Az utolsó esély – Nagyon Kék Könyv a gyerekeknek
Mindenki érezheti, hogy valami megváltozott az elmúlt évtizedben: a mindent elpusztító, megfékezhetetlen tüzek, a pusztító árvizek, a hőség és az aszály, a tomboló viharok, valamint a napról napra kihaló állat- és növényfajok ezrei a klímaváltozásra figyelmeztetnek. Vajon van még esély, hogy ezt a folyamatot megállítsuk? A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakemberei szerint igen, de csakis akkor, ha komolyan vesszük a környezet- és klímavédelem ügyét, és összefogunk.
„Élj ökosan!”
„A mostani generáció az első, amelyik a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit, és az utolsó, amely még tehet ellene valamit” – idézte Áder János köztársasági elnök Barack Obama szavait az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén ötödik alkalommal meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén tartott beszédében. Az államférfi szívügyének tekinti a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot, 2017-ben ennek jegyében hozta létre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amelynek fő célkitűzését a következő mondattal fogalmazta meg röviden: „Ébresztő, élj ökosan!”
Az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet a klíma- és a környezetvédelem fontosságára, a klímaváltozás káros hatásaira, az épített és a teremtett környezetünk pusztításának a fenntarthatatlanságára és veszélyeire. Emellett tevőlegesen is részt vesz bolygónk értékeinek megőrzésében, védelmében, és építő, cselekvő magatartásra buzdít mindenkit: kicsiket és nagyokat, egyéneket és vállalatokat egyaránt.
„Mindenkire számítunk, akikkel közös a cél, hiszen rajtunk múlik, milyen lesz a jövőnk. Fontosak a gyerekek – óvodások, iskolások –, mert ők a jövő generációját testesítik meg, de ugyanúgy számítanak a középiskolások, főiskolára, egyetemre járók, hiszen ők lesznek a jövő szakemberei, kutatói, és persze a gazdasági élet szereplőiről sem feledkezhetünk meg mint lényeges célcsoportról. Éppen ezért az üzleti szféra résztvevőitől az egészen kiskorú gyerekekig – beleértve ebbe a családjaikat is – mindenki számára van programunk és támogatási stratégiánk” – mondja Krakkó Ákos, az alapítvány kommunikációs igazgatója.
Az alapítvány szakemberei tudják, hogy a jövő nemzedékeinek érzékenyítése a környezetvédelem iránt kulcsfontosságú, és bár a szakmai tudásuk megvan hozzá, a módszertanuk hiányzik ahhoz, hogy az ő nyelvükön tudjanak a gyerekekhez szólni. „Rájöttünk arra, hogy az edukációs és oktatási programjainknál olyan szakemberek partnerségére van szükségünk, akik értenek a gyerekek nyelvén.
És mi lehetne alkalmasabb eszköz és kommunikációs csatorna a gyerekek felé, mint a mese?
Gévai Csillával, a neves mesekönyvíróval és illusztrátorral egy óvodai program kapcsán találkoztunk, amelynek célja, hogy óvodásoknak környezetvédelmet tanítson. Csilla mellett Koródi Eszter és Somos Anna vett részt annak a pilot-programnak a kidolgozásában, amelyet 15 óvodába vittünk el. Csilla nagyon éles szemmel felismerte, hogy az óvodás korosztály még nagyon könnyen „zöldérzékennyé” nevelhető, és nagy az esélye, hogy környezetvédő felnőtté válik” – idézi fel Ákos a találkozást Gévai Csillával.
„Csilla azt látta meg, hogy számos családban, ahol nem olyan fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, a szülők nem nyitottak ezekre a témákra. Meg sem hallják az üzenetünket, ezért azt máshogyan kell eljuttatni hozzájuk.
Bár a magyar folklórban hagyományosan apáról fiúra örökítődik át a tudás, Csilla szerint ugyanez működhet visszafelé is. Ez a gondolat lett a »Fiúról apára« elnevezésű óvodai program lelke, amely a legkisebbek számára teszi érthetővé a környezetvédelem fontosságát”
– mesél a programról Krakkó Ákos.
