A férfilét kockázatai és mellékhatásai – Miért fontos és igazságos, hogy megünnepeljük a nemzetközi férfinapot is?
A nemzetközi férfinapot – International Men’s Day (IMD) – minden év november 19-én ünneplik szerte a világban. A férfinap rávilágít, hogy a közhiedelemmel ellentétben a férfiak is szenvednek hátrányokat – nem is keveset –, és indulhatnak rosszabb életeséllyel, mint a nők. Olyan problémákra hívja fel a figyelmet, mint a magas férfiöngyilkossági arány, a férfiak mentális, érzelmi és fizikai egészsége, a várható rövidebb élettartam, az elvált apák kihívásai, vagy a férfiak negatív ábrázolása…
Miért jött létre a férfivilágnap?
Thomas Oaster 1992. február 7-én indította el a nemzetközi férfinap projektjét, amely eleinte sikeresnek tűnt, de rövid idő elteltével már nem kísérte érdeklődés. 1999-ben újraindították Trinidad és Tobagóban az ENSZ támogatásával, és szinte azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez az Amerikai Egyesült Államok, Európa, Afrika, Ázsia és a Karib-térség. Jerome Teelucksingh, aki újraélesztette az eseményt, november 19-ét választotta édesapja születésnapjának tiszteletére, valamint annak megünneplésére, hogy ezen a napon 1989-ben Trinidad és Tobago labdarúgócsapata egyesítette az országot a világbajnokságra való kijutás jegyében.
Teelucksingh a nemzetközi férfinapot nem csupán a nemek közötti egyenlőség napjának hirdette, hanem olyan napnak, amelyen minden, a férfiakat és fiúkat érintő kérdés megválaszolható.
A férfivilágnap céljai között szerepel többek között a pozitív férfi példaképek népszerűsítése: nemcsak filmsztárok és sportemberek, hanem hétköznapi, munkásosztálybeli férfiaké, akik tisztességes, becsületes életet élnek. Ünnepelni kell a férfiak pozitív szerepét a társadalomban, a közösségben, a családban, a házasságban, a gyermeknevelésben. Fontos figyelni a férfiak szociális, érzelmi, fizikai és lelki egészségére és jóllétére. Kiemelt fontosságú a nemek közötti kapcsolatok javítása és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, ugyanakkor ez a nap felhívja a figyelmet a férfiakkal szembeni diszkriminációra a szociális szolgáltatások, a társadalmi attitűdök és elvárások, valamint a jog területén is.
Mitől kellene megóvni a férfiakat?
2016-ban rendkívül fontos mottója volt a férfiak világnapjának: „Állítsuk meg a férfi öngyilkosságot”. Kína kivételével ugyanis minden országban magasabb a férfiak öngyilkossági aránya, mint a nőké, egyes esetekben akár hat férfi öngyilkosság is jut egy nőére.
2020-ban a férfiak 3,88-szor többen haltak meg öngyilkosság miatt, mint a nők.
Egy ausztrál kutatás a következő okokat találta a legjellemzőbbnek a férfiak öngyilkosságával kapcsolatban.
Kapcsolatok: az öngyilkos férfiak többsége vagy nincs kapcsolatban, vagy nemrég vált el. A kutatások azt mutatják, hogy 10-ből csaknem 3 férfi öngyilkosság kapcsolódik a különváláshoz, és a különélő apák fele él át öngyilkossági gondolatokat.
Munka/munkanélküliség: az öngyilkosságot elkövető emberek többsége nem dolgozik, 10-ből 3 öngyilkossághoz kapcsolódik munkanélküliség. A munkanélküli férfiak két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg öngyilkosság miatt, mint a munkanélküli nők, és közel 10-szer nagyobb valószínűséggel, mint a foglalkoztatott férfiak. A munkával kapcsolatos öngyilkosságok gyakori tényezői a stressz, a konfliktusok és a zaklatás. Az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmákban, mint például a fizikai munka, nagyobb az öngyilkosság kockázata, mint a magasan képzettek körében.
Pénzügyek: 5-ből 1 férfi öngyilkossága kapcsolódik súlyos pénzügyi problémákhoz, a férfi öngyilkosság ötször nagyobb valószínűséggel kötődik pénzügyekhez, mint a női. Közismert, hogy a férfiak öngyilkossága mindig megugrik gazdasági visszaesés, válságok idején.
Alkohol és drogok: a férfi öngyilkosságok körülbelül 40%-a kapcsolódik alkohol- és kábítószer-problémákhoz.
