Jesse James: véreskezű bandita vagy újkori Robin Hood? – 150 éve volt az első nagy vonatrablás Amerikában
1873. július 21-én az iowai Adair városánál néhány bandita kirabolt egy vonatot. Van ugyan némi vita róla, de az Egyesült Államokban ezt tartják az első nagy „mozgó” vonatrablásnak, helyét ma is emléktábla őrzi. Az elkövetők, a vadnyugat egyik leghírhedtebb banditája, Jesse James és bandája, legendássá váltak az amerikai folklórban. Egyesek Robin Hood-hoz hasonlították őket, ami nem igazán fedi a valóságot. A banditavezért – akinek a filmvásznon már Brad Pitt is a bőrébe bújt – végül saját társai árulták el.
Már kamaszként gerillaakciókban vett részt
Jesse Woodson James 1847-ben, még jóval az amerikai polgárháború kezdete előtt látta meg a napvilágot. Ez a korszak Mark Twain regényeiből sokaknak ismerős lehet, a James család azonban egészen másfajta életmódot folytatott, mint Huckleberry Finn és Tom Sawyer. A rabszolgatartó farmer, baptista hitszónok apa a könnyű meggazdagodás reményében először kendertermesztéssel foglalkozott, majd miután ez nem vált be, Missouriba költöztek, hogy gyapottermesztéssel próbálkozzon. Miután ebből sem érte el a vágyott gazdagságot, az aranyláz idején Kaliforniába ment, végül ott is hunyt el. Özvegye az ötéves Frankkel és a hároméves Jesse-vel visszaköltözött a missouri családi birtokra, majd hamarosan újra megházasodott.
Az 1850-es években Missouri az amerikai polgárháborúhoz vezető folyamatok sűrűjében találta magát.
Ebben az időben az államok saját maguk dönthettek a rabszolgatartás mellett vagy ellen, mielőtt beléptek az Unióba (Amerikai Egyesült Államok). Missouri az előbbi pártján állt, sőt James-ék otthona az egyik leginkább rabszolgaságpárti megyében volt, így a család is tartott rabszolgákat. A polgárháború idején – amely az északi és a déli államok között dúlt –, 1863-ban Jesse James mostohaapját, Reuben Samuelt északi reguláris csapatok elfogták és megkínozták. Állítólag így tettek a 16 éves fiúval is.
Az erőszak személyes élménye a gerillák közé hajtotta a fiatal fiút. Beállt egy szabadcsapatba, ahol testvérével és a Younger fivérekkel (Cole, John, Jim és Bob) William Anderson, ismertebb nevén „Véres Bill” alatt szolgáltak. A déliekkel szimpatizáló egység nem riadt vissza a kegyetlen gerillaakcióktól, gyilkosságoktól, vonat- és bankrablásoktól, valamint zsarolásoktól sem. Jesse rendkívül forrófejű és meggondolatlan volt, míg Frank, a testvére sokkal nyugodtabb, körültekintőbb, az ő kezéhez viszonylag kevés vér tapadt. A háború után hajtóvadászat indult a gerillák ellen. Aki önként feladta magát, az megmenekült a kötél általi haláltól: Frank így tett, öccse azonban tovább bujkált, majd egy összecsapásban súlyosan megsérült, amiből csak nagy nehezen épült fel.
„Nem tolvajok vagyunk, hanem merész rablók”
Miután véget ért a háború, és Abraham Lincoln amerikai elnök rendeletben szabadította fel a rabszolgákat, a James család vagyona odaveszett, és a két fivér a bűnözés felé fordult. Hamarosan megalakult a James-banda.
Amikor egy bankrablás során Jesse megölt egy banki alkalmazottat, hajtóvadászat indult ellenük, a testvérek azonban mindig túljártak a hatóságok eszén.
Legendás alakokká váltak a nép körében – hősként, újkori Robin Hood-ként állították be magukat. Jesse James a legenda szerint saját maga írt cikkeket a Kansas City Times című konföderációs (a tizenegy déli állam függetlensége mellett kiálló) hírlapba.1873-ra James és emberei gyakorlatilag háborítatlanul fosztottak ki postakocsikat, különféle nyilvános eseményeket, de vonatokat is. „Nem tolvajok vagyunk (...), hanem merész rablók. E címet büszkén viselem, mivel Nagy Sándor is merész rabló volt, és Julius Caesar is, és Bonaparte Napóleon is” – írta állítólag Jesse James.
A déli államok azon lakói körében, akik még mindig hisznek az Amerikai Konföderációs Államok eszméjében, valamint más hőskultuszokban, Jesse James makulátlan hős, egy Robin Hood, akit csak az igazságtalan hatalom tiport el. Holott a rabszolgatartó családból származó férfi a gerillaharcokban már kamaszkorától embereket mészárolt le.
Aranyat nem találtak a széfben
A banditák általában nem úgy rabolták ki a vonatokat, ahogy a westernfilmekben látjuk: lovagolnak mellette, majd amikor utolérik, átugranak a mozgó járműre. Jesse James-ék azt a módszert választották, hogy kisiklatják a szerelvényt. 1873 júliusában meghallották, hogy egy 75 ezer dolláros aranyszállítmány halad át Iowán egy új, chicagói vasútvonalon.
