Rangidős padsorok, időtálló legendák – Európa három legősibb egyeteme

Bologna, minden egyetem anyja

A Bolognai Egyetemet 1088-ban alapították (I. Barbarossa Frigyes 1154-ben ismerte el hivatalosan), ezzel a nyugati világ legrégebbi folyamatosan működő egyeteme címet viseli. Az egyetem mottója: Petrus ubique pater legum Bononia mater, azaz Szent Péter mindenütt a törvény atyja, Bologna az anyja. Az egyetem a modern időkig a kánonjog és a polgári jog oktatására összpontosított, mára pedig nagyon változatos képzési programmal rendelkezik. 

Feljegyzések szerint eredetileg azzal a céllal alapították, hogy értelmezze a római jog alaptételeit, de később is központi szerepet játszott a jogfejlődésben. 

Bologna hatalmas középkori metropolisz volt, amely gazdag fiatalok százait vonzotta, akik nemcsak könyveket és szolgákat hoztak magukkal, hanem jelentős mennyiségű pénzt is, és az első néhány évszázadban törvényekkel és rendeletekkel támogatták az intézményt. Abban az időben a professzorok otthon vagy bérelt helyiségekben, még gyakrabban a városi tereken tartottak előadásokat. A Bolognai Egyetem eredetileg nem is professzorok társaságaként (universitas magistrorum) jött létre, amelynek a tanítványok engedelmességgel tartoztak volna, hanem hallgatói társaságként (universitas scholarium).

A világ minden szegletéből idesereglett hallgatók maguk választották meg a rektort és az oktatókat, s hamarosan kölcsönös támogató egyesületeket hoztak létre. Idővel ezeket a származási helyük (nationes) szerint szervezték, mígnem beolvadtak az universitatesnak nevezett tekintélyes, régión felüli céhekbe.

Az universitas szót tehát itt használták először az egyetemi oktatásra.

A 14. és 17. század között számos válságot élt át az intézmény, majd Bonaparte Napóleon állami egyetemmé tette, ezzel megszilárdította a helyzetét. 1988-ban, az egyetem kilencedik centenáriumi  ünnepségén a világ 372 rektora írta alá a Magna Charta Universitatum-ot, amely a tanítás függetlenségét és szabadságát jelképezi, egyúttal ismét minden egyetem anyjaként ismerték el a bolognait.

Itt tanított Francesco Petrarca és Dante Alighieri költő, Nicolaus Kopernikusz és Giovanni Domenico Cassini csillagász, itt tanult három pápa, köztük VI. (Borgia) Sándor, Paracelsus orvos és okkultista, Umberto Eco író és az olasz miniszterelnök Romano Prodi, sőt Enzo Ferrari, az autógyár alapítója is. A Bolognai Egyetem diákjai két babonához ragaszkodnak évszázadok óta: fel kell mászniuk a Torre degli Asinelli tetejére, amely a régió két mérföldkőnek számító tornyának az egyike, és át kell sétálniuk a Maggiore tér közepén.

Kép

Kép: Nicola/Flickr  https://www.flickr.com/photos/15216811@N06/13938843937/in/photostream/

Oxford a vakító hercegnővel és a fejetlen kancellárral

Az Oxfordi Egyetemet, Európa második legrégebbi egyetemét 1096-ban Nagy Alfréd alapította, de csak 1167-ben indult meg a fejlődése, amikor II. Henrik megtiltotta az angol hallgatóknak az akkor alapított párizsi egyetem oktatásában való részvételt.

Huszonnyolc brit miniszterelnököt (köztük Margaret Thatchert, Tony Blairt és Boris Johnsont), húsz canterburyi érseket, tizenkét szentet, huszonhét Nobel-díjast és több száz Fulbright-ösztöndíjas tudóst adott az egyetem a világnak.

Sir Stephen Hawking 1959 októberében kezdett az Oxfordi Egyetemre járni, alma matere kiindulópontja volt fizikusi karrierjének. A világranglistán jelenleg ötödik Oxfordi Egyetem közel 24 300 fős hallgatói közösséget oktat, és a világ legnagyobb egyetemi sajtóját működteti. Riválisát, a Cambridge-i Egyetemet nagyjából 100 évvel később alapították, amikor a városlakókkal folytatott viták miatt számos oxfordi tudós távozásra kényszerült. Közülük sokan Cambridge-ben telepedtek le, és új egyetemet hoztak létre. 

Az Oxfordi Egyetemhez évszázadok óta számos legenda kapcsolódik. Ilyen például, hogy valójában egy gyönyörű szász hercegnő alapította, akinek Frideswide volt a neve. Az volt a szándéka, hogy életét az egyháznak szentelje, de egy király mindenáron feleségül akarta őt venni. Oxfordig üldözte, de amikor elérte a határait, hirtelen megvakult. Könyörgött a hercegnőnek, hogy bocsásson meg neki, és beleegyezett, hogy feladja a házasság gondolatát – mire a látása csodával határos módon helyreállt. Frideswide ezután kolostort alapított azon a helyen, ahol jelenleg a Christ Church Cathedral áll. 

Frideswide apátnőre a mai napig az Oxfordi Egyetem védőszentjeként emlékeznek.

