Segít-e a kalcium, mikor kell beadni az adrenalint? – Tévhitek az allergiáról

1. Csak gyerekkorban alakulhat ki? 

Allergia bármilyen életkorban kialakulhat, érzékennyé válhat valaki pollenekre vagy poratkákra akár felnőttként is. „A puhatestűekkel és a kagylókkal szembeni allergia tipikusan serdülőkorban vagy azt követően szokott jelentkezni. A kor előrehaladtával az allergének köre bővülhet is, az érintettek egyre több anyagra lehetnek érzékenyek. Kinőni csak kevés allergiát lehet, ilyen például a gyerekkori tej- és tojásallergia” – mondja dr. Papp Gábor csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek-tüdőgyógyász, az Allergia Képzett Iskola Program elindítója.

2. Számít a születés módja? 

Ma már egyértelmű, hogy az allergia rizikójára hatással van a mikrobiom, ez magyarázza azt, hogy aki császármetszéssel jön világra – és így nem találkozik a hüvely mikroflórájával –, annál gyakrabban alakul ki allergia. Ilyenkor a kicsik bélrendszere elsősorban az anya bőrén lévő és a kórházi baktériumokkal kolonizálódik, ez pedig kevésbé kedvez az egészséges mikrobiom kialakulásának. Emiatt is fontos az indokolatlan császármetszések kerülése. 

Hasznos lehet az is, ha az anya hüvelyi flóráját megpróbálják a kicsibe bejuttatni oly módon, hogy az abból vett mintát egy kisebb tamponon vagy vattapamacson a kicsi orrához, szájához érintik. 

Ez a megoldás nem rutinszerű, nincs róla szakmai ajánlás sem, de már sok helyen végzik. 

3. Olyan, mint a nátha? 

Az allergia leggyakoribb típusa a szénanátha, amelynek már az enyhe típusa is kellemetlenné teheti a mindennapokat, a közepes erősségű pedig komolyabb életminőség-romlást okozhat. „Erről felmérések is készültek, amelyekből kiderült, hogy az allergiaszezonban gyakoribb az iskolai hiányzás és a munkahelyi kimaradás. Az allergia a közlekedésben is problémát okoz, mivel csökkenti a járművezetők figyelmét. Ha valaki tüsszent, a szeme becsukódik, ez pedig az autóvezetésnél plusz veszélyforrást jelent. Ráadásul, ha az allergiát nem kezelik, akkor egyre több szervi tünet jelentkezik, a klinikai kép pedig egyre súlyosabb lesz” – mondja szakértőnk. 

Az allergia hagyományos kezelési módja a tüneti terápia, amelynek az alapját tablettás antihisztamin-készítmények adják, ezt egészíthetik ki orrszprék és szemcseppek. Bár ezek alkalmazása esetén nem szempont, hogy valaki pontosan mire érzékeny, de magával az allergénnel ettől függetlenül jó tisztában lenni. Ez azért fontos, mert így az érintettek fel tudnak készülni az allergiaszezonra, és tisztában lehetnek a keresztallergiákkal is. A fekete üröm például a zellerrel lehet keresztallergén, a nyírfa az almával, a parlagfű pedig a dinnyével. 

Kép

Illusztráció forrása: GettyImages

4. Álmosít az antihisztamin? 

Sokan tartanak az antihisztaminoktól, mert az gondolják, azok álmosítanak, de ez csak a régi típusú készítményekre igaz. 

„A modern, új generációs antihisztaminoknak már nincs ilyen hatásuk, nem csökkentik a reakciókészséget. Az ilyen készítmények nem is jutnak át a vér-agy gáton, így nem tudnak kötődni azokhoz a receptorokhoz, amelyek a korábbról ismert álmosságot okozták.” 

„Ez hatalmas előrelépés, a tanulmányok ugyanis azt mutatják, hogy az első generációs antihisztaminok legalább annyival csökkentették a reakciókészséget, mint egy korsó sör. Emiatt az ilyen gyógyszereket érdemes újabbakra cserélni. Ebben sajnos elmaradásban vagyunk, az orvosok ma is sokszor írják fel a régebbi készítményeket. Pedig az ilyen gyógyszerek az árukat tekintve sem kedvezőbbek a korszerűbbeknél” – mondja dr. Papp Gábor. 

5. Félni kell a szteroidtól? 

Sokan tartanak a szteroidos orrszprék használatától, pedig azoknak nincs olyan mellékhatásuk, mint a szisztémás szteroidgyógyszereknek. A vény nélkül kapható, érösszehúzó hatású orrszprék tartós alkalmazása viszont kockázatos, mert azok csak a tüneteket csökkentik, a háttérben álló gyulladást nem szüntetik meg. A vény nélküli készítmények hosszabb távon – egy hétnél tovább használva – nagyon károsak, a befújás után három-négy órával ellencsapásos reakciót alakítanak ki, tönkretehetik magát a nyálkahártyát is. Emiatt kell allergia esetén szteroidos orrszprét használni. 