Frank James-t és Cole Youngert a nebraskai Omahába küldték, hogy megtudják, mikor halad át az aranyat szállító vonat Iowa központján. A banda többi tagja addig az iowai Adair közelében táborozott, majd betörtek a vasúti munkáslaktanyába, ahonnan a sínek szétszedéséhez szükséges szerszámokat loptak. A kilencfős rablóbanda éjszakai támadást tervezett: miután szétszedték az összekötő lemezeket, kötelet kötöttek az egyik sín köré. Ástak egy lyukat a sínek alatt, és átvezették rajta a kötelet. Amint a vonat elhaladt, meghúzták a kötelet, amely leválasztotta a síneket. Az első kocsik a patakba borultak.
A vonat mérnöke meghalt, Frank és Jesse James pedig felugrottak a vonatra, majd fegyvert tartottak a széf őrzőjének fejéhez. Ám amikor az kinyitotta a széfet, arany nem volt benne, csak kétezer dollár készpénz.
Így a rablóbanda elhatározta, hogy a férfi utasokat fosztja ki, állítólag semmit sem vettek el a nőktől és a gyerekektől. A teljes napi bevételük körülbelül háromezer dollár volt.
Ez volt az első alkalom, amikor Jesse James és bandája sikeresen megállított és kirabolt egy mozgó vonatot. Amikor távírón keresztül elterjedt a híre a rablásuknak és a szökésüknek Iowában és országszerte, fegyvereseket küldtek a felkutatásukra. Jesse és a banda szétváltak, amikor elérték Missourit, és a prérire, az erdőkbe meg a városokba menekültek. A kormányzó tízezer dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki kézre keríti őket.
Filmek őrzik a legendáját
Pár évvel később egy bankrablásuk során a rendőrök a banda minden tagját, kivéve a James testvéreket, kézre kerítették. Utóbbiak egy darabig álnéven éltek, majd Frank inkább feladta magát, leülte börtönbüntetését, és felhagyott a rablásokkal. Nem így öccse, aki nyughatatlan volt, és újabb bandát toborzott. Végül már csak ketten maradtak a 34 éves bandita mellett: a Ford fivérek, Charley és Robert. Utóbbi egy reggelen, amikor főnöke fellépett egy székre, hogy egy képet leporoljon, mögé lépett, és tarkón lőtte. Holttestét a vérdíj reményében behurcolták a városba.
„Jesse James
Meghalt 1882. április 3-án
Élt 34 évet, 6 hónapot és 28 napot
Egy gyáva áruló gazfickó lőtte le, aki nem érdemli meg, hogy nevét ideírják”
Ez állt a sírfeliratán. A bandita legendáját, történeteit nemcsak vadnyugati balladák és színes ponyvaregények őrzik, személye többször megihlette a filmrendezőket is. Már 1921-ben készült róla egy néma western, amelyben a címszerepet saját fia, Jesse James Junior alakította. Élete egy részét és halálát dolgozza fel történelemhűen a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford című amerikai mozi. A Brad Pitt (Jesse James) és Casey Affleck (Robert Ford) főszereplésével készült film bemutatja, James milyen alávaló, álnok alak volt, így kicsit elfogadhatóbb színben tünteti fel a Ford által elkövetett orgyilkosságot.
Tényleg a James-banda volt az első?
Az amerikai történészek között van némi vita arról, hogy az adairi vonatrablás volt-e az első alkalom, amikor mozgó vonatot raboltak ki. Egyesek külön számítják a békeidőben és háború idején elkövetett rablásokat, ugyanis 1865 májusában a polgárháború utóhatásaként már volt példa vonatrablásra, igaz, akkor állt a szerelvény. Mások úgy tartják, békeidőben az első mozgó vonatrablás 1866. október 6-án történt egy Ohio és Mississippi között közlekedő vonaton. Ám akkor a rablók az indianai Seymour raktárban szálltak fel a vonatra, több mérföldet utaztak rajta, és kiraboltak két széfet. Majd jelezték a mozdonyvezetőnek, hogy állítsa le a vonatot, és tizenkétezer dollárral leugrottak róla.
Az első vonatrablás helyét ma egy mozdonykerék – nem a 150 évvel ezelőtti szerelvény kereke – jelzi, rajta ez felirat áll: „Az első nyugati vonatrablás helyszíne. A hírhedt Jesse James és törvényen kívüli bandája követte el 1873. július 21-én.” A tábla mögött egy rövid vasúti sínszakasz található, és az egyik vágány kissé eltér a szabályostól.
Egyesek szerint a vágányok eredetiek, a 19. század végéről maradtak az utókorra.
Érdekes adalék, hogy 1973-ban, miközben Adair városa a vonatrablás századik évfordulóját ünnepelte, kiraboltak egy helyi szerelvényboltot. Húszezer dollár értékben loptak eszközöket – szemben azzal a háromezer dollárral, amelyet Jesse James és csapata egy évszázaddal korábban zsákmányolt.
Források:
https://americasbesthistory.com/abhtimeline1873m.html
https://iowaroadtrip.net/where-train-robberies-of-the-wild-west-began/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jesse_James_(bandita)
https://mult-kor.hu/knyrtelen-rabszolgasagparti-gerillabol-valt-nepi-hosse-jesse-james-20190716
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Kossuth unokaöccseinek is vérükben volt a harc – az amerikai polgárháborúban is fegyvert ragadtak
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