Inuitok öröksége
Csilla környezetvédelem iránti elkötelezettségét az inuit kultúra tanulmányozásának köszönheti: „Az egyetemen kulturális antropológiát tanultam, ott kerültem kapcsolatba az eszkimó kultúrával. A mesék kapcsán kezdtem el foglalkozni az inuitokkal, és lenyűgözött az életszemléletük, a tisztaságuk, a jó értelemben vett puritánságuk. Nagyon megrázott, amikor arról olvastam, ők az egyik olyan a népcsoport, akiket a klímaváltozás a legérzékenyebben érint és a létüket fenyegeti. Próbáltak segítséget kérni, de süket fülekre találtak. Ennek hatására döntöttem el, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel a környezetvédelem ügyét szeretném szolgálni. Attól kezdve tudatos választás volt részemről, hogy környezetvédelem-témában alkossak. Ennek jegyében jött létre a »Nagyon Zöld Könyv«, az »Amíg utazunk«- és »Amíg olvasunk«-sorozat. Ezekben a könyveimben azokat a »zöld« fortélyokat osztom meg a gyerekekkel, amelyeket ők is mindennap gyakorolhatnak” – meséli Csilla.
„Csilla Nagyon Zöld Könyvét az alapítványnál mi is jól ismertük. Tudtuk, hogy szeretné a folytatást elkészíteni, mi pedig száz százalékosan támogattuk őt, hogy a Nagyon Zöld után megszülethessen a Nagyon Kék Könyv is, amelynek fókuszában a víz áll. Csilla könyve nemcsak a megjelenésével, felépítésével, bájos illusztrációival szólítja meg a gyerekeket, de számukra is érthető nyelvezettel magyarázza el a hasznos ismereteket” – idézi fel a második könyv születésének körülményeit Ákos.
„A Nagyon Kék Könyvemmel az volt a célom, hogy a vizet úgy mutassam be, mint egy kincset, egy szuperelemet, amely egy rendkívül sokrétű, gyorsan változó és nagyon humánus anyag.”
„Míg régen láthattuk, honnan hova folyik, addig most egy csapból jön, és teljesen természetes, hogy mindig korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. Sok mindennek nem látjuk az igazi árát, mert rosszul van beárazva a világ. Olyan dolgok kerülnek nagyon sokba, amik egyáltalán nem értékesek valójában, és számtalan dolgot kapunk meg szinte fillérekért, amelyek pedig rengeteget érnek – mondja Csilla. – Ha ezt az állapotot mesterségesen fenntartjuk, akkor el fogunk szakadni teljesen a környezetünktől. Ez pedig nem lehet jó út. Környezettudatossá kell válnunk. Sosem volt még igazabb Rousseau felhívása, miszerint »Vissza a természethez!«”
Csilla úgy gondolja, hogy minél többet tudunk a vízről, minél nagyobb becsben tartjuk ezt az alapelemet, annál közelebb érezzük majd magunkhoz. Ezért is szeretné, ha ez a könyv minél több emberhez eljuthatna.
„Ha a vízzel szépen bánunk, hiszem, hogy a víz is szépen fog bánni velünk, hiszen a világegyetem így működik” – állítja Csilla. Szemléletet kell váltanunk, tudatosabbnak kell lennünk, és jobban kell értékelnünk azt is, hogy a mai világban egy csapot kell csak megnyitnunk, hogy ivóvízhez jussunk. „Ha ezt a figyelmes és tudatos hozzáállást a víz és a környezetünk iránt már óvodáskorban elültetjük a gyerekekbe, akkor a felnövekvő generáció számára ösztönösebb lesz a környezetvédelem” – mondja a Nagyon Kék Könyv szerzője. Legyen igaza!
Támogatott tartalom.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
