Egy napra bárki Audrey Hepburnné változhat – Kalapszépségverseny a Derbyn

A Kincsem Park adott otthont a Derby és Divat Fesztiválnak, és ahogyan az esemény plakátja is jelezte, a szervezők elsősorban elegáns öltözetű látogatókat vártak.

„Az első derbyket a 18. század végén rendezték, amikor a nőknek még kötelezően viselniük kellett valamit a fejükön. Mivel kevés nyilvános esemény volt, ezért kihasználva a lehetőséget, minél extravagánsabb kalapokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet ” – mesélte a lóversenyek és a fejfedők összefonódásának történetét Tórizs Hajnalka kalaptervező, a kalapverseny zsűrijének tagja. Az angolszász országokban ez máig így van, sőt, az ottani lóversenyek inkább tekinthetők divatbemutatónak, mint sporteseménynek. A legnagyobb rendezvényeken – mint a Royal Ascot vagy a Kentucky Derby – szigorú etikett határozza meg, miben jelenhetnek meg a vendégek, előbbire például még a fotósok sem léphetnek be szmoking és nyakkendő nélkül. Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon nincs nagy hagyománya a kiöltözésnek a derbyken. Bár a kalapok az ötvenes évekig hazánkban is nagy népszerűségnek örvendtek, a hatalmas karimájú és az egészen apró, fejdíszszerű darabok is kedveltek voltak, a hetvenes évek változó trendjei kiszorították, és csak a nyolcvanas években kezdtek visszaszivárogni a divatba. A Kincsem Park derbyfesztiválján sem volt erre vonatkozó előírás, csak javasolt öltözet, aminek a vendégek zöme eleget is tett.

Egy frakkot viselő férfi, aki titokzatosan André Citroenként mutatkozott be, mindig megadja a módját, ha lóversenyre megy: míg hétköznap a szalmakalapot preferálja, ezúttal a keménykalap mellett döntött. Tündi, Szilvi és Marika egy héten át készültek az eseményre: „Lovasként inkább kobakot vagy bukósisakot hordunk, de a kalapverseny miatt beszereztünk egy-egy fejfedőt.” Hozzájuk hasonlóan kifejezetten a rendezvény miatt vett kalapot Dóri és Tamás is, akik igyekeztek minél látványosabbat választani, amellyel elnyerhetik a Lady- és Mr. Derby címet.

A rózsaszín koktélruhát és vastag gyöngysort viselő Vandát látva biztosra vettem, hogy ő is a kalapverseny miatt érkezett a fesztiválra, ám kiderült, egy hírügynökséget képvisel, és esze ágában sincs végigvonulni a kifutón. „A kalapom egy angliai szalonból való, amit kint élő nagynénémtől kaptam. Magam is sokat járok külföldön, és ilyenkor mindig gyarapítom a ruhatáramat, és valahogy mindig visszakanyarodom a régi korok divatjához.”

A társadalom fejlődésével párhuzamosan a kalapok is sokat változtak: a hatalmas, építményszerű darabok mellett ma már egy szolidabb félkalap vagy fejdísz is elfogadott egy ilyen rendezvényen.

Hogy egy kalap lehet modern, azt Vanyovszki Mária, a Képmás magazin szerzője is megerősíti, akinek piros, virágokkal és tüllel dekorált cilindere egyszerre volt kifinomult és vagány.

Összeállítását rózsa mintájú ruhája és piros bőrkesztyűje tette teljessé. „A kalapom Várhegyi Éva munkája, kimondottan erre az eseményre tervezte számomra” – tudtam meg tőle.

Rengeteg tekintetet vonzott magára Barbara is, aki hangjegyekkel díszített pin-up ruhájával és azonos mintájú félkalapjával mintha egyenesen a kifutóról érkezett volna. A zenész végzettségű fiatalasszony esküvőjére készülődve szeretett bele az ötvenes évek Amerikájának rockabilly stílusába, és azóta már három alsószoknyát is beszerzett, amelyeket a hétköznapok során is bátran visel. „Amikor először vettem fel, még hűvösebb, tavaszi idő volt, egy üzletbe lépve pedig értetlenkedve kérdezte az eladó, nem lenne-e kényelmesebb alsószoknya nélkül. Ez akkor kellemetlenül érintett, de annyira magaménak tekintem ezt a stílust, hogy már nem zavarnak a meglepődött tekintetek.” Barbara egyébként a nagy hőségben is tökéletesen érezte magát ruhájában.

Kép: Páczai Tamás

A sikk és a kényelem nem zárja ki egymást

 – véli a látványos darab alkotója, Ágoston Stefánia, a Ticci Rockabilly Clothing tervezője is. „Egy mérethez igazított, körszoknyás ruha inges szabású felsőrésszel alapvetően komfortos viselet a nőknek, a férfiak pedig már egy szép ingben és egy szövetnadrágban is elegánsak lehetnek.”

