Karácsonyi családi rituálék - A hagyományokat az életünkhöz is kell igazítanunk

Apa főz! 

„Nálunk mindig apa készíti el a karácsonyi menüt, ő egyébként nem szokott főzni, de a karácsonyi vacsora elkészítését nem engedi át másnak. Ilyenkor a konyhában borzasztóan nagy a felfordulás, de anyának végre van ideje velünk játszani” – meséli egy kisiskolás.
Az ünnepnapok kiszakítanak bennünket a hétköznapokból, alkalmat nyújtva arra, hogy megtapasztaljuk a mulandóság és állandóság együttes élményét. Az együtt elköltött vacsora alatt beszélgetünk a dédiről, aki a világ legfinomabb töltött káposztáját készítette, vagy a nagypapa vicces történeteiről.

Érzelmileg üres rituálé 

„Anyukám az őrületbe kerget. Minden évben mindennek pontosan ugyanúgy kell lezajlania. Nem veszi észre, hogy felnőttünk, és nem szeretnénk ugyanazokat a dalokat énekelni, amiket négy évesen. Mi persze végigcsináljuk az egészet, hogy ne bántsuk meg, de a légkör egyre feszültebb.”
Előfordul, hogy bár ragaszkodunk bizonyos rituálékhoz, szem elől tévesztjük hagyományaink valódi célját, és olyan szokásokhoz ragaszkodunk, amelyek érzelmileg kiürültek, a családtagok számára már nem hordoznak jelentést.

Nyomasztó az összehasonlítás

„Előre tartok az ünnepektől. A nagymamám legalább hatféle süteményt készített karácsonykor, zseniális háziasszony volt. Kimondatlan elvárás, hogy a menü pont olyan legyen, mint amikor a nagyi készítette. Három pici gyerek mellett nem érzek magamban erőt, hogy a szakácstudományomat csillogtassam.”
A család életciklusának változásai rugalmas válaszokat követelnek. A rituálék újratervezhetők és átszervezhetők a családtagok igényei szerint. A lényeg, hogy legyenek olyan hagyományaink, amelyet mindenki szívesen követ. Lehetséges, hogy egyszerűsödik a menü, de a meghitt közös ünneplés és étkezés megmarad. Ha összecsapnak a fejünk fölött a hullámok, újratárgyalhatjuk, hogy a családtagok milyen szerepet vállalnak a készülődésben, így az együttlét örömét nem rabolja el a stressz. A kisebb gyerekeket is bevonhatjuk, hiszen nem attól lesz tökéletes a mézeskalács, hogy hibátlanul van díszítve, hanem hogy együtt készítettük. Az ünnep melege sem a rituálék pontos megismétlésében, a tökéletesen feldíszített házban, a nagy műgonddal elkészített menüben, a méregdrága ajándékokban rejlik, hanem az együttlétben.