A Bakony ékszerei – Fedezzük fel Zirc rejtett kincseit!
Zircet szokás a Bakony fővárosaként is emlegetni. A Dunántúli-középhegység lankáira felkúszó utcáival, a központjában található ciszterci apátság impozáns épületegyüttesével és híres arborétumával, izgalmas múzeumaival igazán rászolgál e címre, de a környékén található festői tavak, várak és hegyi falvak is kifejezetten csábítanak egy hosszú hétvégés, őszi kalandozásra. A Bakony rendkívül gazdag élő és élettelen természeti értékekben, ezért érdemes a Bakonyi Természettudományi Múzeumban kezdeni Zirc és környékének felfedezését.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma 1972-ben, hazánk egyetlen vidéki természettudományi szakmúzeumaként jött létre Zircen.
A több évtizedes kutatás és gyűjtés eredményeként összegyűlt tudás és gyűjteményi anyag tette lehetővé a Bakony természeti értékeit bemutató állandó kiállítás létrehozását, amely a zirci ciszterci apátság épületének első emeletén található. A tárlat diorámái a jellegzetes bakonyi élőhelyek állatait és növényeit tárják az érdeklődők elé, az ásványkiállítás csodálatos válogatást kínál elsősorban a hazai és a Kárpát-medencei ritkaságokból, a trófeakiállításon pedig nemcsak bakonyi, hanem távolabbi tájak vadjai is láthatók. A múzeum szó szoros értelmében legnagyobb látnivalói a 2006-ban megtalált csajági mamutok, Tonna és Mázsa rekonstruált csontvázai.
„A történet akkor indult, amikor Linkai István geográfus barátom felhívott, hogy talált egy mamutot a 710-es út építkezésén, Csajág külterületén. Nem gondoltam, hogy ez valódi sztori, de aztán a terepen jól láthatóan kiderült, hogy mégis az, hiszen a munkagép egy fogat forgatott ki. Hetekig tartott, amíg kiszedtük a löszös talajból a csontokat” – meséli dr. Katona Lajos geológus, aki akkoriban a csontvázak feltárásának és konzerválásának vezetője volt, napjainkban pedig a Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatója. „A terepmunkán, hogy megmentsük a leleteket, nagyon sok önkéntes geológushallgató és magángyűjtő segített. A közel egy évig tartó preparálás és konzerválás után úgy ítéltük meg, hogy vannak olyan jó állapotú csontok, amelyek alapján rekonstruálni lehet az állatok méreteit. A leletek nagy része »fiókban maradt« – mert annyira törékenyek –, viszont a főbb csontok lehetőséget adtak arra, hogy pótlásokkal együtt, de kiállítsuk a mamutokat. A párját ritkító leletanyagra alapozva új kiállítást építettünk, ez lett a Jégkorszaki óriások a Bakony-hegységben című tárlatunk. Csajág ugyan már nem a Bakonyban van, de a hegységünkben is nagyon sok mamutcsont került elő. Rajtuk kívül éltek még óriásszarvasok, ősbölények, őstulkok, lovak és még gyapjas orrszarvúak is” – mondja dr. Katona Lajos, majd hozzáteszi, hogy a kiállított leletek mellé helyezett, Pimper István által készített háromdimenziós képek közel húsz év távlatából ugyan elavultnak tűnhetnek, viszont a környező országokból sem ismerünk hasonlóan művészi, kézműves technikával készített ábrázolásokat.
Bár a varázslatos Cuha-völgyben vagy a bakonyi Gyilkos-tónak nevezett Hubertlaki-tó partján mamutok már biztosan nem jönnek velünk szembe, de kirándulás közben szép számban találkozhatunk cincérekkel, lepkékkel, madarakkal, mókusokkal. A múzeum élőhelyek szerint berendezett diorámáiban testközelből memorizálhatjuk ezeket az állatokat, érdemes elidőzni a vitrinek előtt. Még izgalmasabb, hogy a múzeum gyűjteményei is látogathatók. Ez előzetes bejelentkezéshez kötött, de a munkatársak szívesen megmutatják a több százezer leletet őrző botanikai gyűjteményt vagy a rovargyűjtemény rejtett kincseit, a geológiai gyűjteményben megnézhetjük a ki nem állított mamutcsontokat és egyéb ősmaradványokat, a gerinces gyűjteményben pedig az 1800-as években preparált madarakat, nagyvadakat, trófeákat vagy a még a ciszterci szerzetesek által gyűjtött és alkoholban konzervált halakat, gyíkokat, denevéreket.
A múzeum aktuális programjait, nyitvatartását, a jegyárakat itt találjuk: bakonymuzeum.nhmus.hu
Sziléziától Lappföldig
A természettudományi múzeumnak is otthont adó zirci ciszterci apátság kétségkívül a város fő látnivalója. Az apátságot III. Béla Árpád-házi magyar király alapította 1182-ben, de az épület csak fia, Imre uralkodása alatt készült el. Az itt élő szerzetesek a török hódoltság idején elmenekültek, Zirc a környező bakonyi falvakkal együtt elnéptelenedett, az apátság épülete pusztulásnak indult. Az újjáépítés 1727-ben kezdődött, a templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek, 1752-ben szentelték föl.
Restaurálása 2005-ben fejeződött be, azóta a templombelső eredeti pompájában látható, de a hozzá kapcsolódó épületeket is teljesen felújították. Az apátsági látogatóközpontban megtekinthetjük a középkori romkertet, az egyház- és rendtörténeti kiállítást, a Királyterem és a Vöröstorony mellett a hatvanötezer kötetes műemlékkönytárat a monostor második emeletén. Az apátság büszkesége a XVIII. század második felében alapított arborétum. A tizennyolc hektáron fekvő „fás-kert” gyönyörű természeti környezetében gyakran találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel, és ha szerencsések vagyunk, az is előfordulhat, hogy őzek, mókusok kísérik a kerti sétát. Nyitvatartás és jegyárak az apátság honlapján: zirciapatsag.hu.
Zircen született a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője, Reguly Antal (1819–1858) nyelvész, néprajzkutató, térképész, aki rövid élete során meglátogatta Lappföld, az Urál és a Volga-mente finnugor népeit, ahol nyelvészeti és néprajzi adatokat gyűjtött, elkészítette az Észak-Urál néprajz-földrajzi térképét. Felbecsülhetetlen munkásságának állít emléket a Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház interaktív, látványos grafikai elemekkel berendezett állandó kiállítása, a Regulyversum – Mindent Regulyról, amely elnyerte az Év Kiállítása 2022 díjat is.
Reguly munkásságán túl figyelemre méltó a múzeum alkotóháza, ahol a népi kézművesség áll a középpontban, a gyerekek elleshetik többek között a nemezelés, a gyertyaöntés, a mézeskalácskészítés fortélyait.
Részletek: regolymuzeum.hu.
Ha minden út Rómába vezet…
Akkor minden (bakonyi) turistaösvény Zircre vezet. Ezt jelképezi az apátsággal szemben felállított úgynevezett nulla kilométeres bakancsszobor. Innen indulnak a bakonyi túraútvonalak, a kék-piros-sárga-zöld jelzéseket követve juthatunk el a Bakony legszebb részeihez. Érdemes gyalogosan, két keréken vagy autóval ellátogatni a közeli Bakonybélbe, ahol a Pannon Csillagdában az univerzum rejtelmei tárulnak fel, a falu határában található, megkapó szépségű tavacskát tápláló Borostyán-kút és a partján található kápolna Szent Gellértnek állít emléket. A környék kihagyhatatlan látnivalói még – a teljesség igénye nélkül – az eplényi sípályák, ahol szezonon kívül is működnek a libegők, a cseszneki vár és a környéken kiépített via ferráták, a tési szélmalmok, a Szarvaskúti Dám Farm vagy a Jásdi Bodzaház és Tájház.
A Zirc körüli kirándulásaink tervezéséhez legnagyobb segítségünk a turizmus.zirc.hu oldal, ahol tematikusan összegyűjtve, a teljesség igényével megtaláljuk a környék természeti és épített nevezetességeit, részletes leírásokkal, túraútvonalakkal és javaslatokkal, valamint éttermeket, szállásokat is kereshetünk. Ezen kívül a csodasmagyarorszag.hu oldalain is remek segítséget találunk utazásunk megtervezéséhez.
További program- és élménylehetőségekért látogasson el a csodasmagyarorszag.hu oldalra!
Támogatott tartalom
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
