„Akkor fordulnak a ChatGPT-hez segítségért, amikor elfogyott minden bizalmuk az emberek iránt”
Három kutató és egy újságíró ült össze arról a nemzetközi kutatásról beszélgetni, amely azt fürkészi, hogy a fiataloknak mennyire van szüksége chates felületekre, amikor lelki segélyre szorulnak, működnek-e ilyen szolgáltatások, mennyire hatékonyak, keresettek. Az Erasmus égisze alatt futó kutatásban finn, belga, spanyol és magyar szakemberek is részt vesznek. Csongor Andrea írása.

Dr. Felvinczi Katalin egyetemi tanárral, Kaló Zsuzsa tanszékvezetővel és Rényi Mónika pszichológussal beszélgetek arról, előrelépés-e a fiataloknak, ha a segítő beszélgetéshez internetes csevegésben is hozzá tudnak jutni. Mivel a chates segítségkérés teljesen anonim szolgáltatás, eddig keveset tudtunk meg a chatelő fiatalok élethelyzetéről, vagy arról, hogy mi történhetett velük a beszélgetés után, nem folyt adatgyűjtés, utánkövetés. A mostani kutatás is csak a chatszolgáltatók véleményét tudta minderről megkérdezni, hiszen az anonimitás komoly ígéret a segítőszakmákban, ezért magukat a klienseket a kutatás sem szólaltatta meg.
A másik által kilélegzett levegő egy része megfordul a mi tüdőnkben
Akik kívülről figyelik a mentális segítségnyújtás formáit – lelki segélyt, terápiákat, coach szolgáltatást –, azt vehetik észre, hogy a segítségnyújtásban mintha egyre szűkebb teret foglalna el a személyesség, és ma már olyan dolgok történnek egy segítő kapcsolatban, amikről nem is álmodtunk a covid előtt.
A személyes terápia során óriási lehetőséget jelent, hogy a segítő szemtől szemben látja a klienst, észreveheti a tünetekre utaló külső jegyeket, a testtartást, a személyi higiéniát, a járást, az arckifejezést.
Ma már alig ismerjük azt a jelenséget, hogy a személyes találkozások során a másik által kilélegzett levegő egy része megfordul a mi tüdőnkben is… A mentális segítő kapcsolatokat is utolérte egyfajta távolodás, személytelenedés, az online terápiában már csak azon része látható a kliensnek, amit hajlandó magából mutatni, a telefonos lelkisegély-szolgálatoknál csak a hang marad, annak ritmusa, hangereje, elmosódottsága, ami utalhat bizonyos lélekállapotra. Mintha a fiatalok egyre inkább törekednének olyan szolgáltatásokat igénybe venni, amik minél kevésbé mutatják meg őket. A chat mindent vitt: rövid időn belül nagy teret nyert a segítségkérésben, és még örülhetnek a szakemberek, amíg betűk jönnek, és nem emojik.
A gyorsaság előny, a ghosting hátrány
Dr. Felvinczi Katalin utal rá, hogy a chat előnyeiről és hátrányairól próbáltak első körben információkat gyűjteni, illetve arról, hogy milyen kihívásokat tartogat a felület. A gyerekek hihetetlen gyorsan írnak, gyors válaszokat várnak félig megfogalmazott kérdésekre. Előnyként megfogalmazódik a gyorsaság mellett, hogy szinte semmilyen életkörülményt nem kell elmondani, hanem „in medias res” módon bárhol el lehet kezdeni a témát. Ha rendelkezésre áll a szolgáltatás, nem kell várakozni, nincs késleltetési kényszer, és bárhonnan lehet indítani a hívást. A többi fiatal se látja-hallja, hogy valaki a csoportból kivel chatel éppen.
Rényi Mónika szerint az, hogy könnyen el lehet tűnni (ghostingolni) a beszélgetésből, inkább a hátrányok közé tartozik.
Az is nehézség, hogy nincs egy megbízható szemkontaktus, sok kérdést nem lehet egyértelműen tisztába tenni, ha tisztázó kérdéseket teszünk fel, könnyű kihátrálni előlük.
