Alkalmas az idő egy kis forradalomra? – így irányítja az időjárás a történelmet

Az időjárás szeszélyével, a klímaváltozás veszélyével már több ízben megküzdött az emberiség. Az „ég tudja”, milyen okokból bekövetkező rossz időjárásért Thomas Naogeorgus protestáns prédikátor a középkorban még a boszorkányokat vádolta, amíg württenbergi felettesei ki nem mondták: az időjárásért Isten az egyedüli felelős.

A hőmérséklet, a szél és a napsütéses órák száma számos tényezőn keresztül hat a forradalmi lendületre. Az időjárás meghatározza a termést, az élelmiszerek elérhetőségét, a közlekedést, és a mentális állapotunkra is kihat. 

Amikor az emberi megélhetés teljes egészében a mezőgazdasághoz kötődött, az élelmiszer hiánya könnyen kirobbantotta a forradalmat, bár a lázongó tömeg nem olvasott történeti éghajlattant, csupán a zsigeri éhség hajtotta. 

A javak csökkenése elégedetlenséget okozott, ami könnyen torkollott a hatalom elleni megmozdulásba.

Nagy Szulejmán serege beleragadt a sárba

Egyes társadalmak összeomlását a kutatások szerint messze nem az egyenlőtlenségek vagy a politikai harcok okozták, hanem a szélsőséges természeti elemek, az éghajlat. Nagy Szulejmán serege másfél hónapos hatalmas sár és dagonya után feladta hódító háborúját, és hazamasírozott. A hitleri német hadsereget csakúgy az orosz tél kényszerítette a hátrálásra, mint Napóleon seregeit.

A 14. századtól a 19. század közepéig tartó kis jégkorszak nevű időszak például mindössze 1–2 fokos átlaghőmérséklet-csökkenést okozott, mégis hatalmas termeléskiesést, és azzal együtt lázadó hangulatot hozott. A felvilágosodás és a műszaki fejlődés jelentett kiutat a helyzetből, hiszen az időjárás arra kényszerítette az emberiséget, hogy új eszközöket és erőforrásokat vegyen igénybe, amelyeket alkotó elméknek kellett kiagyalniuk.

„Klímakényelem” Rómában

A római birodalom virágkorában valóságos „klímakényelem” volt, ezzel összefüggésben virágzott a fejlődés. A kis jégkorszak „felolvadása” után szintén meleg időszak köszöntött Európára – ekkor Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodtak, a kultúra és a tudományok fejlődtek.

Birodalmak létrejötte és bukása, a kultúra felvirágzása vagy elsorvadása, a vallási buzgóság és a hiedelmek elterjedése vagy a tények és tudományok térnyerése mind függhet attól, hogy hogy a Kék Bolygó átlaghőmérséklete magasabb-e a mostaninál, vagy hűvös, jégkorszaki, lelket fagyasztó.

A nélkülözéseket és politikai bizonytalanságot hozó kis jégkorszak mégis azzal járult hozzá az emberiség előrelépéséhez, hogy rákényszerítette az embereket az új gondolatokra, szerszámok, eszközök, technológiák kitalálására, vagyis a klímaválságoknak is lehet pozitív hozadéka.

A forradalmakat szélsőséges időjárás előzi meg

David Kaniewski, a Toulouse-i Egyetem kutatója és csapata a Hogyan szított a kis jégkorszak lázadásokat és forradalmakat Európa-szerte című munkájában évszázados adatokat vizsgált át, naptevékenységet, vulkánkitöréseket, gabonatermelést és forradalmakat vett górcső alá, és azt találta, hogy a társadalmi robbanásokat többnyire időjárási szélsőségek előzik meg.

A francia forradalom (1789) előtti évtizedekben a nap visszafogta erejét, hosszú, fagyos telek köszöntöttek be, a termés minden évben elfagyott. A sérülékeny gazdaság a szántáson-vetésen alapult, a sovány búzatermés miatt kenyérlázadások törtek ki. 1783-ban kitört az izlandi Laki vulkán, a légkörben felszaporodott a kén-dioxid, szinte búrát képezve a zavarossá váló égboltból, a nyár fullasztóan meleggé vált, a termést a jégeső is elverte. Az emberek éhségéből düh fakadt, abból pedig forradalmak egész hulláma. 

A térben meglehetősen távoli Izland természeti katasztrófája az egész kontinens társadalmi stabilitását feldúlta.

Esernyős magyar forradalom

Az 1848–49-es európai forradalmak mögött is ott állt a rossz termés és a burgonyavész. Március 15-én is egész nap esett az eső, ami nem kedvezett a tömeges utcai felvonulás gondolatának. A hőmérséklet alig lépte túl a fagypontot, Széchenyi István később esernyős forradalomnak is nevezte a márciusi eseményt. Petőfi Sándor karizmatikus jelenléte volt az, ami a zuhogó eső ellenére meggyújtotta a forradalom kanócát. A tömeg percről percre növekedett, esernyőkkel hömpölyögtek végig a vizes és hideg utcákon. Petőfi délután „Le az esernyőkkel, mi lesz, ha golyózáporok közt kell majd helytállni” felkiáltással buzdította őket, és a tömegen úrrá lett a „Mégis, csak azért is!” hangulat.

Napsütéses októberi nap volt

1956. október 23-án kellemes, napos, forradalomra alkalmas időjárás volt, anticiklon-hatás érvényesült, a hőmérséklet délutánra 19–20 fokig emelkedett, egyetlen csepp csapadék sem hullott.