Kadarkán innen és túl – A szekszárdi borvidéken jártunk

Tényleg tudományosan

A Heimann Családi Birtok a pécsi kutatóintézettel közös projektben éveken át figyelte a 80–100 éves kadarkatőkék termését, ennek eredményeként hét különböző kadarkát telepítettek, majd ezek klónjait megosztották kollégáikkal is. Ma ott tart az évtizedes munka, hogy Heimann Zoltán fiával a világ legjobb kadarkájának elkészítését tűzték ki célul. Kilencedik generációs svábként erősen kötődik a vidékhez, igaz, fiatalabb korában a fővárosban dolgozott felsővezető beosztásban. Hagyományőrzésként kezdte építgetni a családi borászatot 1990-ben, majd szép lassan akkorára hízott a birtok, hogy már nem lehetett játékból csinálni.

A terület fél hektárról 25-re nőtt, a 10 méteres pincéből 100 méteres lett, az első év 2000 palackjától eljutottak a 150-200 ezres termelésig. Heimann úr azonban világosan látta, hogy örökös nélkül megreked a birtok fejlődése, eladni pedig felesleges, mert gyakorlatilag nincs értéke.

„Zoltán fiamat próbáltuk ebbe az irányba terelni, de nem akartuk, hogy a döntést a szülői kényszer miatt hozza meg. A legnagyobb lökést egy 2005-ös borkóstolás adta Szepsy Istvánnál, ahol az egri Gál Tiborral is találkozott.” Az ő személyes varázsuk hatására ifj. Heimann Zoltán hat éven át a világ legjobb iskoláiban (Geisenheim, Montpellier, Bordeaux) tanulta a szakmát és a legmodernebb tudással és nemzetközi kapcsolatrendszerrel tért haza. Ma az édesanya, Ágnes feladata a számvitel, a pályázatok figyelése, Zoltáné a szőlészet, a beruházások, a vásárlások felügyelete és a stratégiaépítés, a borászatban pedig egyre inkább az ifjabb Zoli szava érvényesül, ő egyben a marketingkommunikáció és a brandépítés felelőse is. Valószínűleg a profi munkamegosztásnak is köszönhető, hogy a Heimann Családi Birtok az év borászata lett a Gault&Millau 2016-os kiadásában.

Persze Szekszárd nem csak a kadarkáról szól, az elmúlt 10 évben szép sikerpályát írt le: példátlan összefogással közös irányba indultak a kadarka-kékfrankos-bikavér trióval, meg kell említeni a kiemelkedő rozékat, a nagy pincészetek mellett erősödnek a családi és a bioszemlélettel gazdálkodó borászatok. A Posta testvérek (Pósta Borház) a kétezres évek elején kezdték. Péter egy szerencsés véletlennek köszönhetően tudott vásárolni egy 38 hektáros egybefüggő területet, amelyen 15 hektár szőlő van, erdővel körbevéve. Mint mondja, „akkoriban jól prosperáltak a dolgaink és divatos is volt szőlőt venni”. Mindent az elejéről kezdtek, Gergő elvégezte a kertészeti egyetemen a borászatot, eközben tíz év alatt megteremtették a hátteret.

A borkészítésben a legmodernebb technológiákat használják, a szőlőt viszont a természetre bízzák, műtrágyát, adalékanyagokat nem használnak.

„Annyi az őzünk és a szarvasunk, hogy gyakorlatilag bent élnek a szőlőben. Elég komolyan segítenek a hajtásválogatásban és a fürtszelekcióban is...” - mondja nevetve Gergő. Postáék fő filozófiája, hogy a lehető legkevesebb mesterséges hatást gyakorolják boraikra, ennek természetes velejárói a változatos minőségű és mennyiségű évjáratok. Az évi mintegy 40 ezer palackos termés jó részét a gasztronómia szippantja fel, hazai éttermek mellett skandináv, belga, angol és kanadai Michelin‑csillagos éttermek évek óta visszatérő vásárlóik. Péter szerint kizárólag a helyi fajtákat viszik. Ez is mutatja, hogy Szekszárd jól határozta meg a maga karakterét, a következő évjáratok hírnévben is egyre ígéretesebb jövővel kecsegtetnek.

Programok a borozgatás mellé

Heimannék és Postáék borászata egy-egy szelet a szekszárdi borvidék színes életéből. Hozzájuk hasonlóan a legtöbb helyi borász kitűnő fogadtatással és vendégszeretettel várja a látogatókat! A kadarka.net szekszárdi információs portálon tájékozódhatunk a pincészetekről, rendezvényekről és árakról is. Általában borkóstolásra csak előzetes bejelentkezés és időpontfoglalás után van lehetőség.

Rendszeresek a szervezett bortúrák: a reggeltől estig tartó programon több száz vendég sétál pincéről pincére, ahol kóstolóval, hidegtálakkal vagy meleg ételekel, koncertekkel készülnek a borászok. Ilyen például a Bikavér Borongoló, az Iván-völgyi kadarka túra, a Búcsúi Borjárás.

Szállásfoglaláshoz a visitszekszard.hu vagy a kadarka.net jó kiindulópont. Ha tehetjük, válasszunk a borhotelek (pl. Takler‑kúria, Merops Hotel Mészáros, Fritz panzió) közül, vagy keressünk családbarát panziókat (Fogadó a Patkolókovácshoz, Panzió a Fehér Tehénhez). Titkos tipp az Ég és Föld vendégház, amely a város feletti dombtetőn található. Modern, két fő plusz két gyermek részére ideális, saját borospincével és bioszőlővel a kertben!

Gasztronómiában Szekszárd még keresi útját, de egyre több az előremutató kezdeményezés. A Kávé Háza az elmúlt években kultikus hellyé vált és sikeresen olvadt be a mai minőségi gasztronómiába, a Takler‑kúria étterme is minőséggel vár, csakúgy, mint a medinai, díjnyertes Apponyi Kiskastély konyhája. Érdemes a Duna túlpartjára, Érsekcsanádra ellátogatni egy ebédre: a Rév Csárdában főzik az ország legjobb halászlevét, mindig friss halból, bográcsban, szabad tűzön, frissen vágott fűszerekkel ízesítve.  

Nemcsak bortúra

Szekszárd Babits Mihály szülővárosa, keressük fel a szülői házban kialakított múzeumot (Babits u. 13.) és a költő szobrát a Sétakertben. Szeptember a szarvasbőgés fő időszaka, Közép-Európa legnagyobb ártéri erdője ilyenkor mutatja legszebb arcát. Hétvégenként a Gemenc Zrt. erdei vasutazással egybekötött szarvasbőgés hallgató túrákat indít, a részletekről a www.gemenczrt.hu oldalon tájékozódjunk. Saját szervezésben kerékpárral (ez csendes) érdemes körbejárni a töltéseken, de 500 forintért gépkocsira is válthatunk napijegyet a Sió torkolatánál, a keselyűsi zsilip irodájában. A Keselyűs és Pörböly közötti töltés mellett van a Lankóczi vízügyi kiállítóhely. A gépház és benne a hatalmas szivattyúk szabadon látogathatók, a kapu nyitva, kulcs a lakatban.

(A cikk a Képmás magazin szeptemberi számában jelent meg.)