„A gyerekeknek is tudniuk kell, hogy az állatoknak nem szabad fájdalmat okozni” – állatvédelmi program kicsiknek az Állatorvostudományi Egyetemen

A felelős állattartás kérdésével nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni. Gondolom, épp az lenne az „Állatvédelem gyerekeknek” projekt elsődleges missziója, hogy a felnövő gyerekek szemléletmódja az előző generációkéhoz képest változzon az állatokkal kapcsolatban.

Valóban ez a cél, hiszen így tudunk hosszú távon komoly változásokat elérni az állatvédelemben. Tavaly megalakult az Állatorvostudományi Egyetemen az Állatvédelmi Központ, amelynek vezetője, dr. Vetter Szilvia felkért, hogy készítsük el az „Állatvédelem gyerekeknek” oldalt, önkéntesek segítségével. Az állatvédelem egyik fontos alappillére a gyermekek oktatása, de a szülőkhöz és a pedagógusokhoz is szólunk az oldalon. Olyan bejegyzéseket és feladatlapokat készítünk, amelyek az állatvédelemhez, az állategészségügyhöz, az állatokkal való helyes bánásmódhoz vagy az állatvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódnak, elsősorban a gyerekek nyelvén. Az önkénteseink között állatorvostan-hallgatók, joghallgatók, pedagógus- és pszichológushallgatók is vannak, akik a saját szakterületükről adnak át tudásanyagot. Az oldalt az Állatvédelmi Központ ellenőrzi, kizárólag hiteles információkat lehet itt találni.

2021 áprilisában rögtön egy pályázattal indult a projekt, az Év Állatvédő Óvodáját kerestük. 81 rendkívül színvonalas pályázat érkezett, pontos képet kaptunk arról, hogy e pillanatban az állatvédelem terén mivel foglalkoznak az óvodapedagógusok. Végül az összes pályázó megkapta az Állatbarát Óvoda címet, amelyet 2022. június 3-ig használhatnak.

Az első helyezett a veszprémi Egry úti körzeti óvoda lett, akiket jutalomként meglátogattak a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kutyái – kipróbálhatták a gyerekek, milyen az, amikor teljes mértékben a kutyára kell hagyatkozni. Ráadásként egy solymászbemutatót is kaptak.

A sikeren felbuzdulva újra kiírtuk a pályázatot, idén már az Év Állatvédő Óvodáját és Állatvédő Általános Iskoláját is kerestük, s persze tervezzük a pályázat folytatását. Idén 171 pályaművet kaptunk, az értékelés folyamatosan zajlik.

A tavalyi évben az Állatorvostudományi Egyetem fontos állatvédelmi szándéknyilatkozatot fogalmazott meg, amely vezérfonal mind a társadalom, mind az állatokat szerető és tiszteletben tartó egyének számára.

2021. október 4-én, az Állatok Világnapján megszületett Magyarország első Állatvédelmi Kódexe, a pályázó tanintézményeket pedig arra kértük, csatlakozásukkal fejezzék ki, hogy elkötelezettek az állatvédelem, a felelős állattartás mellett. A tanév során legalább öt állatfajjal kell megismertetni a gyermekeket, köztük társállatokkal, haszonállatokkal, vadállatokkal. Sok olyan pályamű érkezett, amelyeknél például az ovisokat elvitték tehenészetbe, s megnézhették, honnan kerül a boltok polcaira a tej, de voltak, akik vadaskertbe mentek, ők a vadállatokkal ismerkedtek meg.

A pedagógusokat továbbra is arra ösztönözzük, hogy minél többet foglalkozzanak a felelős állattartással és az állatvédelemmel.

Már a pályázati jelentkezési lapot is úgy állítottuk össze, hogy tippet adtunk programlehetőségekre az állatvédelem területén. Számos óvoda és iskola a pályázataink hatására kért állatvédelmi oktatást és ment el állatorvosi rendelőbe, felvették a kapcsolatot civil állatvédő szervezettel, menhelyekre látogatnak és adományt gyűjtenek a gyerekekkel, szülőkkel összefogva. Állatvédelmi tárgyú társasjátékot is alkottunk, a címe: „Építs egy modern állatmenhelyet!”. Célja, hogy a gyerekek megismerjék, milyen tevékenységek zajlanak egy állatmenhelyen, megtanulják, mit jelent, ha egy állat karanténba kerül a menhelyen; miért kötelező a mikrochip, a veszettség elleni oltás, az ivartalanítás, és mit jelent pontosan egy állat örökbefogadása.

Kép

Kép: Állatorvosi Egyetem

Miről beszéltek mindenképpen, ha előadást tartotok suliban, oviban?

Először az állatvédelem alapjait szoktuk átvenni: mit jelent az állatokkal való helyes bánásmód, miről szól a felelős állattartás, mi is az az állatkínzás. Az Állatorvostudományi Egyetemen végzett kutatásból nemrég kiderült, hogy minden második háztartásban van legalább egy kutya, így én általában a kutyákon keresztül szoktam bemutatni a gyerekeknek a felelős állattartás alapelveit.

