„Frédi, ébresztő! Serkenj fel, te kába, Irmával elmegyünk a kozmetikába!” – Hogyan hódította meg a világot a két kőkorszaki szaki?

Rajzfilm főműsoridőben?!

Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1960. szeptember 30-án egy új animációs rajzfilmet vetítettek Amerikában. De nem a megszokott reggeli, gyerekeknek szóló idősávban, hanem az ABC csatornán este fél 9-es kezdéssel mutatták be a furcsa kőkorszaki emberkék kalandjait. Ők voltak Flintstonék, vagyis Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. William Hanna és Joseph Barbera, a készítők hónapokat töltöttek azzal, hogy meggyőzzék a televíziós szolgáltatókat, van értelme főműsoridőben vetíteni egy rajzfilmet, hiszen a történetet alapvetően nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek szánták. Igazuk lett. Hazárdjáték volt ilyenkor sugározni a filmet, de a Flintstonék (The Flintstones volt az eredeti amerikai cím) elképesztően népszerű lett. 

A Tom és Jerryvel futottak be
Az új-mexikói William Denby „Bill” Hanna és a New York-ban született Joseph Roland „Joe” Barbera 1939-ben elkészítették a Puss Gets the Bootot, azaz a Tom és Jerry legelső részét, amellyel hatalmas sikert arattak. Később a sorozat hét része Oscar-díjat nyert. A Hanna-Barbera Filmstúdió több sikeres rajzfilmet is készített: Foxi Maxi, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Scooby-Doo, Hupikék törpikék. 

Az ókori Rómától kezdve a Vadnyugatig sok ötlet volt, hogy melyik korba helyezzék a történetet. Végül a véletlen hozta meg a megoldást, az egyik készítő unalmában lerajzolt két ősemberfigurát, akik egy lemezjátszó mellett álltak, amin egy egzotikus madár csőre tűként működött a kőkorongon. Így született meg a két kőkorszaki szaki, azaz Frédi (Fred) és Béni (Barney). 

Amikor elkészült az első epizód, levetítették a tévészolgáltatóknak. Rögtön tetszett mindenkinek, ám állítólag nem mertek nevetni, Hanna és Barbera később megtudták, hogy azért, mert senki sem akarta elárulni riválisainak, hogy mennyire szeretik a műsort, mielőtt elkezdtek volna érte versengeni a különböző csatornák. Gyógyszer-, valamint cigarettagyártó cégek lettek kezdetben a fő szponzorok: a sorozat első két évadát a Winston cigarettamárka támogatta, ám amikor a készítők kitalálták, hogy Frédinek és Vilmának gyermeke (Enikő) születik, a cigarettás szponzortól megváltak.

Kép

 Frédi alakváltozatai – Forrás: Flickr/Fred Seibert

Tabukat döntögető témák

A történet egy komikus kőkorszakban, Bedrock városában játszódik, így fordulhat elő, hogy Kovaköviéknek egy kisméretű dinoszaurusz a háziállatuk, aki úgy viselkedik, mint egy kutya, míg a kőbányában, ahol Frédi dolgozik, élő brontoszaurusz-daru működik. 

Mitől modern mégis? Frédiék és Béniék életmódja egyértelműen a jóléten, a gazdasági fellendülésen alapul, olyan problémákkal kell megküzdeniük, olyan konfliktusokba keverednek, akár egy család a 20. század amerikai külvárosában.

Vilma és Irma szavajárása, a „Töltsd fel” arra utal, hogy a ’60-as években kezdtek elterjedni a bankkártyák. A Frédi és Béni volt az első rajzfilm, amelyben a házaspárok egy ágyban aludtak, ez addig nem volt megszokott a tévéműsorokban, tabunak számított. Az örökbefogadás mint téma is hangsúlyosan megjelenik benne, ugyanis Béninek és Irmának nem lehet gyereke. Amikor végül hozzájuk kerül Benő, gyermekelhelyezési vitába kell bocsátkozniuk. Eközben Frédi szerencsejáték-függő, bármire képes azért, hogy tekézhessen. Béni pedig az egyik epizódban öngyilkosságot akar elkövetni, egy hídon áll, hogy leugorjon, de sikerül lebeszélni róla. Mindez bizonyítja, hogy a Frédi és Béni egyáltalán nem gyerekeknek készült. 

A Universal stúdió 1994-ben John Goodman, Elizabeth Perkins, Rick Moranis és Rosie O'Donnell főszereplésével készített a széria nyomán játékfilmet is. Tervben volt később egy tévésorozat is, de ez végül kudarcba fulladt.
Az amerikai szakemberek szerint nem túlzás azt állítani, hogy Flintstonék nélkül talán nem születik meg a Simpson család sem közel 30 évvel később, amely ma is az egyik legnépszerűbb animációs rajzfilmsorozat. 

Kép

A rajzfilmsorozat plakátja 1961-ből – Forrás: Wikipedia

Csákányi László és Márkus László, alias Frédi és Béni

Íme néhány példa a rajzfilm zseniális magyar szövegéből, amit Romhányi Józsefnek köszönhet az utókor.

„– Frédi, ébresztő! Serkenj fel, te kába,
Irmával elmegyünk a kozmetikába.
Vigyáznál Enikőre?
– Apuci lesz a kicsi őre erre a kis időre.”