Egyes kutatók szerint a leghatékonyabb férfi öngyilkosság-megelőzési beavatkozás a lakosság alkoholfogyasztásának csökkentése lenne.
Férfi egészség: az öngyilkosságot elkövető férfiak körülbelül 50%-ának van legalább egy testi/egészségi problémája. A fogyatékossággal élő férfiak kifejezetten nagy kockázati csoportot jelentenek, amit sokszor figyelmen kívül hagynak az öngyilkosság-megelőzést célzó kezdeményezésekben. Az egészségügyi szakembereknek nagyon fontos lenne figyelembe venniük a férfiak depressziójának jeleit is, mert az szintén vezethet öngyilkossághoz.
Miről nem beszélnek a férfiak?
Tízből legalább egy férfi tapasztal élete során komolyabb depressziót vagy szorongást, de kevesebb, mint a felük fordul szakorvoshoz. A férfiak 49%-a sokkal rosszabbul érzi magát lelkileg, mint amennyit bevall az életében jelenlévő embereknek. Az olyan nyomasztó életesemények, mint a kapcsolati különválás, a pénzügyi problémák, a párkapcsolati konfliktus, a gyász, a közelmúltban volt vagy függőben lévő munkanélküliség, a családi konfliktusok és a folyamatban lévő jogi ügyek, komoly szorongást válthatnak ki.
A férfiak hozzávetőleg 60 százaléka él át legalább egy traumát az élete során, amely jellemzően balesetekhez, fizikai támadásokhoz, harcokhoz, esetleg halálesetnél vagy sérülésnél átélt szemtanúvá váláshoz kapcsolódik. A PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel az átélt trauma után is kialakulhat, és a személy újraélheti a traumatikus eseményt, rémálmokat, ijesztő visszaemlékezéseket tapasztalhat, számos egyéb aggasztó tünet is jelentkezhet.
A férfiak jellemzően nem beszélnek érzelmi küzdelmeikről, például szomorúságukról, értéktelenségérzésükről vagy reménytelenségükről.
Mentális egészségi állapotuk romlása ugyanakkor komoly figyelmeztető jelekben nyilvánulhat meg, mint agresszió, erőszak, magas kockázatú tevékenységek (extrém sportok), szerhasználat, fizikai problémák, például krónikus fej- vagy gyomorfájás, nyugtalanság érzése, fókuszálási nehézség, az étvágy és a súly változásai, fáradtság, szorongásos zavarok, mint a pánikbetegség, a generalizált szorongásos zavar (GAD), szociális szorongás, fóbiák.
A férfiak várható élettartama mindenhol a világban alacsonyabb, mint a nőké, annak ellenére, hogy nincs biológiai oka a különbségnek. A férfiaknál sokkal magasabb az öngyilkossági ráta, mint a nőknél, és nagyobb valószínűséggel halnak meg megelőzhető betegségekben. A kutatások szerint a férfiak rákos megbetegedéseinek akár a fele is megelőzhető lenne az étrend és az életmód javításával. Már itthon is elérhető például a PCA3 teszt, amely fájdalommentesen, egyszerű vizeletvizsgálatból is kimutatja, hogy fennáll-e krónikus gyulladás vagy daganatos elváltozás a prosztatánál.
Miért élnek lényegesen tovább a nők?
Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben két fordulópont volt a várható élettartam alakulásában. 2011-től a várható élettartam növekedése több évtizedes folyamatos javulás után lelassult, 2020-ban pedig a Covid-19 világjárvány hozott jelentősebb fordulópontot, ami a második világháború óta nem tapasztalt meredek csökkenést okozott a várható élethosszban.
A 19. században a férfiak várható élettartama mindössze két évvel volt rövidebb, mint a nőké, a 20. század elején a nemek közötti különbség viszont nőtt, és 6,3 évnél tetőzött.
Ennek okai között szerepelnek a munkakörülmények, a férfiak dohányzása, a szívkoszorúér-betegség, amely ötször gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, szemben a nők ma már jobb életesélyeivel, például a vajúdás során bekövetkező halálozás kisebb kockázatával.
A nők sokkal nagyobb valószínűséggel keresik fel háziorvosukat, ha betegek, és vizsgálják meg magukat, hogy vannak-e csomók, dudorok, elváltozások a testükön. A férfiak jellemzően nem számolnak be egy esetleges betegség tüneteiről, ami azt eredményezheti, hogy állapotuk valószínűleg rosszabbodik, mire úgy döntenek, hogy orvoshoz fordulnak diagnózisért.