6. Segíthet a kalcium? 

Régi hiedelem, hogy a kalcium segíti megszüntetni a fellépő allergiás rohamot, ez egyrészt nem igaz, másrészt veszélyes is lehet, mivel így késhet a valóban hatékony kezelés. Megesik, hogy valaki még anafilaxia esetén is ilyen oldattal – általában ampullával – próbálkozik, pedig akkor már csak az adrenalin beadása jelent megoldást. 

„Itt tehát nem az a helyzet, hogy valakinek csak a bőre viszket, és arra feleslegesen kap kalciumot, hanem arról van szó, hogy életveszélyes állapotban nem kapja meg a szükséges terápiát” – mondja dr. Papp Gábor. 

A kalciumos tévhit eredete nem tisztázott, de szerepet játszhat benne az, hogy az egyik régi antihisztamin-készítmény mellesleg tartalmazott kalciumot is. 

7. Csak rovarcsípés okozhat anafilaxiát? 

A méh- és a darázscsípés mellett bármilyen étel okozhat anafilaxiás rohamot, amely ellen IgE-antitest termelődik. Lehetnek ilyenek a diófélék, a földimogyoró, a pisztácia, a kesu, a tej és a tojás, a szója és a különböző puhatestűek, a tengeri rákok, a halak. Emiatt aki ezekre érzékeny, annak érdemes otthon tartania adrenalin-autoinjektort. Igaz ez azokra is, akiknek a családjában halmozottan fordult elő rovarcsípés-allergia. 

 8. Az adrenalinnal várni kell? 

„Ha valakinél felvetődik az anafilaxia gyanúja – vagyis a rovarcsípés vagy az ételfogyasztás után nehézlégzés, szájdagadás, vérnyomásesés, rosszullét és bágyadtság alakul ki –, akkor egyből adrenalint kell beadni az izomba. Tévhit, hogy meg kell várni a tünetek súlyosbodását. Ugyanez a helyzet akkor is, ha rovarcsípés után gyorsan terjedő csalánkiütés jelentkezik, és ahhoz légzési, emésztőrendszeri vagy keringési tünet társul. Az autoinjektor alkalmazása után mentőt is kell hívni, amelynek kiérkezéséig az érintettnek feküdnie vagy legalább ülnie kell, járkálnia viszont nem szabad” – mondja szakértőnk. 

Ha a méh- vagy darázscsípés után csak helyi tünetek jelentkeznek, és azok nem rosszabbodnak, vagyis nincsenek általános panaszok, és nem alakul ki csalánkiütés, amely terjedne, akkor nincs ok az aggodalomra. Ilyen esetekben csak allergiaellenes gyógyszerre és kellő felügyeletre van szükség, külön ellátásra nincs. 

9. Az ételallergének csak későn adhatók? 

Régebben azt gondolták, hogy a gyerekek étrendjébe a legjobb egyéves kor után bevezetni a potenciálisan allergén élelmiszereket – például a földimogyorót, a tejet vagy a tojást –, de mára paradigmaváltás történt ezen a területen. 

„Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy négy-hat hónapos kor körül kinyílik egy úgynevezett toleranciaablak, vagyis a kicsik ekkor a táplálékallergéneket jól fogadják, azokat nem allergénként azonosítják.” 

„A fokozatos bevezetést azoknál a babáknál lehet megkezdeni ebben az életkorban, akiknek a családjában nem fordult elő súlyos ételallergia, amúgy egyeztetni kell erről szakorvossal” – mondja dr. Papp Gábor. Ellenjavallat az is, ha a csecsemő nagyon ekcémás. Ilyen helyzetekben az allergén ételek bevezetéséről szintén allergológussal kell konzultálni. 

10. Az immunterápia mindenre jó? 

Az immunterápia már nagyjából száz éve ismert módszer, de a modern készítmények csak az elmúlt években jelentek meg. Ezek oki terápiát jelenthetnek egyes pollenallergiák, háziporatka-, penész-, macskaszőr- és kutyaszőr-allergia esetében is. Azt, hogy a terápia kinél mennyire hatékony, előre fel lehet mérni molekuláris allergiavizsgálatokkal. A pázsitfű-allergiások jelentős része például jól kezelhető ezzel a módszerrel, de azok nem, akik annak profilin nevű fehérjéjére érzékenyek (ez más növényekben is előfordul). 

A légúti allergiára használt készítmények a kivizsgálás után otthon alkalmazhatók, ráadásul nagyon egyszerűen: azokat a nyelv alá kell betenni, és így felvinni a szájnyálkahártyára. Ezzel érhető el, hogy az immunsejtek „rájöjjenek” arra, hogy az adott anyag nem veszélyes, és erről „tájékoztassák” az immunrendszer egészét. Tartós eredmény jellemzően három-négy év után várható. A darázs- és méhmérgek elleni készítményeket csak kórházi körülmények között lehet alkalmazni, és a földimogyoró-allergia immunterápiáját is csak ott lehet elindítani. Utóbbi készítménye ezt követően otthon is alkalmazható, de a dózisemeléseknél ismét szükség van klinikai háttérre a teljes biztonság érdekében.  

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.