„Az is foglalkoztatott, mit üzen a tekintetével” – Hogyan lesz valakiből Sisi korhű megformálója?

Vas Viktória már gyerekként azt hajtogatta a családjának, hogy egyszer Sisit fogja alakítani a nagyközönség előtt, az egyetem után pedig teljesült az álma: Erzsébet királyné megszemélyesítője lett. A mai napig Erzsébet korhű ruháiban lép fel, hogy a királyné életéről és a magyarokkal való kapcsolatáról meséljen.

Vas Viktória Sisi életre keltőjeként

Vas Viktória Erzsébet királyné koronázási ruhájának rekonstrukciójában, a Mátyás-templomban.  Ruha: Czédly Mónika Fotó: Szoboszlai Kriszti 

„Vannak helyzetek az életünkben, amikor azt hisszük, megnyertünk egy csatát. Aztán kiderül, nemhogy csatát nem nyertünk, hanem egyenesen háborút vesztettünk. Amikor megkértem a császárt, hogy engedje el velem a gyerekeinket Magyarországra, nem akartam rosszat. Csak azt szerettem volna, hogy mellettem legyenek, és ne a főhercegnő kezében. Nagy nehezen elértem, hogy ne legyen mindenhatósága felettük, és minden pillanatot meg akartam ragadni, hogy velük lehessek. Amikor láttuk, hogy Sophie súlyosan megbetegedett, vele akartam maradni, de sem az orvosok, sem a személyzet nem engedte. Azt mondták: »Menjen csak, felség, a gyereknek csak a foga jön, hagyja ezt ránk, kérem! Nem zárkózhat be a gyerekszobába, a magyarok várják a megjelenését, nem okozhat nekik csalódást.« Bár a lányom mellett maradtam volna! Ezért hagytam később, hogy a főhercegnő elvegye Gizellát, majd Rudolfot. 

Neki úgy is az volt a vágya, hogy felnevelje őket, én pedig rettegtem, hogy újabb rossz döntést hozok, és nekik is árthatok. Így a főhercegnő győzött. 

Hogy mekkorát hibáztam ezzel, arra csak később jöttem rá. Egy tapasztalatlan gyereklány döntése volt ez, amit egész életemben bántam” – vallotta be a közönségének Erzsébet királyné szerepében Vas Viktória élő történelmi előadó, aki egy előadáson mesélt arról, amikor Erzsébetnek meghalt első, Zsófia nevű gyermeke a magyarországi útjuk során, és ő tévesen magát hibáztatta érte. Még sosem éreztem ilyen közel magamhoz a királyné alakját, mint amikor az anyaságról hallottam a gondolatait. Megrázó volt, hogy már nemcsak a tankönyvek és szakmai kiadványok olvasásával tanulhatunk a történelmünkről, hanem úgy is, ha találkozunk egy történelmi személlyel, amihez nincs is szükségünk időgépre, hiszen az élő történelmi előadók rengeteg kutatás után elhozzák őket a jelenbe.

Azok vetették meg, akik maguk is szenvedtek

Vas Viktória is élő történelmi előadóként ismerteti meg velünk Erzsébet királynét. „Gyerekkoromban elutaztunk Németországba, ahol kaptam egy Sisi hercegnős mesekirakót. Miközben játszottam vele, apukám elmondta, hogy Sisi valóban élt. Otthon meg is mutatta nekem a Nagy képes millenniumi arcképcsarnokban, és ahogy lapozgattam a könyvet, teljesen elvarázsoltak az Erzsébetről készült festmények és fotók. Lenyűgözően szépnek láttam, de az is foglalkoztatott, mit üzen a tekintetével. 

Mi az, amit magával cipel? Mit próbál elmondani nekem? Szerettem volna megfejteni, ezért onnantól kezdve minden érdekelt, ami a királynéval kapcsolatos. 

A mesekönyvek mellé mindig Erzsébetről szóló könyveket kértem, és ez a kutatási láz idősebb koromban sem csillapodott. Ma már tudom, mi vonzott hozzá: nemcsak a szépségével, hanem a gondolkodásmódjával is kitűnt a tömegből. Az etikettszabályokkal teli világban bátran próbálta megtalálni a saját útját – ami sajnos a tragédiájához is vezetett. A korszak felfogása kizárta, hogy egy nő önállóan gondolkozzon és hozza meg döntéseit a saját sorsáról, különösen egy uralkodó feleségeként. Hiába maradt azokon a kereteken belül, amelyek adottak voltak számára, mégis kivívta mások ellenszenvét. Ironikus módon éppen azon nőtársai vetették meg leginkább a döntései miatt, akik maguk is szenvedtek az etikett súlya alatt – meséli Viktória. – Erzsébet mert a saját értékrendje és elképzelései szerint élni, ám ez nem jelenti, hogy önző lett volna. 

Kép
Sisi jelmez

Balról jobbra: Erzsébet királyné díszmagyar ruhájának rekonstrukciójában, a Mátyás-templomban; 2020-ban, még a Gödöllői Királyi Kastély munkatársaként, a kastély Dísztermében; a Múzeumok Éjszakáján a szombathelyi Savaria Múzeumban – Fotók: Kocsi Edina; IncrediBelle; Balaicz-Varga Nárcisz Ruha: Czédly Mónika

Máig él az a hamis kép, hogy a királyné hiú volt és a hóbortjainak élt, holott ezt már számtalanszor cáfolták a történészek. Szeretettel törődött a családjával, és rengeteget jótékonykodott a nép körében. Háború idején folyamatosan látogatta a sebesült katonákat, mindig járta a kórházakat, gyermekotthonokat is, ám ezt észrevétlenül tette, ezért sem tudnak róla annyian. Egyszer például bejelentés nélkül meglátogatott Magyarországon egy lányneveldét, hogy a valós helyzetet láthassa. 

