Melyik fájdalmat mivel csillapítsuk? – Szakértő válaszol

Fájdalmak a legkülönfélébb okok miatt jelentkezhetnek, felléphetnek például szövetkárosodások miatt, az izmokban megterhelések és sérülések nyomán, idősebb korban ízületi kopások következtében is. Külön kategória a fogfájás és a fejfájás, amelyekre szintén nem jó véletlenszerűen gyógyszert szedni.

 „Fogászati problémáknál, foghúzás vagy bölcsességfog-eltávolítás után például jellemzően – hacsak nem kismamáról vagy olyan emberről van szó, aki véralvadásgátlót szed – diklofenákot javaslunk. Ez a hatóanyag ilyenkor azért jó, mert a csontállományban is kiválóan csillapítja a fájdalmat, és gátolja a szöveti gyulladásokat. Az ugyanakkor fontos, hogy a nem foghúzásból eredő, elhúzódó fogfájás esetén ne szedjünk diklofenákot, hanem forduljunk fogorvoshoz. Erre azonban nem csak akkor kell figyelni, ha a fogunk fáj. 

A fájdalomcsillapítás ugyanis tüneti terápia, amely a háttérben lévő okot jellemzően nem szünteti meg. 

A hasi fájdalom mögött meghúzódhat például gyomorfekély, amelyet fontos mihamarabb kezelni. Érdemes azt is tudni, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők önmagukban csak rontanak a gyomorfekély helyzetén” – mondja dr. Katz Zoltán gyógyszerellátási szakgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Vegyük komolyan

Ha gyomorpanaszaink vannak, a fájdalomcsillapítók orvosi kontroll nélküli szedése azért is kerülendő, mert azok hosszas alkalmazás mellett maguk is okozhatnak gyomorfájdalmat. Ez főleg azokra a készítményekre jellemző, amelyek hatóanyagként diklofenákot, acetil-szalicilsavat vagy naproxent tartalmaznak. A diklofenákra azért is figyelni kell, mert hosszabb távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját is. Ez igaz az ibuprofénre is, de valamivel kisebb mértékben. Az elővigyázatosság a mozgásszervi panaszok kezelése során is fontos. 

„A nem szteroid gyulladáscsökkentőket – a diklofenák és az ibuprofén mellett ilyen a paracetamol is – csak a sérülésből, rándulásból vagy ficamból eredő fájdalmakra érdemes szedni, hosszabb távú alkalmazásuk ilyen esetekben sem javasolt.

Időskorban – pláne, ha valaki eleve sok gyógyszert szed – a paracetamol használatát is mérlegelni kell, mert negatívan hat a májműködésre, viszont vesebetegeknél azt kell előnyben részesíteni, mert esetükben az érszűkítő mellékhatás rizikója kisebb, mint a többi nem szteroid gyulladáscsökkentőnél.

Ugyanakkor ennek a hatóanyagnak a szedését fiatalkorban sem szabad túlzásba vinni, mert a májat túlzott adagban komolyan megterhelheti – emeli ki szakértőnk. – Ha fáj a fejünk, főképp, ha csak ritkán, szintén érdemes nem szteroid készítményeket használni. Krónikus fejfájással már érdemes fájdalom­ambulanciára menni, ahol a terápia beállítását neurológusok segíthetik. Ilyenkor megesik, hogy az orvosok olyan gyógyszert javasolnak, amelyet amúgy más betegség kezelésére hoztak forgalomba, de hatékony csillapíthatja a fejfájást is” – mondja szakértőnk.

A kismamák fájdalmára

Várandósság idején a szervezet hormonháztartása teljesen megváltozik, ami kihat az idegrendszerre, és azzal együtt a fájdalmak intenzitására és időtartamára is. Például a korábbi fejfájás erősebbé válhat, meghosszabbodhat. Ebben az időszakban nagyon kevés hatóanyag alkalmazható rutinszerűen. A kismamák a terhesség korai szakaszában kizárólag orvosi szempontból indokolt esetben használhatnak gyógyszereket. Esetükben a fájdalomcsillapítók közül egyedül a paracetamol jöhet szóba, az ibuprofént kerülniük kell még a szoptatás időszakában is. Emiatt fontos, hogy a várandós anyukák kiegészítő terápiák, illetve egyéb fájdalomcsillapításra alkalmas lehetőségek – meditációs vagy autogén tréning – közül válasszanak.

