Húsvéti programok országszerte – hat hely, ahol igazi ünnepi hangulat vár mindenkit!

Öt különleges húsvéti népi hagyomány

Húsvéti korbácsolás

Húsvéthétfőn nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a jelképes húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8 vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy finoman megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget, egészséget és termékenységet kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.

Tudta? A Felföldön és a szlovák–magyar érintkezési területeken ehhez hasonló szokás a suprikálás, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon.

Húsvéti komatál

Húsvéthétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatál küldése. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal megrakott tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot személyesen vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették.

Tojásfestés

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leg­gyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt rámázásnak nevezik, magát a díszítést tojáshímzésnek. Manapság már létezik patkolt, fúrt, de még kottával díszíttet tojás is, amit a baranyai Zengővárkonyban lévő tojásmúzeumban meg is lehet csodálni.

Kép

Hagyományos húsvéti tojás festése - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tudta? A hímes tojások mintája sokféle, de az egyik legkülönlegesebb jelentéssel az állatmintásak bírnak. Ezt őseink termékenységvarázslásként rajzolták a héjra. Ha mondjuk tyúkot hímeztek rá, akkor azt remélték, hogy abban az évben több tyúk kapirgál majd a kertben.

Különböző tojásgyűjtő népszokások is vannak, amelyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Egy másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Hat hely, ahol átélhetjük a húsvéti népies hangulatot

Hollókői húsvétolás

Hollókő kicsi, de annál híresebb faluja az UNESCO Világ­örökség listájára is felkerült. Nem véletlenül, hiszen ez a település a hagyományőrzés kiemelkedő példája. A település legnagyobb rendezvénye, a négynapos Hollókői Húsvéti Fesztivál – idén április 15–18. között – természetesen ugyancsak a hagyományokra épül; az apró utcák ilyenkor megtelnek népviseletbe öltözött helyiekkel és néptáncosokkal. Az ünnep elmaradhatatlan része a locsolkodás, ám itt a népszokás kölni helyett a kútvizet írja elő.

Kép

A locsolkodás Hollókő elmaradhatatlan programja húsvét idején - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tipp: A múzeumok közül érdemes felkeresni a Falumúzeumot, a Szövőműhelyt, a Postamúzeumot, a Palóc Babamúzeumot vagy a Guzsalyast, ahol a hollókői népviselet készítésével, történetével ismerkedhetünk meg. Akit a kézművesség érdekel, ne hagyja ki a Fazekasházat, Gazduram Sajtboltját, Kiss Tünde csuhé- és gyékényfonó műhelyét és a Palóc Játszóházat.

Húsvét a szentendrei Skanzenben

A szentendrei Skanzen közel 60 hektáros területen fekszik, ezzel minden évben az ország legnagyobb Húsvét Fesztiváljának ad otthont. A húsvéti hagyományok, mint a tojásdíszítés, tojáspatkolás, vesszőfonás, itt is a programok szerves részét képezik. Április 15-től 18-ig a skanzen egésze benépesül, bábelőadás, vándormuzsikusok, gólyalábasok szórakoztatják a közönséget, lesznek társas és más húsvéti játékok, és persze a gyomrunk sem marad üresen: érdemes megkóstolni a ruszin pászkát, a mákos, diós bejglit, valamint a vendek hagyományos hajdina- és gombaételét is.

Húsvét a Szépasszony-völgyben

Eger egyik legkedveltebb része a Szépasszony-völgy, ami a híres-neves borkínálat mellett családi húsvéttal, színes programokkal és a hazai szokások és hagyományok tömkelegével várja a látogatókat. Április 15–18. között lesz tojáskeresés, bárány- és nyuszisimogatás, valamint gólyalábas parasztkomédia. A látogatók felülhetnek a szekérjáratra, megnézhetik a húsvéti bábelőadást, vagy részt vehetnek a kézműves foglalkozásokon.

Tipp: Ha tehetjük, látogassunk el a közeli Noszvajra is, ahol „babakocsis”, komfort vagy extrém tojásvadászat, kemencében készült sütemények, borkóstolás, népzene és néptánc várja a vendégeket.

Kép

Hollókő - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Zengővárkony csodás tojásai

Pécsvárad szomszédságában a festői fekvésű falu, Zengővárkony kuriózumnak számító programokkal is várja a látogatókat. A legkülönlegesebb élményt talán a tájház Míves Tojás Gyűjteménye nyújtja, amelyben fürj-, liba- és strucctojások egyaránt helyet kaptak. 36 év gyűjtőmunkájának eredményeként Indiától Izraelig 19 országból származnak a tojások. A legérdekesebbek talán azok, amelyekre a Himnusz vagy a híres Holdfény-szonáta kottáját festették. A múzeum a húsvéti időszakban számtalan tojásmegmunkáláshoz kapcsolatos programmal várja a látogatókat.

Tipp: A település határában lévő gesztenyésben található a híres természetfilmes, Rockenbauer Pál sírja is. Ő volt az a neves rendező, aki a rendkívül népszerű Másfél millió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató televíziós sorozatot készítette.

Kép

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol szintén húsvéti programok sokasága vár – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Ópusztaszeri rügyfakasztó vasárnap

Az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvényén életre kel az ópusztaszeri Skanzen: évről évre korhű ruhákba öltözött menyecskék, legények elevenítik meg az ünnepi szokásokat. Muzsikaszó, néptánc, népzene, meglepetések várják mindazokat, akik a természethez közel szeretnék ünnepelni a feltámadást.

Tipp: A hatalmas területen fekvő parkot nem csak a húsvéti időszakban érdemes meglátogatni, hiszen több látványosságot is kínál, a modern, kerek látogatóközpontban, a Rotundában a Feszty-körkép mellett több interaktív kiállítást is találunk. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett magasodnak az érdekes alakú Csete-jurták, távolabb pedig a Skanzen épületeit járhatjuk be. 

Emmausz-járás a bólyi pincefaluban

A húsvéthétfői Emmausz-járás több mint 100 évre visszanyúló, bibliai gyökerű, német nemzetiséghez kapcsolódó, ma is élő szokás, amely 2011-ben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai. A családok, baráti társaságok meghívásra érkeznek, de sokan több helyre is betérnek, látogatják egymást. A pincegazdák az úton arra járó ismerősöket is behívják asztalukhoz. Az együttlét lényege a társas étkezés (a húsvéti ételek és a pincegazda kínálta borok ünnepi hangulatban, de kötetlen, közös elfogyasztása), a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megmozgató szabadtéri játékok. Mindez a kölcsönös ismerkedésre, a közösségi kapcsolatok megerősítésére vagy újak kialakítására ad alkalmat az ünnep keretei között, kimondatlanul is szimbolizálva a bibliai Emmausz-történet lényegét: meghívlak asztalomhoz, hogy megtudd, ki vagyok.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.