevallással és számlanyilvántartással is foglalkoznia kell annak, aki ezt az utat választja.
Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nemrég bejelentette, hogy napokon belül elérhető lesz a NAV adókalkulátora, de addig is érdemes megnézni a Bankmonitor összehasonlító táblázatát.
Ki lehet átalányadózó?
Az átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér tavaly 167 400 forint volt. Ez alapján a bevételi határ 20,08 millió forint. De itt is van kivétel! Kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a bevételi határ a minimálbér ötvenszerese, ami 2021-ben 100,4 millió forint volt. Az átalányadós adóévben pedig a vállalkozó bevétele nem haladhatja meg az aktuális éves minimálbér tízszeresét (vagyis a bevétel a jelenlegi számok alapján maximum 24 millió forint lehet).
Fontos tudni, hogy ha egyéni vállalkozóként az szja szerinti átalányadózást választjuk, akkor:
- a teljes bevétel egy része a költséghányad,
- adózni pedig csak a fennmaradó jövedelem után kell.
- Hogy pontosan mennyi adót és járulékot kell megfizetnie egy átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, azt a teljes bevétel mellett a végzett tevékenység is meghatározza.
- Ha egyéni vállalkozóként az átalányadózást választjuk, akkor azt minden tevékenységre alkalmazni kell.
Forrás: Bank 360.hu
Dávid rosszul járhat az átalányadóval
Dávid laptopokat forgalmaz, a gépek beszerzése pedig jelentős költséget jelent vállalkozásának, így Angyal József szerint nem feltétlenül jár jól, ha átalányadózásra vált.
„Ahol van jelentősebb beszerzési összeg, ott más a helyzet, hiszen beszerezte az árut, aminek van pontos összege, amit el tud számolni, így lehet, hogy a 40 százaléknál több jön ki neki. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy a költsége – figyelembe véve az alkalmazottak bérét, a felhasznált anyagköltséget, a működési költséget, esetleg az irodabérlést – meghaladja-e ezt a bizonyos 40 százalékot. Ezért is mondtam, hogy tevékenységtől is függ, hogy ki milyen adózási módot választhat” – hívja fel a figyelmet az okleveles adószakértő.
Nyár végéig lehet cégek felé számlázni
Dóri pszichológus, rendszeresen tart cégeknek mentális egészségről szóló tréningeket, de mellette magánkliensei is vannak, a tevékenységének nagyjából egyharmadát teszik ki a céges megrendelések. „Akik ebben a helyzetben vannak, bejelentkezhetnek a kata alá, de az első cégtől származó bevételük megszerzése után elvesztik kata-alanyiságukat. Ezért azt kell csinálni – mivel az átmeneti szabály az, hogy amit még augusztus 31-ig kiszámláznak a cégek felé, az függetlenül attól, hogy mikor folyik be a pénz, még a mostani kata alá tartozik –, hogy a céges megrendeléseket lehetőség szerint augusztus 31-ig lekésőbb ki kell számlázni” – hívja fel a figyelmet az okleveles adószakértő.
Hogyan tovább az eddig katázó Bt.-knek?
Angyal József a Képmásnak elmondta, hogy a Bt.-k előtt két út áll. Vagy áttérnek a számviteli törvény hatálya alá, ami komolyabb adminisztrációt igényel, vagy kiváltják az egyéni vállalkozói engedélyt. „Azt tudni kell, hogy a Bt. kültagja minden további nélkül kiválthatja az egyéni vállalkozói engedélyt, onnantól kezdve pedig átalányadózóként tevékenykedhet. A beltaggal már más a helyzet, mert ő személyes vagyonával felel a vállalkozásért. Ahhoz, hogy a beltag szintén egyéni vállalkozó lehessen, vagy másnak kell átadnia a beltagságot, vagy végelszámolással meg kell szüntetni a Bt.-t” – magyarázza Angyal József.
A szakértő azt is leszögezi, hogy a vállalkozók helyzete annyira eltérő, hogy nehéz általános elveket megfogalmazni, ezért azt javasolja, hogy minél széleskörűbben tájékozódjunk a felmerülő opciókról, lehetőség szerint szakértő bevonásával, aki személyre szabott tanácsokkal tud ellátni minket.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>