Dickens és a popkultúra – 30 éve mutatták be az Isten pénze musicalt

Megváltozhat-e egy lelketlen ember?

Történetünk egy sivár, hideg karácsonyestén kezdődik Londonban, hét évvel Ebenezer Scrooge üzlettársának, Jacob Marley-nak a halála után. Scrooge egy fösvény, lelketlen üzletember, aki nem szereti a karácsonyt. Az ünnep éjszakáján a magányos Scrooge előtt megjelenik egykori üzlettársa, Marley, és elmondja neki, hogy elhibázta az egész életét. 

Marley mint szellem azért tér vissza a túlvilágról, hogy észhez térítse, „megváltsa” Scrooge-ot. 

Visszaviszi őt az elmúlt karácsonyokba, amikor még gyermek volt. Átvezeti a jelen karácsonyába, és Scrooge láthatja, mennyi boldogság van az életében, amit ő nem tapasztalt meg soha, mert vakon, csak az üzletre figyelve élt. Az időutazás végén Scrooge új emberré válik.
 

Shrek és Dagobert bácsi 
A regényt számos alkalommal megfilmesítették, és más formában is feldolgozták. A Shrekből az angyalban Szamár azt mondja Shrekre, hogy Ebenezer Shrek, mert a zöld ogre nem szereti a karácsonyt. Dagobert bácsi eredeti nevét – Scrooge McDuck – ebből a regényből kapta. A történetnek létezik feldolgozása a Kacsamesék szereplőivel is. A regény modern környezetbe helyezett, részben vígjátéki feldolgozása a Szellemes karácsony, Bill Murray főszereplésével.

Hogyan született az Isten pénze?

Itthon a Dickens-kisregény alapján először a Madách Színházban készült musical. Müller Péter írta a szövegkönyvet, Tolcsvay László szerezte a zenét, Müller Péter Sziámi költötte a dalszövegeket. A musical az Isten pénze címet kapta, és december 23-án volt az ősbemutatója. 

Ez a darab volt Müller Péter író és Tolcsvay László zeneszerző harmadik közös munkája. Charles Dickens „karácsonyi kísértethistóriájának” zenés feldolgozása tehát újra összehozta a Mária evangéliuma alkotói csapatát: Müller Pétert, Tolcsvay Lászlót, Müller Péter Sziámit és Nagy Viktor rendezőt, aki Fodor Antalt kérte fel a koreográfia elkészítésére.

„Elsősorban az vonzott, hogy éreztem, Dickens művéből, a Karácsonyi énekből igazi, totális színházat lehet létrehozni, ahol a zenének, a szövegnek és a táncnak együtt van szerepe.” 

„Ahol mindaz megjeleníthető, ami szerintem a jó színház lényege: az öröm, a megrendülés, a boldogtalanság és a lélek nagy kalandjának története” – így nyilatkozott annak idején az Isten pénze egyik szerzője, Müller Péter. 

Tolcsvay László a ’80-as években bátyjával, Tolcsvay Bélával írta meg a Magyar Mise című rockoratóriumot, és Müller Péter már akkor is adott gyakorlati tanácsokat számára. Akkoriban barátkoztak össze. A zeneszerző később az Isten pénze előadásban a himnikus és profán popzenei-rockoperai elemeket az angol, a spanyol és a jiddis népzenei motívumokkal meg némi rappel ötvözte.

„Kedvenc időtöltésem, hogy beülök a hangpáholyba a hangmérnök mellé, nézem az előadást a nézőkkel, és együtt lélegzem velük. Komponálás közben éreztem valamit, és megjött hozzá Péter zseniális szövege, és amikor a közönség is úgy reagál rá, ahogy én éreztem, akkor hatalmas az öröm. Akkor tudom, hogy az a darab nem egy évig fog tartani, hanem tovább” – erről beszélt a zeneszerző pár éve az M5 riportműsorában.

Kép

Fotó forrása: Madách Színház

Huszti Pétertől Békés Italáig

Tolcsvay László zenéje a legkülönbözőbb karakterekben mutatta meg a komponista kitűnő stílusérzékét. 

Nagy Viktor érzékeny és látványban gazdag rendezésében a főszereplő, Huszti Péter hódította meg leginkább a közönséget a szerep mogorva álcája mögül is átfénylő egyéniségével. 

A Marley-t és még több más szerepet játszó Szerednyey Béla volt az előadás mozgatója, mellette az álmok szerelmes csitrijeként Varga Klári, a megdicsőült kisembert alakító Dunai Tamás, a mackósan bájos Vikidál Gyula, az ifjú Scrooge-ot megszemélyesítő Weil Róbert, a gyerekszereplő Siklósi András és a mindig kiváló Békés Itala, Cseke Péter és Juhász Róza osztoztak a sikerben. 

„Frenetikus sikerű Békés Itala magánszáma, jó Szűcs Gábor uzsorás rapje és Dunai Tamás családjáért élő, kedvesen jó könyvelője, Vikidál Gyula mackós toporgása egy hatásos báljelenetben, ismerős Huszti Péter morcosan dörmögő bankárjának rezgőn bársonyos hangja és jellegzetesen megnyomott hangsúlyai, Szerednyey Béla szellemének már több előadásban felbukkanó, metsző sikolya, Juhász Róza szelídsége, Varga Klári tisztasága – a végeredmény pedig egy jó csapat s egy kellemes este. A néző azzal a tudattal távozik a színházból, hogy mindenki megváltozhat” – írták az ősbemutató után. 

A Madách társulata németországi turnéra vitte az előadást, öt évig minden decemberben német nyelvterületen turnézott a darabbal, de vidéki színházak is műsorukra tűzték az Isten pénzét.

Kép

Fotó forrása: Madách Színház

Édes-bús mese vagy megváltástörténet?

„Az Isten pénze zeneileg tökéletes egész: sem hozzátenni, sem elvenni nem kell belőle. Persze a rendezés és a koreográfia mindenütt más, hiszen függ a szereplők karakterétől, a technikai körülményektől” – nyilatkozta egy 2015-ös interjúban Nagy Viktor rendező. 

„Úgy tűnik, nem sokat változott a világ az elmúlt 170 évben. Félrevezető a cím, hiszen egy édes-bús mesét sejtet, pedig egyáltalán nem erről van szó. 

A Karácsonyi ének megváltástörténet: a darab elején megismerünk egy zsugori vénembert, aki kizárólag az anyagi javakban hisz, s mire a végére érünk, ez a vénember hinni kezd a szeretet hatalmában.

Ehhez persze meg kell járnia a maga kanosszáját. A Karácsonyi ének azért lehet örökérvényű, mert ez a történet arra emlékeztet bennünket, hogy egész évben karácsony szellemében kellene élnünk” – fogalmazott. 

Az Isten pénze komoly történet, de a sok meseszerű elem miatt a gyerekeket és a felnőtteket is képes megszólítani. A darab végén elhangzik egy dal, amelynek a végén Scrooge kiszórja az ablakon minden vagyonát. Ekkor mondja, hogy ez Isten pénze.

A cikk elkészítéséhez Miklós Tibor Musical! című könyvét is felhasználtuk. 

Decemberben a hónap témája: Legyen ünnep a földön!
Kapcsolódó cikkeinket itt találjátok.