„– Nézzük, hogy az uszodát
milyen hamar úszod át!”

„– Az időjós hiába hiteget, 
hatvan éve nem pipáltam ilyen hideget!”

Az első részt Magyarországon csak hatéves késéssel, 1966. november 19-én, szombat este mutatták be, 19 óra 50 perces kezdettel. 

Az ország megszerette a kőkorszaki családot, ennek ellenére később áttették más idősávba a rajzfilmet. Idővel pedig Frédi és Béni már magyarul szólalhattak meg, a Magyar Televízió zseniális szinkronhangokat talált. Kovakövi Frédi az öblös hangú Csákányi László volt, Kavicsi Béni pedig a zseniális Márkus László. Kovakövi Vilmának Psota Irén adta a hangját, Kavicsi Irma pedig Váradi Hédi hangján szólalt meg. Az első magyar szinkronnal 1969–1980 között futott a rajzfilm, majd később még két változat is készült. 

Csákányi Lászlóék annyira népszerűek voltak, hogy ’69-ben az akkoriban hagyományos Színész–Újságíró (foci)rangadón (SZÚR) a Népstadionban jelmezt húztak, és a két kőkorszaki szaki autójához hasonló járgánnyal – ami azért lábhajtás helyett kerekeken gurult – tettek egy tiszteletkört a közönség előtt. 

Érdekesség, hogy például Hollandiában nem az eredeti, angol szöveggel futott a rajzfilm, hanem a magyar, Romhányi-féle szellemes verseket fordították több nyugati nyelvre. 

Egy olyan feltevés is létezik, hogy nemcsak a nyugat-európai államok, de az Egyesült Államok is megvásárolta a magyar szinkron szövegét. 

Romhányi és a „nyelvgyötrés”

„Sokan vitatták, helyes-e, hogy mi verses szöveggel helyettesítettük a prózában írt szöveget. Szerintem a kancsal rímek, szójátékok nem csupán fokozhatják a humort, hanem jellegzetessé teszik, kiegészítik, s egyben magyarázzák is. S mint ilyen magyarázatok jobban szolgálják egy más nép humorának a mi közegünkben való elhelyezését, természetesebben csiklandozzák nevetőizmainkat” – fogalmazott Romhányi 1968-ban a Rádió- és Televízió Újság hasábjain. 

Egy másik interjúban azt mesélte, hogy az eredeti angol szöveg szerinte a sorozatban megjelenő humoros történetekhez képest túl komoly volt, ráadásul annyira szorosan kapcsolódott az amerikai kispolgári családok életéhez, hogy a hazai forgalmazók attól tartottak, Magyarországon nem értenék meg a poénokat. Ezért döntöttek végül a tévénél a „kicsit karikaturisztikus, groteszk, játékos jellegű szöveg” mellett, és felkérték Romhányit, hogy sajátos rímekbe szedett stílusában írja át a szöveget. Így lett a „hajtókaros szerkezet”-ből „emeltyűs szerkentyű”, az igába fogott sasokkal induló repülőgép helyett pedig a magyar szövegben már „Csörlőcsavaros Sastársasjárat, fészekhagyományos rendszerű madárgép” startolt el. 

„Szavak frappáns összecsengése csupán, nem vers, hanem csak szójátékos, itt-ott rímes próza. Játék, pihenés, kikapcsolódás — mind a szerzőnek, mind a nézőnek. S ennek az sem mond ellent, hogy egy-egy fordítás elkészítése iszonyúan sok munkával jár. Ez a munka azonban igen szórakoztató – nyilatkozta Romhányi József, akit sajátos nyelvi stílusa miatt „rímhányó”-nak neveztek. Idővel azonban belefáradt a sok nyelvtörő írásába, és inkább kényszer, mint öröm volt számára – ahogy ő nevezte – a „nyelvgyötrés”. – Amikor az ember már minden patronját elsüti, nehéz valami újat kitalálni. Hetvenöt epizód szövegét írtam, s a végén már négyszer annyi idő kellett egy-egy filmrész dialógjaihoz, mint kezdetben. Az ilyen irányú munkához bizonyára kell valamilyen képesség. De én azt vallom: legfontosabb, hogy az ember leüljön és csinálja” – fogalmazott. Reggel ötkor kelt, hattól tizenkettőig dolgozott, majd egy kis pihenés után délután ötig folytatta. Ha már fáradtnak érezte magát, néhány napig vagy egy hétig nem csinált semmit, csak olvasott.

Források:
https://www.theguardian.com/tv-and-radio/2020/oct/08/yabba-dabba-do-how-the-flintstones-set-the-stage-for-the-adult-animation-boom 
https://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/flins050321/ 
https://mult-kor.hu/dr-bubo-mezga-geza-fredi-es-a-tobbiek-az-utolerhetetlen-rimhanyo-romhanyi-jozsef-20220308?pIdx=2 
https://www.ujsagmuzeum.hu/fredi-es-beni/ 
http://www.urbanlegends.hu/2020/01/tenyleg-ujraszinkronizaltak-a-flintstones-eredetijet-romhanyi-szovege-alapjan/ 
https://www.viccestapsi.com/news/kokorszaki-rimek/ 
https://en.wikipedia.org/wiki/The_Flintstones