„Ennél jobb dolgot még nem találtak ki az emberiség történetében” – négy gondolat a Család 2025 konferenciáról

A konferenciát a Kopp Mária Intézet és a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezte, képet adva a magyar családok jelenlegi helyzetéről, gondolkodásáról, megítéléséről. Az itt elhangzott beszédekből szemlézünk.

Aggasztó tendencia

„Az egész fejlett világon demográfiai válságot élünk, Európában 2020 óta tíz százalékkal csökkent a születésszám” – hívta fel a figyelmet egy megdöbbentő adatra Fűrész Tünde, a KINCS elnöke. Minél közelebb fekszik egy ország az ukrán-orosz konfliktus területéhez, annál magasabb ez a szám. A demográfiai válságot a bevándorlással igyekeznek orvosolni Európa számos országában. „Az Eurostat 2022-es adatai szerint az EU-ban világra jött gyermekek 22 százalékának külföldi származású az édesanyja. Ez Németországban, Ausztriában, Svédországban a megszülető gyermekek egyharmadára igaz.”

A születésszám visszaesése hazánkban is megfigyelhető: népességünk fogyatkozása elsősorban abból adódik, hogy drasztikusan csökkent a gyermekvállalási korban lévő korosztály létszáma. „Soha nem volt ilyen kevés szülőképes korú nő Magyarországon, mint amennyi most” – folytatta Fűrész Tünde. 

Reményt keltő azonban, hogy 2010 és 2023 között Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az ezer gyermekvállalási korú nőre jutó születések száma az az Európai Unió tagállamai közül.

Mégis van remény

A Századvég Tudásközpont Alapítvány az elmúlt öt évben 18 széleskörű felmérést végzett a család témájában. Többek közt azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az európai emberek, és mit gondolnak a magyarok a család fontosságáról. Eredményeik szerint az európaiak 88, a magyarok 98 százaléka tartja fontosnak a családot. Az ideálisnak vélt gyermekszám pedig a magyarok szerint átlagosan 2,4, ami szintén az európai rangsor elején áll. A magyarok tehát gyermekvállalásban gondolkoznak. „Itt a legfontosabb a család” – fogalmazott Kenyeres Kinga, a Századvég Tudásközpont Alapítvány főigazgatója is.

A család minden generációja számít

2025-ben minden családi élethelyzetre segítséget kíván nyújtani a kormány, harangozta be Fűrész Tünde, amit aztán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is megerősített. „2025-ben három plusz egy vállalást teszünk” – jelentette ki. E négy pont a következő: a családok önbecsülésének védelme a káros ideológiákkal szemben, a családok anyagi helyzetének biztosítása, a családtámogatások hozzáférésének egyszerűsítése, valamint védőnői képzés indítása a teljes Kárpát-medencében.

A családok vagyoni helyzetét több módon erősítenék. Az életkezdést segíti a most bevezetett 4 millió forintos munkáshitel és az 1, 8 millió forintos éves lakhatási támogatás. A családkezdést támogatja a 11 millió forint értékű babaváró hitel, amelynek korhatárát 35 évre emelték.

A gyermeknevelés szempontjából jelentős a családi adókedvezmény megduplázódása, míg lakhatás kérdésében újdonság a vidéki lakásfelújítási program indulása. Az időseket a 13. havi nyugdíjjal segítik.

Kardosné Gyurkó Katalin generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos szerint nagy szükség van a családszervezetekre, amelyek az elmúlt években rengeteg javaslatot tettek a családok érdekében.

Nem csak az anyagi helyzet befolyásolja a gyerekvállalási kedvet

A konferencián két kerekasztal-beszélgetést is meghallgathattak a jelenlévők. Az első témája 2024 gazdasági és társadalmi változásai a családok szempontjából volt. A családalapítási tervek nemcsak a gazdasági stabilitással függenek össze, hanem a társadalmi hangulattal is, hangzott el. Mint Pillók Péter, a Századvég Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója elmondta, gyakori a pszichológiai kifáradás, borúlátás. 

Kutatásuk szerint a megkérdezettek húsz százaléka számolt be róla, hogy van a környezetében depresszióval küzdő személy. Ugyanakkor – ezt még Kenyeres Kinga mondta előadásában – az emberek 44 százalékának nyújtott segítséget a válságokkal való megküzdésben a szeretteivel való időtöltés.

A családokat veszélyezteti a woke ideológia is, ahogy arra dr. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója rámutatott vitaindító előadásában, felvezetve a második kerekasztal-beszélgetést. A szakértő elmondta, hogy a nemzetközi joggyakorlatot már a társadalmi nemekre alapozza az Emberi Jogok Európai Bírósága.

„Németországban már ötéves kortól van lehetőség nemváltásra. Az Egyesült Királyságban pedig 2009 óta több mint százszorosára nőtt a nemváltási szándékkal klinikához forduló serdülők száma.”

Hankó Balázs szerint a családokat támadó ideológiákkal való közdelemben az Egyesült Államok is partner lehet, amely újracsatlakozott a Genfi Konszenzus Nyilatkozathoz. A nemzetközi család- és életvédő szövetségnek 40 állam részese, és titkárságát 2022 óta a KINCS látja el.

Ugyanakkor az egyénen, a szülőkön is nagy a felelősség, hogy megóvják a fiatalságot, akikre ömlenek a woke-tartalmak az online térben. Hogy miért is fontos ellenállni, azt Szánthó Miklós a következőképp fogalmazta meg:

„Az élet lényege és célja a folytatólagosság, ezáltal válik a lét emberivé. E cél megvalósulásának egyetlen kipróbált formája és egyetlen lehetősége a család. Ennél jobb dolgot még nem találtak ki az emberiség történetében.”

A konferencián felszólalt: Dr. Győri Enikő európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke; Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója; Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke; Ádám Dénes, a KSH Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságának elnökhelyettese és Dr. Hankó Balázs kulturáért és innovációért felelős miniszter. Ezt követően két kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg a jelenlévők. Az első témája 2024 gazdasági és társadalmi változásai a családok szempontjából, amelyet Dr. Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár vezetett fel. A beszélgetés résztvevői: Dr. Pillók Péter igazgató, Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézet, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány; Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott, Miniszterelnöki Kabinetiroda; Kardosné Gyurkó Katalin generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos, Kulturális és Innovációs Minisztérium; Prof. Dr. Lentner Csaba intézetvezető, Közpénzügyi Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 
A második beszélgetés tárgya a korszellemhatása a családdal kapcsolatos döntésekre, dr. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatójának vitaindító előadásával felvezetve. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dr. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár; Dr. ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója; Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője és Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) alapítója.
A konferenciát Zsigó Róbert miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár szavai zárták.