„Nyáron az eszünket is szabadságra küldjük” – Hogyan viselkedjünk felelősen a vízpartokon?

Egy szomorú Pünkösd Balatonaligán

„Évente 5–20 között van azok száma, akik belefulladnak a Balatonba. A nyolcvanas-kilencvenes években ez 50–60 fő volt, majd néhány évig sikerült tíz alá szorítani” – tudom meg Bagyó Sándortól, aki a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület (VMSZ) elnöke. 1987 óta dolgozik vízimentőként, sok mindent látott már.
A VMSZ munkatársai a Balaton több mint ötven strandján, valamint az ország több pontján, például a soproni Kistómalomnál, valamint Esztergomban a Szent István-tónál teljesítenek szolgálatot. Ellátás, vízből mentés, újraélesztés – ez mind-mind a feladatuk. Többezer bajba jutott emberen segítenek évente, és többszáz alkalommal mentenek hajóval is. A pünkösdi balatonaligai tragédia idején is részt vettek az eltűnt személyek keresésében.

„A 17–18 éves fiatalok nem tudtak úszni, vagy ha tudtak is, csak nagyon-nagyon kicsit. A parton találtak egy szörfdeszkát, amit használatba vettek. Ezzel meg is történt a baj, be is csapták magukat. Kimentek helyismeret nélkül a vízre, és nem gondolták végig, hol milyen mély a víz. Emellett egy szörfdeszkát használtak, ami egy emberre lett tervezve, nem háromra” – magyarázza Bagyó Sándor.

A legkevésbé úszni tudó fiú elmerült, neki próbált az egyik társa segíteni, végül mindketten odavesztek. Harmadik társuknak egy csónakos segített partra jutni.

Bárki bérelhet strandeszközt?

A szabályok szerint alapvetően csak úszni tudó ember bérelhet strandeszközöket. Strandeszköznek számít például a vízibicikli. A manapság egyre népszerűbb SUP besorolása nem egyértelmű, de erről majd később.

A szakember figyelmeztet, egy úszni nem tudó ember ne akarjon ilyen eszközöket bérelni! A bérléskor ugyan a szabályok szerint nyilatkozni kell, hogy tud-e úszni, de senki nem fogja vizsgáztatni az illetőt. Ezért fontos, hogy őszinték legyünk magunkkal szemben. További kitétel, hogy ilyen eszközöket 14 év alattiak csak felnőtt felügyeletével, engedélyével bérelhetnek. „De sokszor sajnos a felnőttek is nagyon felelőtlenek” – összegzi Sándor.

Minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak vagy betartanak belőle – tartja a mondás. A VMSZ elnöke szerint a bérlés és a mentés szabályozásával van a legkevesebb probléma, inkább az a baj, hogy az emberek nem gondolják végig, mire vállalkoznak.

Mélyvíz, csak úszóknak

„Ha én fölmegyek Budapest legmagasabb épületére, és kiugrom a tetejéről azzal a szándékkal, hogy valószínűleg megtanulok repülni, mire leérek, akkor valószínűleg mindenki kiröhög. Bármilyen furcsa, ez történik a vízpartokon is” – szemlélteti Bagyó Sándor. „Ha nem tud valaki úszni, miért megy a mélyvízbe? Vagy ha egy eszközzel megy, miért feltételezi azt, hogy alatta nem mély a víz?” – folytatja.

Az emberek végig se gondolják, milyen veszélyforrásokat hordoz, hogy ismeretlen vízben úgy mennek előre, hogy nem tájékozódnak. A másik a fokozatosság elve. Egy eszközről fokozatosan kell bemerészkedni a vízbe, tájékozódva, például egy jó úszót érdemes előre küldeni, hogy felmérje a helyzetet. „Nyáron ez azért megy nehezebben az embereknek, mert nyár van, szabadság van, még az eszünket is szabadságra küldjük, itt van a baj” – magyarázza.

Nem szégyen a mentőmellény

Az egyre népszerűbb SUP-oknál még készül a jogszabály, ezért nem egyértelmű, hogy strand- vagy vízi sporteszköznek minősül. Vízi sporteszközön – ilyen például a szörf – mindig kötelező viselni mentőmellényt. A kisvitorlások, a tengeri vagy vadvízi kajakok a csónak kategóriába tartoznak, ezeken viselni nem kötelező, de magunknál kell tartani a mentőmellényt.

„SUP esetében nagyon fontos, hogy használják a bokapántot, így közvetlen kapcsolat marad mindig az ember és a deszka között. És vigyenek magukkal mentőmellényt, tegyék fel a SUP elejére és ha romlik az idő, akkor vegyék föl. Még a jó úszók is” – figyelmeztet a VMSZ elnöke.

„Nem szégyen egy ilyet fölvenni, az a nagyobb szégyen, ha valaki megfullad a 21. században, egy olyan tónál, ahol minden a rendelkezésére áll, hogy ezt elkerülje”

– teszi hozzá. A mélyvízi mentőknél, a mentőhajókon is mindenkinek folyamatosan kötelező mentőmellényt viselnie, hiszen véletlenül se szeretnék azt, hogy bármelyiküknek baja essen.