Szintén érdekes a St. John's College legendája, amely szerint az egyetemi könyvtárat William Laud érsek, az Oxfordi Egyetem egykori kancellárjának szelleme kísérti, aki egykor nagyon aktívan részt vett az intézmény különböző részei, köztük a könyvtár építésében. Szelleme állítólag fejetlen (Laud-ot 1645-ben lefejezték I. Károly támogatása miatt), és azzal zavarja a szorgalmasan tanuló diákokat, hogy úgy rúgja a fejét, mint egy focilabdát.

S még egy érdekesség az Oxfordi Egyetemről: a St. Giles-en – az Oxfordból észak felé vezető nagy főútvonalon – van egy történelmi kocsma, az Eagle and Child, amelyet 1650 körül építettek. A fogadóban évszázadokkal később írócsoport alakult, akik The Inklings-nek nevezték magukat.

Leghíresebb tagjai: J.R.R. Tolkien, a Gyűrűk Ura szerzője és C.S Lewis, akit a Narnia Krónikái kapcsán is ismerhetünk. 

Összejöveteleik 1933-ban kezdődtek Lewis kollégiumi szobájában, a Magdalen College-ban, majd az Eagle and Child eldugott különtermében, a Nyúl szobában találkoztak minden hétfőn vagy kedden ebédidőben. Ezek a találkozók – amelyeken az írók megvitatták műveiket, és felolvasást tartottak – több évtizeden át folytatódtak, Lewis leghíresebb regényének, az Oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrénynek, valamint Tolkien Gyűrűk Ura című klasszikusának bemutatási helyszínéül is szolgáltak.

Kép: lookandlearn.com

Salamanca segített felfedezni Amerikát

A spanyolországi Salamancai Egyetemet 1134-ben alapították. Székesegyházi iskolaként indult, de mivel 1218-ban megkapta a Királyi Chartát IX. Alfonz királytól, Spanyolország legrégebbi intézményének számít (a már megszűnt Palenciai Egyetem után). Az egyetem mottója: Omnium scientiarum princeps Salmantica docet, azaz Salamancában minden tudomány alapelveit tanítják.

A 16. század végéig Salamanca volt az egyik vezető oktatási központ Európában Párizs, Bologna és Oxford mellett, 1584-ben közel 7000 hallgató járt ide.

Lassú hanyatlás indult ezután, mígnem Napóleon seregei a 19. században elpusztították Salamanca számos negyedét, köztük az egyetemi épületek egy részét is. Ez azért is volt hatalmas veszteség, mert az egyetemi komplexum megmaradt gótikus, reneszánsz és barokk stílusú épületegyütteseit a keresztény világ régi egyetemi városainak kivételes példáiként tartják számon, hasonlóan Oxfordhoz és Cambridge-hez.

A Madridtól nyugatra található intézményben Kolumbusz Kristóf is megfordult, hogy királyi támogatást szerezzen indiai expedíciójához 1492-ben. A genovai hajós az egyetemen mutatta be a tudósoknak az indiai utazásról szóló ötletét, akiknek a véleményére a királyi pár sokat adott, mielőtt eldöntötték volna a nagy út támogatását, amely Amerika felfedezéséhez vezetett.

Kolumbusz tehát a Salamancai Egyetem segítségével kapott engedélyt és lehetőséget Amerika felfedezésére.

Az egyetem falai között 1537-ben Fransisco de Vitoria, a nemzetközi jog atyja előadást tartott „De Indis” címmel, amelyben kijelentette, hogy a spanyolok uralma alá került amerikai őslakosok saját szuverén jogokkal rendelkeznek, és nem tekinthetők rabszolgának. A benszülöttek emberi jogainak elismerése akkoriban forradalmi tett volt. Az első női hallgató a Salamancai Egyetemen Beatriz Galindo volt, akit „la Latina” néven ismernek a források. Nem sokkal később, 1508-ban valószínűleg elsőként a világon itt engedélyezték, hogy egy nő, Lucía de Medrano oktasson az egyetemen, mégpedig klasszikus nyelveket.

Kép

Kép: Freepik

A Salamancai Egyetem mindig is a bölcsészettudományok, a nyelvi képzés fontos központja volt, de ma már nagyon ismert jogi és közgazdasági kurzusairól is. A mai napig fontos tudományos kutatások zajlanak az egyetemen és a hozzá kapcsolódó kutatóközpontokban: a Rákkutató Központban vagy a Kasztília és Leon Idegtudományi Intézetben.

Számos legenda kapcsolódik az egyetemi élethez, például az, hogy ha egy diák megtalálja a koponya és a béka szimbólumokat az iskola híres homlokzatán, az szerencsét hoz neki a következő vizsgáin. 

A valóságban azonban a koponya a halált, a béka pedig a kéjvágyat jelképezte figyelmeztetésként, hogy elkerüljék a szifiliszt, amely az 1500-as években terjedt Salamancában.

Az egyetemi épületek és paloták falain, például az Anaya-patotában (amely ma a filológiai fakultás épülete) jellegzetes piros jelek láthatók: a Victor-, azaz győzelem-szimbólum, amelyet a 14. század óta használtak különböző spanyol egyetemek a végzős hallgatók elismeréseként.

Források:  

• https://www.thestudentpocketguide.com/2018/01/student-life/education-career/bologna-university/
• https://www.theodysseyonline.com/salamanca-university-fun-facts
• https://blog.friendlyrentals.com/en/interesting-facts-about-salamanca-its-cathedral-and-university/
• https://www.topuniversities.com/blog/10-oldest-universities-world
• https://www.mastersavenue.com/articles-guides/good-to-know/10-oldest-universities-in-europe
• https://www.oldest.org/culture/universities-in-europe/