Tett is észrevételeket, később pedig visszatért, hogy ellenőrizze, teljesültek-e a gyerekek érdekében megfogalmazott kérései. 

Emellett Erzsébet elvégezte a reprezentációs feladatait is, igaz, Magyarországon sokkal szívesebben tette mindezt, mint Bécsben.”

Tegyük félre a koronáját, és nézzük az emberi oldalát!

„Amikor Erzsébet királyné karakterébe bújom, azt tartom szem előtt, hogy a kisujjam hegyéig méltó legyek hozzá. Nagyon elszomorít az a sok téves vád és hamis információ, amik a médiában, sorozatokban, filmekben terjednek róla. Ezért amikor kilépek Erzsébetként a közönségem elé, elsődleges célom, hogy eloszlassam ezeket a téves elképzeléseket. Szeretném árnyalni az Erzsébetről kialakult képet, és érzékeltetni, hogy nem minden fekete-fehér vele kapcsolatban. Mindez óriási felelősség, hiszen valós történelmi személyt formálok meg, de az öröm is hatalmas, amikor valaki az előadás végén odalép hozzám, és megköszöni, mennyi újat hallott. Ez a másik ok, amiért szeretem ezt a szakmát: úgy tudok történelmet tanítani a hallgatóságomnak, hogy észre sem veszik, milyen sokat tanulnak. Nem a nyers, száraz történelmi tények oldaláról mutatom be az alakját, hanem azt mondom: tegyük egy kicsit félre a koronáját, és nézzük az emberi oldalt! Például nem volt rossz édesanya. Mindig igyekszem megmutatni, milyen környezeti ráhatások, érzelmi okok vezették, amikor anyaként döntéseket hozott. Az sem igaz, hogy Andrássy a szeretője lett volna. 

Erzsébetet hét lakat alatt őrizték, nem csinálhatott semmit úgy, hogy azt pár órával később ne tudja az egész udvar. 

Ráadásul visszataszítónak találta a szeretői viszonyt, sosem alacsonyodott volna le ilyesmihez.
Az előadásaim végén kérdezhetnek is tőlem a vendégek. Legtöbbször arról faggatnak, nehéz-e a korhű, nagy ruhákban mozogni, amelyeket Czédly Mónika Magyar Kézműves Remek-díjas divattervező készít. Mónika megőrzi az Erzsébet-ruhák hitelességét, ugyanakkor ezek könnyebben hordhatók, mint az eredetik. Erzsébet ruhái krinolinnal, alsószoknyával, fűzővel együtt 4–5 kilótól indultak. A rekonstrukciók ennél könnyebbek, de megvan a súlyuk, ezért nem lehet bennük 21. századi rohanó életét élni, hanem le kell lassulni.”

Kép
Sisi előadás

Közös előadás Dittera Károly élő történelmi előadóval a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ruha: Czédly Mónika 

Erzsébet királynéként a 21. században

Vas Viktória már diákmunkásként a Gödöllői Királyi Kastélyban volt tárlatvezető, az egyetem elvégzése után pedig teljesült az álma: két évre a kastély főállású Erzsébet-megszemélyesítője lett. „Kidolgoztam egy olyan tárlatvezetést, amelyben Erzsébet királynéként egyes szám első személyben meséltem a királyi család gödöllői életéről a hazai és külföldi vendégeknek. Reklámokban, interjúkban, kisfilmekben, illetve a Magyarország visszavár kampány keretében országszerte plakátokon szerepeltem. Elvégeztem az Open History Kuktából szakács. Első élő történelmi programom című élő történelmielőadó-képzését is, ahol Németh Ádám oktatott minket arra, hogyan kell egy történelmi karaktert felépíteni. 

Nem elég, hogy Erzsébet királynéként mutatkozom be, tudnom kell, ki ő, milyen családban nőtt fel, kik a szerettei, milyen történelmi események alakították az életét és a világnézetét. 

Az élő történelem módszertana sokrétű. Élő történelemnek számít az is, ha valaki egy vélt valós történelmi karakterként, korhű viseletben lép a közönsége elé, és az is, ha egy korabeli tárgy működését jeleníti meg a vendégeknek. Például az Egri Várban szoktak fegyverbemutatót vagy olyan foglalkozást tartani, ahol középkori fogásokat főznek a konyhában. Én minden programomon Erzsébet királynét személyesítem meg. Jelenleg szabadúszóként dolgozom együtt múzeumokkal és szakemberekkel, ami lehetővé teszi, hogy több különböző helyszínen és helyzetben alakíthassam a királynét. A szombathelyi Savaria Múzeum tavaly a Múzeumok Éjszakájára hívott meg, a Magyar Nemzeti Múzeumban pedig az Audiencián Erzsébet királynénál című program kidolgozásában vettem részt és játszottam Erzsébetet. Társam Dittera Károly élő történelmi előadó volt, akivel fiktív szituációt kreáltunk, amelyben a királyné magyar újságírót fogadott, aki sokféle kérdést feltett neki, Erzsébet pedig válaszolt ezekre, megmutatva az emberi oldalát.”

Forrás:
www.aqueensstories.hu  
A cikkben szereplő előadás, amiből idézünk:
A Jászfényszarui Városi Könyvtárban 2022. szeptember 30-án tartott előadás, előadók: Káli-Rozmis Barbara, az Erzsébet királyné és a magyarok című könyv szerzője és Vas Viktória élő történelmi előadó (a királyné szerepében – Czédly Mónika divattervező egyik ruharekonstrukciójában). 
 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti