IgNobel-díjas vicces és furcsa kutatások: békalebegtetés, popsimosó gép és a böglyök ízlése

Béke-díj a Star Wars-filmeket néző sáskák agyi tevékenységégének vizsgálatáért. Egy rendkívüli rejtély megfejtése: miért kocka alakú a vombat ürüléke. A macskák reológiájáról című elméleti tanulmány, amely kimutatja, hogy a cicák egyszerre szilárd és folyékony halmazállapotúak, így képesek maradéktalanul ki- és betölteni egy befőttesüveget. Hogyan lehet egy főtt tojást legalább részlegesen ismét nyerssé alakítani? 

Tudtad, hogy ha a bal oldalad viszket, az is hatékony, ha a tükör előtt a jobb oldaladat vakarod? 

Ebben a cikkben bemutatunk néhányat a legérdekesebb IgNobel-díjas felfedezések közül. 

Idén is van magyar a díjazottak között!

Juhász Margit a kaliforniai Irvine kórházában dolgozik bőrgyógyászként, és kollégáival együtt azért kapta meg az idei orvosi Ignobel-díjat, mert azt kutatták, vajon egy ember két orrlyukában azonos számú szőrszál növekszik-e. Akit érdekel az eredmény, ezen a linken olvashat a kutatásról részletesen.

Pelenkázógép

A 2019-es mérnöki díj egy kisbabák pelenkacseréjét és a popsijuk megmosását is elintéző gépért járt, amelyet a feltaláló Iman Farahbakhsh szabadalmaztatott is.

Vudubabákkal a jobb munkahelyi légkörért

Szintén ebben az évben vívta ki az elismerést egy nagy létszámú kanadai-kínai-szingapúri-amerikai csapat, amely azt vizsgálta, hogy az alkalmazottak hatékonyságát és mentális egészségét javítja-e, ha a főnökükkel szemben érzett ellenszenvüket vudubabák szurkálásában élik ki. 

A nagyszabású kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szurkálók közérzete jobb, mint azoké, akiket visszatartottak ettől a fura gyakorlattól.

Egyszer élünk!

Egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy „ami nem öl meg, az kockázatszerető emberré tesz”. Tehát azok a vállalati vezetők, akik gyermekkorukban természeti katasztrófák túlélői voltak, később a munkájukban az átlagnál több kockázatot vállaltak.

Az IgNobel-díj logója –

Az ég kék, a fű zöld

Az IgNobel-díj egyik sajátossága, hogy posztumusz is elnyerhető. Stanley Milgam majd' húsz évvel a halála után kapta meg egy olyan tanulmányért, amelyben azt vizsgálta, hogy hány embernek kell egy városban a kék eget bámulnia ahhoz, hogy mások is átvegyék a viselkedést. A díjat a tanulmány társszerzője, Len Bickman vette át.  

Elismerés a bögölyízlés tanulmányozásáért

A Horváth Gábor vezette tudományos csapat fizikai IgNobel-díjat kapott 2016-ban azért az alapos és messzire mutató munkáért, amelyben igazolták, hogy a vérszívók inkább a sötétebb szőrű állatokat tartják vonzónak, és kevésbé választják célpontul a fehéreket. Az eredményre a tudósok a bögölycsapdák kifejlesztését célzó kutatásuk részeként jöttek rá. Szintén az ő érdemük, hogy választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a zebrák csíkosságának. Vizsgálódásuk Sir David Attenborough figyelmét is felkeltette, említést is tett róla a zebrákról szóló filmjében.

Mi is az az IgNobel?

A díj ünnepli a fantáziát, a játékot, elfogult az egyedi és szokatlan megoldások iránt, vagyis élteti az életet. 

Ki mondta, hogy a tudománynak mindenképpen száraznak és unalmasnak kell lennie? 
Az Annals of Improbable Research című magazin által szervezett díjátadót idén immár 33. alkalommal rendezték meg. Minden eseményükön valódi Nobel-díjas tudósok nyújtják át a „citromnobel”-nek is nevezett kitüntetést. Maga a díj minden évben más formát ölt: volt már egy tojás fölé hajoló kopasz csirke installációja, vagy a következő feliratot tartalmazó fadarab: „Ezt az IgNobel-díjat 2008-ban kapja egy IgNobel-díjas annak elismeréseképpen, hogy az IgNobel-díjas IgNobel-díjat érdemlő eredményt ért el.” Az idei nyertesek egy-egy tízezer milliárd dolláros zimbabwei bankjegyet is besöpörhettek, amit még abban az időszakban nyomtattak, amikor az afrikai országban rekordmagas volt az infláció. 

A díjkiosztó esemény minden évben a Nobel-díj-átadó előtti héten zajlik a Harvardon, és komoly hagyományokkal rendelkezik, már amennyi komolyság belefér a „brand”-be. A ceremónia fontos része a papírrepülő-dobálás, a köszöntés mindig két „Welcome, welcome” a végszó pedig „Goodbye, goodbye”. Emellett kötelező elem a 24/7-es előadások megtartása is. Ez a sajátos előadói keret a tíz díjazott abszurd kutatás tudományos összefoglalása kutatónként 24 másodpercben, majd összesen hét szóba öltve úgy, hogy az előadás rövidsége ellenére közérthető legyen. Érdemes méltatni, hogy milyen zseniális elme szükséges egy ennyire esszenciális tartalom létrehozásához! 

Kép

Megelevenedő szobor a 2015-ös IgNobel díjátadón – Forrás: Flickr

Az IgNobel-díjhoz hozzátartozik évente egy-egy új miniopera bemutatása, amelyeknek az a fő jellegzetességük, hogy az ősbemutatójuk egyben az egyetlen előadás is. Az IgNobel-díj megnyerése nem jelenti azt, hogy a díj birtokosa ne lenne komoly és elismert tudós!

Volt már arra példa, hogy egy kutató megnyerte a „citromnobelt”, és tíz év múlva Nobel-díjat is kapott. 

Ez a legendás figura Sir Andre Geim fizikus volt, aki békalebegtetésért kapott (élő békákat tudott mágneses térben a levegőben tartani) IgNobel-díjat, majd 2010-ben elnyerte a valódi Nobel-díjat is a grafénnel kapcsolatos kutatásaiért. 

Az IgNobel-díj látványos gáláján a közélet néhány politikai szereplőjét is elismeréssel illetik, de nem szokták átvenni a díjaikat. A 2015-ös gálán például a közgazdasági IgNobel-t a bangkoki rendőrkapitányságnak ajánlották föl, ahol a vezetők extra juttatásokat kínáltak azon alkalmazottaiknak, akik nem fogadtak el kenőpénzt. A bangkoki vezetők sajnos nem fogadták el a kitüntetést, mint ahogy 2001-ben az Angol Királyi Haditengerészet sem. A kitüntetés azért járt nekik, mert kitalálták, hogy úgy spórolnak a lőszerrel, hogy a fegyveres gyakorlatokon a ravasz meghúzásakor csak hangosan azt kiáltják, hogy BANG. Kár, hogy nem vették át, pedig, ha széles körűvé válna ez a metodika, nagyot nyerne az emberiség…

Forrás: 
https://www.mkl.mke.org.hu/ignobel-dijak.html
Wikipedia