Sajnos a gyerekek körében is előfordul állatkínzás. A szülőnek nagy a felelőssége ebben is, hiszen neki kell elmagyarázni, hogy az állatok is éreznek, nem szabad fájdalmat okozni nekik.

Egy bizonyos korig – bár sosem természetes az állatkínzás – betudható ez egyfajta felfedezésnek, akaratlan fájdalomokozásnak, ám a szülőnek résen kellene lennie, hogy ilyen esetek se történhessenek. Később, ha a gyermek kínozza az állatot, abban gyakran az őt ért fizikai vagy szexuális bántalmazás, családon belüli erőszak, társadalmi nyomás is szerepet játszhat.

Gyakran csak macskákra, kutyákra figyelünk, amikor állatkínzásról beszélünk, miközben egy tyúk, egy szarvasmarha, egy sertés is szenved rácsok mögött élve, pláne, ha arra kényszerítjük, folyamatosan csak termeljen nekünk, embereknek.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon a haszonállatok száma sokkal magasabb a társállatok számánál. Természetesen a legtöbb helyen betartják az állatjóllét megteremtése céljából létrehozott jogszabályokat, de mindig vannak negatív példák. A rossz körülmények között tartott állatokat ilyenkor ki kell emelni a számukra káros környezetből. Sajnos elég kevés olyan szervezet van, amely haszonállat- vagy vadállatmentéssel, illetve egzotikus állatok mentésével foglalkozik – nagy költséggel jár, és sokszor speciális szakértelem kell hozzá. Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szokta mondani, hogy „nem szabad a kutya–cica–nyuszi háromszögbe beszorítani az állatvédelmet”, és ez valóban így van.

Társállatokról, haszonállatokról és vadállatokról szoktunk beszélni a gyerekeknek, ismertetjük az állatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit, összefüggéseit az állatok jóllétével.

Vannak-e olyan javaslataitok, amelyeket érdemes megfontolnia a törvényalkotóknak vagy a témához kapcsolódó jogvédő szervezeteknek?

Szerencsés vagyok, hiszen testközelből látom, milyen jogalkotói törekvések vannak az állatvédelem kapcsán. Az Állatvédelmi törvény nyújt alapot, és szerencsére rengeteg állatvédelmi törekvés történt az elmúlt közel két évben, amelyek hatását hosszú távon is biztosan érezni fogjuk. 2021. december végén jelent meg a régóta várt Kóbor Állat Rendelet, amely az ebrendészeti telepek működését szabályozza. Eddig is kötelező volt az önkormányzatoknak ebrendészeti szolgáltatást nyújtani, azt viszont nem határozták meg a korábbi jogszabályok, hogy mit jelent pontosan az ebrendészeti telep, hogyan kell működnie, mik azok az alapvető higiéniai és állategészségügyi szabályok, amiket be kell tartani. Fontos változás, hogy eddig 14 napos volt a minimum tartási idő, ez most 45 napra nőtt, és csak meghatározott esetben lehet eutanáziát alkalmazni.

Az ebrendészeti telepnek meg kell próbálnia gazdit találni a bekerült állatnak, vagy visszajuttatnia az eredeti gazdájához a kóbor állatot, esetleg átvevő szervezetet keresni, és minden befogott állatot kötelező feltüntetni a saját honlapon.

Mérgezők, illegális állatszaporítók, viadalokat szervezők... Úgy tudom, a jog is elítéli az ilyen tevékenységeket folytatókat.

2022. január 1-jétől változtak a Büntető törvénykönyv állatvédelmi rendelkezései, amit nem mellesleg egyhangúlag szavazott meg az Országgyűlés. A módosítás fogalmazta meg – Európában egyedülálló módon – az állatkínzó szaporító fogalmát. Óriási problémát jelent az olyan haszonszerzés céljából történő szaporítás, amelyben az állatot rossz körülmények között tartva kizsákmányolják, s komoly veszély az állatviadalok szervezése is. A módosításnak köszönhetően az állatviadalokra vonatkozó szabályozás is szigorodott: aki állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! Még szigorúbban lehet fellépni azokkal szemben, akiket korábban az állatok tartásától már eltiltottak. Az állatkínzás büntetése is szigorodott: akár öt év szabadságvesztést is kaphat az, aki állatot kínoz, az eset súlyosságától függően. Bizonyára mindenki hallott már olyan esetről, amikor például kutyafuttató környékén tesznek ki mérget, és az állat iszonyú szenvedések közepette életét veszti. A törvénymódosítás következtében ennek már az előkészülete is büntethető, tehát ha valaki élet kioltására alkalmas csalétket helyez ki, már emiatt is felelősségre vonható, nem kell, hogy azt egy állat megtalálja vagy megegye.