A chatre jellemző, hogy „szegmentáltan” jelenik meg a páciens, eltűnik hosszú percekre, vagy párhuzamos beszélgetéseket folytat. „A szolgáltató számára hátrány, hogy nem tudja, mennyi ideig figyel rá oda a fiatal kliens, meddig kell várnia a válaszra, illetve, hogy ha krízishelyzetről értesül, semmit sem tud tenni a gyerekért, még egy mentőt sem tud odaküldeni. Telefonon könnyebb elérni egy olyan bizalmi helyzetet, ami kapcsán több információt oszthat meg, vagy a hangjából könnyebb felmérni a helyzetet.”
A segítő mindig maradjon önmaga
Kaló Zsuzsa fogalmazza meg, hogy nagyjából tíz éve kezdtek el nyitni a magyar segítségnyújtó szolgáltatók a chates felületek felé. Az a korosztály, aki a chatet részesíti előnyben, azzal találja szembe magát, hogy a szolgáltatás a legtöbb helyen csak kijelölt időszakokban elérhető. A kutatás megmutatta, hogy ez nemzetközi probléma, bővíteni kell a lehetőségeket.
Arra a kérdésre, hogy a segítőnek mennyire kell alkalmazkodnia a chates nyelvezethez, Zsuzsa azt válaszolja: „A segítő mindenkor hitelesen, kongruensen képviselje magát. Ha fiatal, és ő is használja, akkor éljen vele, de ha általában nem használja, akkor ne vegyen fel egy erőltetett, hozzá nem illő stílust” – teszi hozzá.
Dr. Felvinczi Katalin szerint a fiatalokban egy ideig érik a gondolat, hogy segítséget keressenek, és felderítik a terepet, mielőtt írnak. Azok jelennek meg itt, akik valamilyen nehézségüket nem tudták otthon megbeszélni, kifogytak a lehetőségekből, teszi hozzá Rényi Mónika.
„A chat a legszegényebb réteg számára is elérhető, de ők általában nem aggódnak a szegénység vagy az esélyegyenlőtlenség miatt, hanem megélik azt. Chatben ők is a kapcsolati vagy iskolai nehézségeikről írnak.”
Jól nevelt chatbotokkal is beszélgetnek
Megkérdezem, tudnak-e arról, hogy sok fiatal a ChatGPT-vel beszélget. „Hogyne – mondja Rényi Mónika –, ez már az utolsó utáni állapotuk, ha elfogyott minden bizalmuk az emberek iránt.” Amúgy az chatbot kedves, udvarias, jól van tanítva. Dr. Felvinczi Katalin szerint a szolgáltatók gondolkodnak azon is, hogy be lehetne építeni a mesterséges intelligenciát a szolgáltatásba, előszűrésre, triázsolásra, krízishelyzetek kiszúrására és előre sorolására, szóval tartásra a várakozás ideje alatt. Az MI-t mesterséges emberi vonásokkal is felruházzuk sokszor, etikus, kedves, megtévesztően személyre szólóan beszél, ami veszélyes is lehet egy figyelemre vágyó gyerek esetében. Emellett azzal kapcsolatban is óvatosságra intenek a kutatók, hogy mikor választjuk a chatet mint kommunikációs csatornát a saját gyerekeinkkel való beszélgetéshez.
„Ha egy helységben vannak a gyerekkel, ne tegyék, ne kezdjenek szűkebb csatornát használni a lehetségesnél – válaszolja Mónika. – A segítő beszélgetés szabályait mindig érdemes figyelembe venni: ne ítélkezzünk, ne kérjünk számon, nyitott kérdéseket tegyünk fel, és értsük meg, ha van olyan élménye, amit mással szeretne megbeszélni. Még ajánlhatjuk is a segítő chatszolgáltatókat. Ez egy másik csatorna, másik lehetőség, és sajnos mi is azt találtuk, hogy az elszigetelődés, a magány, a tehetetlenségérzet elég gyakori megélése a fiataloknak” – fűzi hozzá.
Dr. Felvinczi Katalin szerint nagy szükség van a felületre, nagyobb igény, mint amit most biztosítani tudnak. A kutatócsapat azon munkálkodik, hogy megvizsgálják a szolgáltatók jegyzőkönyvezési módszereit, és megnézzék, össze lehet-e ezeket hangolni, hogy egységesen jó információkat lehessen kinyerni belőlük. Így összehasonlíthatóvá válhatnak a szolgáltatóktól kapott adatok.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>