A legkreatívabbak maguk tervezték meg szettjüket. „Vásároltam egy kalapot, de nem tetszett a rajta lévő dísz, ezért selyemcsokrok virágait tűztem a helyére” – árulta el Mónika, aki az alkotáskor azt tartotta szem előtt, hogy a kalap harmonizáljon ruhája és manikűrje színéhez. Noémi a My fair lady egy kosztümjét álmodta újra, amelyet Audrey Hepburn a film ikonikus lóversenyjelenetében viselt. „Szeretek jelmezbe bújni, egy kisebb társaságnak farsangi összejöveteleket is szoktam szervezni.”  Kísérője, Boglárka szintén maga varrta frakkját – kevesebb, mint két nap alatt! Ilona a magyarságát szerette volna kifejezni öltözetével. „A ruhámat kalocsai hímzés díszíti, a pirospaprika viszont lemaradt róla, ezért az a kalapomra került rá” – mutatott a fejfedőjéről lelógó hatalmas paprikákra a szegedi asszony, aki mindig is divattervező akart lenni, nyugdíjba vonulását követően pedig végre hódolhat szenvedélyének. Sokat készült a kalapversenyre a nyolc hónapos várandós Kriszti is, mivel sajátja mellett kislánya, Lelle fejfedőjét is ő tervezte. Egyenkalapjukat saját ötletei alapján pettyes fátyollal borította be. „Már az előző két évben is indultunk a versenyen. Első szettünkön az elegáns fehér és a púder dominált, tavaly pedig a rózsaszín volt az uralkodó árnyalat.”

A kalapversenyre több mint százan neveztek be, többségükben hölgyek, de a lelátóval szemközti kifutón férfiak és gyerekek is végigvonultak.

A mezőny változatossága miatt idén már hat kategóriában is győztest hirdettek. Az aktuális fashion lady-nek járó Lady Derby-címet egy várandós menyasszonynak ítélték oda, aki lánybúcsúját kötötte össze a fesztivállal, ennek megfelelően talpig rózsaszínbe öltözött. A legstílusosabb férfi, Mr Derby bézs kalapban és azzal harmonizáló mellényben állt színpadra, míg „A legszebb kalap”-díj nyertese méretes, ruhájához színben passzoló, élénkpiros, virágokkal ékesített fejfedőjével tűnt ki a tömegből. Megérte a jelmezkészítésbe fektetett energia az Eliza Doolittle-ként tündöklő Noéminek is, aki „a legkorhűbb viselet” címmel gazdagodott. A kalapversenyen a legkisebbeket is díjazták, a Little Derby-címnek a hároméves Lelle örülhetett.  

A Képmás nagy örömére pedig, a legfantáziadúsabb öltözet díjat Vanyovszki Mária kapta.

Kép: Páczai Tamás

„A pontozásnál az volt a fő szempont, hogy a versenyzőknek harmonizáljon a kalapja a ruházatával – avatott be a részletekbe Hajnalka, akit a kalapoknál is jobban elvarázsoltak a gyermekek. – Idén többen is összeöltöztek kislányukkal vagy kisfiukkal, ezért jövőre valószínűleg bevezetünk egy hetedik, szülő-gyerek kategóriát is.”

Habár a következő kalapversenyre egy évet kell várni, addig sem kell száműzni a szekrény mélyére az elegáns darabokat. Hajnalka szerint a lóversenyek és esküvők mellett jóval több eseményen van létjogosultsága az elegáns kalapoknak. „Rengeteg visszajelzést kapok a vevőimtől, akik korábban sosem hordtak kalapot, hogy újra felvették a nálam vásárolt fejfedőjüket, például házassági évforduló, céges vacsora vagy fogadás alkalmával.”

Hogy mikor milyen fejfedőt illik felvenni, az az esemény helyszínétől függ: szabadtéri rendezvényre kalap, fedett programra inkább fejdísz ajánlatos.

A szeles időjárás miatt sem kell lemondanunk róla: az alkalmi fejfedők könnyedén rögzíthetők. Korábban hegyes kontytűvel stabilizálták, ma ennél kíméletesebb megoldásokkal is védekezhetünk egy erősebb fuvallat ellen, a tervező például gyakran hajpántokra erősíti félkalapjait.

Aki azt gondolja, egy elegáns összeállítás nagy beruházást igényel, téved: Dóri például egy olcsó árai miatt is népszerű fast fashion üzletben bukkant kalapjára, Kriszti pedig egy kobakot varázsolt divatkalappá. A régi darabok újrahasznosítását javasolja Mária is. „Át szoktam nézni édesanyám és nagymamám ruhatárát – az így talált kincsek átalakítva vagy máshogy stylingolva ma is hordhatók.” Hajnalka az első kalapvásárlóknak mindig azt tanácsolja, a személyiségüknek és a színcsoportjuknak megfelelő kalapot válasszanak, és ne az legyen a mérvadó, hogy milyen ruhához vennék fel. A bizonytalanoknak érdemes kikérni egy szakértő véleményét, aki külső szemlélőként azt is észreveszi, amit ők nem.