A magyar férfiak sem járnak rendszeresen szűrővizsgálatra, nem mennek el orvoshoz, csak ha már komoly panaszaik, fájdalmaik vannak. A 2019-es európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) szerint a 65 éves férfiak 39 százaléka soha nem volt még prosztatavizsgálaton, annak ellenére, hogy Magyarországon ez az egyik leggyakoribb daganatfajta a férfiaknál, és minden évben több mint 4 ezer prosztatadaganattal küzdő új beteget regisztrálnak. A magyar halálozási statisztika első helyén a keringési rendszer betegségei, rögtön utána a daganatos megbetegedések állnak. Rengeteg szűrővizsgálat elérhető, amely a férfiak betegségeinek megelőzésében és/vagy gyógyításában óriási szerepet játszhatna.
Mit tehetünk a férfiak jóllétéért?
A férfiak esetében a sportos, aktív életmód gyakran megszűnik az idő előrehaladtával, ami sajnálatos, hiszen az inaktív férfiak 60%-kal nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziótól, mint az aktívak. Azoknál a férfiaknál, akik 7-8 órát alszanak éjszaka, körülbelül 60%-kal kisebb a halálos szívinfarktus kockázata, mint azoknál, akik 5 órát vagy kevesebbet. A férfiak kevésbé tartják fontosnak a gyümölcsök, zöldségek egészségügyi előnyeit, szerepüket számos daganatos betegség, szívbetegség, magas vérnyomás és cukorbetegség kockázatának csökkentésében. Az ülő életmód a szív- és érrendszeri betegségek 5 fő kockázati tényezőjének egyike (a magas vérnyomás, a kóros vérzsírértékek, a dohányzás és az elhízás mellett). Azok a férfiak, akik naponta 50 lépcsőt megmásznak, vagy öt háztömböt sétálnak, 25%-kal csökkenthetik a szívroham kockázatát.
A legújabb kutatások szerint az ember általános egészségi állapotának mindössze egyharmadát határozza meg a genetikája, 70%-a életmóddal szabályozható.
A fiúk gyermekkorban sokkal sérülékenyebbek a lányoknál, érzelmileg és fizikailag is. Már a kicsi fiúkat is fontos ránevelni arra, hogy figyeljenek oda a testükre, fejezzék ki érzelmeiket, merjenek beszélni arról, hogyan érzik magukat a mindennapjaikban, figyeljenek oda az étkezésre és a mozgásra. Csak így, ezzel a tudatossággal lehet elérni, hogy felnőttként jobban megküzdjenek a mindennapos kihívásokkal, és kiegyensúlyozott, stabil énképpel, egészségesebb életmóddal hosszabb, minőségi életet élhessenek.
Magyarországon átlagosan 5-8 évvel élnek kevesebbet a férfiak, mint a nők. Ennek okai között keresendő, hogy magasabb fizikai terheléssel, illetve nagyobb kockázattal járó munkákat végeznek; nagyarányú náluk az életmóddal összefüggő betegségek megjelenése, valamint a mentális, érzelmi problémák elnyomása. A november ráadásul a prosztatarák elleni küzdelem hónapja is, így még inkább hangsúlyossá válik a férfiak jóléte és jólléte.
Források:
- https://en.wikipedia.org/wiki/International_Men%27s_Day
- https://www.zoosk.com/date-mix/dating-advice/dating-advice-women/7-things-men-really-need-women/
- https://www.newportinstitute.com/resources/treatment/male-mental-health-disorders/
- https://www.amhf.org.au/10_surprising_facts_about_men_s_mental_health
- https://www.mindwise.org/blog/mental-health/a-critical-look-at-mens-mental-health/
- https://hirado.hu/blog/cikk/2022-02-19/nemzetkozi-ferfinap-a-ferfiak-ertunk-nokert-akarnak-erosek-lenni
- https://maszol.ro/eletmod/135106-november-19-nemzetkozi-ferfinap-vece-vilagnap-es-szent-erzsebet-napja-van-osszefugges-kozottuk
- https://www.linkhc.org.au/7-health-facts-men/
- https://www.healthyperformance.co.uk/how-has-mens-health-changed-over-time/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Férfinak lenni: kaland és kihívás
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A férfi, akinek 34 szilvás gombócot vágott a fejéhez a felesége – Ki védi meg a férfiakat?
Férfiak, akik csalódottak, útkeresők, támadók vagy önfejlesztők – Férfimozgalmak Magyarországon
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