Túl a gyógyszereken

Mozgásszervi panaszok és sportsérülések esetében érdemes krémeket is alkalmazni. Ezek nemcsak a bennük lévő hatóanyagokon keresztül fejtik ki hatásukat, hanem azért is hasznosak, mert használatuk során a bőrt kicsit átdörzsöljük, átmasszírozzuk. Utóbbiaknak az érintés miatt pszichés hatása is lehet. 

„A krémek azért is jók, mivel hatóanyagaik csak helyileg szívódnak fel, nem terhelik a szervezet egészét. Ugyanezért lehetnek jók a tapaszok, bár alkalmazásuk során elmarad a bemasszírozás jótékony hatása. 

Izomeredetű fájdalmaknál kiegészítő terápiaként érdemes lehet magnéziumot is szedni, idegrendszeri eredetű fájdalmak esetében pedig szóba jönnek a nagy dózisú B-vitamin-készítmények is.

A mozgásszervi fájdalmak csillapításában a fizioterápiának is fontos szerepe van, esetükben a gyógytorna fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Krónikus reumatológiai panaszokra is kiválóan alkalmazható a gyógytorna, így mindenképpen érdemes elsajátítani annak gyakorlatát” – mondja dr. Katz Zoltán.

Figyelni a gyerekekre

A gyerekkori fájdalomcsillapítás külön kérdéskör, főleg abban az időszakban, amikor a kicsik még nem tudják jól kifejezni magukat, elmondani a problémájukat. Emiatt van a gyógyszerek betegtájékoztatójában szigorú határ megszabva arra, hogy egy-egy készítmény hány éves kortól alkalmazható. 

„Az alsó korhatár megadására – ami a leg­gyakrabban kétéves kort jelent – nemcsak a hatóanyag miatt van szükség, hanem azért is, hogy a szülőknek ne jusson eszébe orvosi javaslat nélkül fájdalomcsillapítót adni a gyerekeknek. Mert ha nem horzsolásról és olyan kisebb sérülésről van szó, amely értelemszerűen fájdalmat okoz, akkor a gyerekekkel azonnal orvoshoz kell fordulni, amint fáj valamijük” – mondja szakértőnk. 

Ilyenkor a szükséges fájdalomcsillapítást az orvos javaslata alapján kell beállítani. 

Kisebb horzsolások, zúzódások következtében nincs szükség fájdalomcsillapításra, az a gyerekeknél csak törések, ficamok, komoly zúzódások, fogvesztéssel járó sérüléseknél jön szóba. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Mi legyen a fogzással?

Egyéves kor alatt külön kérdés a fogzás, amelynek kezdetét a szülők nem feltétlenül veszik észre azonnal. Hiszen lehetnek olyan előjelei, hogy a kicsi nyűgösebb lesz éjszakánként, de ilyesmit okozhat fronthatás vagy gyomorprobléma is. Fogzásra utal, amikor a baba már nem szívesen, vagy csak kevesebbet eszik, mert az azzal járó mechanikus hatás fájdalmat okoz. Ennek csillapítása első körben történhet gyógynövényes – például zsályás és kamillás – gélekkel vagy lidokaint tartalmazó gyógyszeres készítményekkel. Napi néhány alkalmazás is sokat javíthat a helyzeten, és elkerülhetővé teheti a szervezet egészére ható gyógyszerek alkalmazását. Ha a fogzás már hőemelkedéssel is együtt jár, akkor – az orvossal egyeztetve – érdemes lehet láz- és fájdalomcsillapítót is adni a kicsiknek. Hagyományos fájdalomcsillapítókra nappal csak akkor van szükség, ha több fog jön egyszerre.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>