„Egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell, ikrekéhez város” – vallja a Magyar Ikres Családok Egyesülete

Háromszoros áldás, dupla krízis

Olé Adrienn pszichológus, az egyesület alapítójának kisfia alig töltötte be a kétéves kort, amikor kiderült: jön a kistestvér – vagyis három kistestvér. Az édesanyát sokként érte a hír. Egyszerre érzett meghatottságot, megtiszteltetést, fantasztikus boldogságot és félelmet: megmaradnak-e mindannyian, mi lesz, ha valamelyik babának baja esik, koraszülöttek lesznek-e, ő maga rendben lesz-e, mennyire kockázatos ez a terhesség. 

Ambivalens érzelmek kavarogtak benne, és fel kellett dolgoznia azt is, hogy teljesen másképp alakul a családjuk élete, mint ahogyan eltervezték. Férje, aki maga is nagycsaládból származik, kitörő örömmel fogadta a hírt, áldásként tekintett rá. „Irigykedtem is rá egy kicsit, amiért ő azonnal nem a nehézségekre gondolt” – mondja Adrienn, aki rögtön a terhesség elején eldöntötte, hogy mindent megtesz azért – úgy él, mozog, eszik, olyan érzésekkel lesz jelen, úgy beszélget a babákkal –, hogy a lehető legjobb környezetet biztosítsa nekik, és minél tovább bent akarjanak maradni az anyaméhben. Ugyanakkor tudta jól, hogy nem kontrollálhat mindent, és ez rajta túlmutató dolog. 

Végül nagyon nyugodt terhesség után a 36. héten problémamentesen, teljesen egészségesen megszülettek a lányai, két nappal később haza is mehettek a kórházból.

Három hónappal később kiderült, hogy Adrienn édesanyjának kiújult az agydaganata, öt hónappal később meg is halt – ő lett volna a család legnagyobb segítsége a négy gyerek körül. A család anyagilag is nehéz helyzetbe került, a babavárás és a betegség felégette a tartalékaikat. „Életünk legnehezebb lépése volt középosztálybeli családként, hogy anyagi segítséget merjünk kérni másoktól. Félelem és szégyen kavarodott bennem: mit gondolnak mások, eléggé rászorulunk-e, elég nagy bajban vagyunk-e?” – emlékszik vissza az édesanya.

Adrienn szerint, ha ebben a kettős krízisben nem lett volna körülötte védőháló és intézményi segítség, összeomlott volna. „Százszázalékosan mellettünk állt mindenki: a szülők, a testvérek, a szűkebb és tágabb baráti körünk – mondja. – Már maga a segítség megszervezése is hatalmas erőfeszítést igényelt: ki mikor hol van, mindig legyen elég anyatej, de ha kell, ott legyen a tápszer is; több cumisüveg, hogy ne kelljen folyamatosan sterilizálni. Ha napokig nem alszanak a kicsik, legyen valaki, aki ott alszik a kanapén, és segít, ha kell – hogy ne bolonduljunk meg.” 

Mindezek a személyes, embert próbáló tapasztalatok sarkallták arra Adriennt, hogy közösséget szervezzen, és segítsen az ikres édesanyáknak, nehogy bárkinek egyedül kelljen végigcsinálnia a babavárástól a kisgyermekes időszakig vezető utat, amely egyszerre különleges és rendkívül megterhelő. 

Tette ezt azért is, mert Magyarországon akkor még nem létezett olyan szervezet, amely kifejezetten az ikres családokkal foglalkozott volna. 

Egyedül a Magyar Ikerregiszter Alapítvány létezett, amely a hazai ikreket gyűjti adatbázisba, és nemzetközi orvosi kutatásokhoz kapcsolódik. Ezenkívül ikres fórumokat talált a közösségi médiában, néhányukkal fel is vette a kapcsolatot, és már együtt dolgoznak az ikres családok érdekében.

Védőháló ikres anyáknak

Amikor Olé Adrienn a férjével megalapította az egyesületet, olyan ikres édesanyákat gyűjtött maga köré, szám szerint nyolcat, akikkel élete során találkozott: volt, akit korábbról ismert, volt, akivel terhessége alatt vagy a lányok születése után került kapcsolatba. „Amikor megtudtuk, hogy hármasikreink lesznek, elkezdtünk kutakodni az ismeretségi körünkben: ki van hasonló helyzetben, ki ismer ilyen családot? Többükhöz el is mentünk, megnéztük, hogyan élnek, hogyan rendezzük be az életünket, mire figyeljünk, milyen lehet az élet négy 4 év alatti gyermekkel. Tudatosan kerestem kapcsolódási pontokat más ikres anyákkal, akikkel közösen építhetjük, támogathatjuk egymást” – meséli Adrienn, aki az elmúlt évek nehézségei ellenére hatalmas hálát érez.

Ma már a lányai kétévesek, és bizonyos szempontból kiegyensúlyozottabb az életük: mindhárman egészségesek, a körülöttük lévő védőháló pedig lehetővé tette, hogy olyan mindennapokat alakítsanak ki, ahol a gyerekek és a szülők egyaránt jól vannak. „Nekünk most már könnyebb az életünk, és nagyon szeretném, hogy más ikres családoknak is gördülékenyebbé váljon” – mondja Adrienn. 

Majd hozzáteszi nevetve: „Bár az külön fejezetet érdemelne, milyen egyedül gyalog közeledni három kétévessel.”