Egy esetleges rosszullét miatt is nagyon fontos a mentőmellény.
„Egy veszélyeztetett vagy idős ember kaphat infarktust a vízben, és egyből elmerül, mert nem tud mit csinálni. De ha rajta van a mellény, nem merül el, és még lehet rajta segíteni” – mondja Bagyó Sándor.
Ha szárazföldön veszíti el valaki az eszméletét, kap egy stroke-ot, akkor van esély, hogy megmentsék. De a vízben egyből elmerül, ráadásul a magyar vizeink többségében nulla a látótávolság: nem látszik, hogy hová süllyed el valaki, tehát a vízimentők se tudnak rajta segíteni.

„Amikor valakinek egy családtagja fullad meg, annak mit mondasz?” – teszi fel a kérdést a szakember, aki állítja: a halálesetek mögött túlnyomó többségében az egyéni felelőtlenség vagy betegség áll. Ide tartozik az ittasság és a drogfogyasztás is.

Hasznos appok, amik segíthetnek a bajban
Ha a Balatonon kerülünk bajba, a leggyorsabban úgy kapunk segítséget, ha a BalatonHelp alkalmazáson keresztül értesítjük a vízimentőket. Csak meg kell nyomni az alkalmazás segélyhívóját, és a Mentésirányítási Központ azonnal megkapja a GPS koordinátáinkat, rögtön elindul oda a mentőhajó. Fel is hívják azt a telefonszámot, amiről a jelzés érkezett, de ha a bajbajutott nem tudja felvenni, akkor is az adott GPS ponthoz indulnak.
A TaVihar alkalmazást pedig be lehet állítani úgy, hogy hanggal jelezze, ha változik a viharjelzési fokozat, ez nagy segítség abban, hogy időben visszainduljunk a partra. És nagyon fontos, hogy tudjunk segítséget hívni, ha bajba kerülünk, ezért legyen nálunk feltöltött telefon vízálló tokban, és ne a kajak tárolórekeszében, hanem a nyakba, vállra akasztva. 

Pánikhelyzetben nem gondolkodunk

„Ha valaki bajba kerül a vízen, először is őrizze meg a lélekjelenlétét. Álljon meg az eszközzel, gondolkodjon, mi a legjobb megoldás, és utána cselekedjen. Az emberek pánikhelyzetben sajnos pont fordítva csinálják ezt. Előbb cselekednek, és utána rájönnek, hogy rosszul csinálták, és csak ekkor kezdenek el gondolkodni.

Észlelem a veszélyforrást, megállok az eszközzel, veszek egy mély levegőt, gondolkodom, aztán cselekszem. Az esetek többségében az emberek összekeverik ezt a cselekményláncot”

– fejti ki a VMSZ elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy tevékenységük 98–99 százaléka sikeres mentéssel végződik. „Folyamatosan megyünk, segítünk, ellátjuk a bajbajutottakat, egy vízimentőnek ez a normális, ezért vagyunk. Csak erről sajnos nincsenek híradások” – teszi hozzá.

Mit kell tudni a viharjelzésről?
A Katasztrófavédelem minden év április 1-től október 31-ig üzemelteti a viharjelző rendszereket a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon. Ha a rendszer alaphelyzetben van, tehát nincs mit jelezni, a lámpák nem világítanak.
Elsőfokú viharjelzés esetén a lámpa 45-öt villan percenként. Ez azt jelenti, hogy a szél erőssége 45 és 60 km/h között van vagy lesz hamarosan. Ilyenkor fürdeni vagy strandeszközzel, vízi sporteszközzel (kajak, vitorlás) nem szabad messzebb menni a parttól, mint 500 méter. Egy ilyen erősségű szél is lehet nagyon veszélyes. A felfújható strandeszközöket, a vízibicikliket, SUP-okat nagyon könnyen fújja el már egy kisebb erősségű szél is. Azt javasolják, hogy ilyenkor mindenki maradjon a kijelölt fürdőterületen belül, ne menjen a bóján túl.
Másodfokú viharjelzés esetén már 90-et villan a lámpa percenként. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

Ma már nem igaz, hogy a vihar váratlanul érkezik a Balatonon.

A szél erősödését és a vihar közeledtét előre jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat, nem csak akkor kezd el villogni a lámpa, ha már felerősödött a szél. Tehát van időnk arra, hogy partra menjünk vagy felkészítsük a vitorlásunkat és a személyzetet a szél erősödésére. Ha elsőfokba lép a viharjelző rendszer, akár a telefonunkon is utána tudunk nézni annak, hogy milyen időjárás várható, mire készüljünk.

Felhasznált források:
http://vmek.niif.hu/00100/00154/html/kresz/f9.htm
https://vizimentok.hu/hu/hirek2/te-tudod-mit-jelent-a-viharjelzes-1604.html
https://viharsarok.hu/hajozasi-es-szorfozesi-szabalyok/