Egy másik ikres anya tapasztalata, tanácsa aranyat ér

A Gemini célja hiteles, tudományosan megalapozott információk megosztása cikkek, interjúk és gyakorlati tanácsok formájában – ezzel segítve a családokat, pedagógusokat és szakembereket az ikrek különleges kapcsolatrendszerének és szükségleteinek megértésében. Szeretnék, hogy az emberek árnyaltabb képet kapjanak az ikres létről, jobban megértsék és segítsék a körülöttük élő családokat. 

„Szokták mondani, hogy egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell, ikrekéhez város. Egy krízisben lévő szülőnek egyedül lehetetlen ezt kiépíteni; sokan magukra maradnak a problémával. A társadalom gyakran úgy gondolja: »ezek az ő gyerekei, ebbe nem szólhatok bele«, attitűdváltásra van szükség, hogy aktívan részt vegyenek benne” – magyarázza Adrienn.

Kép

Kép: Horváth Bernadett

Az egyesület elősegíti az ikres identitás kialakulását, valamint a közösség építését, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat, és kölcsönösen támogathatják egymást. „A sorstársközösség elképesztően fontos: az ikres anyák gyakran tapasztalják, hogy aranyat ér egy másik ikres anya tanácsa, javaslata vagy megértése, ezért létfontosságú, hogy erre legyen megfelelő kommunikációs felület” – mondja az alapító. Az erre való igényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyesület az alapítása óta már több mint száz családdal került közvetlen kapcsolatba, Facebook-oldalukat pedig több mint háromezren követik. 

Pénzügyi és gyakorlati terhek nehezítik az ikres családok életét

A Gemini nemzetközi szervezetekkel működik együtt, segíti az ikerkutatásokat, hogy még teljesebb képet kapjunk az ikrek világáról. 

Már csak azért is, mert Magyarországon körülbelül 140-170 ezer ikres család él, évente pedig 1200-1500 ikres szülés történik, amelyből mindössze néhány hármasikres.

Tavaly saját kutatást indítottak a magyar ikres családok gazdaságpolitikai helyzetéről Jordán Filoména Kamilla jogász, alapítótag vezetésével. A közel száz ikres családot bevonó felmérés láthatóvá tette a mindennapi kihívásokat, megküzdési stratégiákat, támogatottságot és erőforrásokat. Az eredmények szerint az ikergyerekeket nevelő családokban sűrűbben fordulnak elő egészségügyi kockázatok, intenzívebb a szülés körüli és csecsemőkori ellátás, miközben a párhuzamos gondozási feladatok azonnali, tartós megterhelést rónak a szülőkre – különösen az első hónapokban, amikor a költségek, a kialvatlanság, a párkapcsolati és szervezési nehézségek egyszerre tetőznek. 

„A brutális alvásmegvonás – ha egyedül próbál az anya mindent megoldani – tudatmódosult állapotot okoz, ilyenkor aranyat ér bármilyen segítség az első hónapokban. A babák születése után speciális eszközökre van szükség, mint ikres vagy hármasikres babakocsi – utóbbiból egy új darab másfél millió forint alatt nem kapható, használt pedig ritkán elérhető. Gyakran egyből kicsi lesz a lakás vagy az autó, főleg, ha már vannak testvérek” – magyarázza Adrienn. 

Hozzáteszi: „A családtámogatási rendszer mégsem követi ezeket az extra kiadásokat, késve reagál, főként jogosultságok meghosszabbításával, pedig rugalmas munkajogi megoldások, apai jelenlét és azonnali ellátások kellenének.” A formális rendszerek csak részben segítenek; a család, a segítők és az ikres közösség tartja össze a mindennapokat. Legkiszolgáltatottabbak az alacsony jövedelműek: kisebb támogatásokra, kevesebb adókedvezményre jogosultak, korlátozottak számukra a hitelek és lakhatási támogatások.

A Gemini tervei: érdekképviselet és anyacsoportok

Az egyesület nem titkolt célja fellépni az ikres családok érdekében: kutatási eredményeikkel és további vizsgálatokkal szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét a nehézségekre, hogy a családtámogatási rendszer igazodjon a speciális igényekhez. 

„Például ikergyerekek születésekor hátrányosabb a helyzet, mint kis korkülönbséggel egymás után érkező gyerekeknél: előbbinél a CSED nem duplázódik, míg utóbbinál igen” – hívja fel a figyelmet az egyesület elnöke.

A Gemini számtalan tervvel, programmal vág neki a tavasznak. Ikres kismama- és anyukacsoportokat indítanak. „Szeretnénk már az első pillanattól lelki támogatást nyújtani nekik, és felkészíteni őket arra, hogy egyszerre milyen boldog és kimerítő az ikres lét, amely elhúzódó krízis a család életében. Egy gyerek születése is krízis, de az gyorsan lecseng, és visszaáll az egyensúly, míg ikreknél ez 3–4 évig is elhúzódhat” – mondja Adrienn. 

A jövőben regionális csoportokat is szeretnének szervezni, hogy a támogatás mindenhol elérhető legyen helyi szinten, illetve szeretnék megszervezni az első ikres anyuka találkozót, hogy a „darálóból” – amilyen lenni tud az ikres világ lelkileg és testileg – ki tudjanak kicsit tekinteni, feldolgozzák a tapasztalatokat, és közösen erőt gyűjtsenek.