Az „Aranykapu”, az Egyesült Államok egyik jelképe – 85 éves a Golden Gate híd

„Amikor hidat építesz, örök időkre építed” – válaszolta Joseph Baermann Strauss mérnök, amikor arról faggatták, mennyire lesz tartós a San Franciscó-i Golden Gate híd, amelyet ő tervezett. Nos, az örök időket aligha érjük meg, ám azt már tudjuk, hogy Strauss úr alkotása az elmúlt 85 évben az Amerikai Egyesült Államok egyik jelképévé vált. A hidat 1937. május 27-én adtak át a gyalogos forgalomnak, s másnap a gépjárműveknek is. Ha a tervezők hallgattak volna a haditengerészet javaslatára, ma egy sárga-fekete csíkos, hatalmas darázsra emlékeztető monstrum ívelne át az Aranykapunak is nevezett tengerszoros felett, ám a színe végül „nemzetközi narancssárga” lett.

Golden Gate
Kép: Dr. Szász Adrián

Kezdetben őrültségnek tűnt

Igen, narancssárga, mert a Golden Gate híd a látszat ellenére nem piros. Ködben viszont jól látható, ami fontos szempont volt a színválasztásnál már 1872-ben is, amikor először felvetődött, hogy hidat építsenek a 2042 méter széles, a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó Golden Gate-szoros fölé. Az Aranykapu név, amely végül a hídra is átragadt, John C. Frémont katonatiszttől ered, akit a látvány az isztambuli bizánci erőd Aranykapujára emlékeztetett. A híd ötletét viszont, amely San Francisco városát tervezte összekötni Marin megyével, a legtöbben kivitelezhetetlen őrültségnek tartották.

Azzal érveltek, hogy dagálykor az örvénylő tengervíz a szoros közepén a 150 méteres mélységet is elérheti, ráadásul olyan gyakori a köd és az erős szél, hogy az az építkezést is ellehetetlenítené.

Így hosszú évtizedeken át jegelték az ötletet, s ahogy azt a helyiek az 1840-es évektől megszokhatták, továbbra is kompok biztosították San Francisco ellátását. Az emberek hajókon, csónakokon keltek át – átlagban szűk félóra alatt – a túlpartra, a város azonban emiatt a kívántnál lassabban fejlődött.

Nekik köszönhetjük, amit ma látunk

Joseph Strauss lett az a mérnök, aki korábban csak szárazföldi hidakat épített, ám azokból közel 400-at, a diplomamunkája pedig egy a Bering-szoroson átívelő vasúti híd volt, azaz értett a feladathoz, s az 1920-as években a Golden Gate ötletét is újra felkarolta. A témát James Wilkins mérnökhallgató elevenítette fel 1916-ban, ám ő az építés költségeit 100 millió dollárra becsülte, míg Strauss állította, hogy 17 millióból is kijöhetnek. Ahány forrás, annyi összeg, de 27–75 millió között állt meg végül a számláló. Az építés ellen ezrek tiltakoztak, a környezetvédők a szoros természeti szépségét féltették.

A mérnöknek egy évtizedébe telt valamennyi szükséges engedélyt és dollárt megszerezni – a nagy gazdasági világválság idején ez nem kis kihívást jelentett –, végül 1933. január 5-én kezdődhetett az építkezés. Strauss az utolsó pillanatban kirúgta csapatából Charles Alton Ellis egyetemi tanárt, aki addig a projekt rangidős felelőseként tízkötetnyi számítást végzett a tervek tökéletesítéséhez. Neki sajnos abban a tudatban is kellett 1949-ben meghalnia, hogy utólag sem ismerték el a munkáját. Nem úgy Irving Morrow építészét, aki a híd art deco stíluselemeit (lámpák, korlát stb.) tervezte.

Négy veszélyes évig épült

Onnantól, hogy Strauss a déli hídfő alapozásánál elhelyezett egy téglát alma matere, a Cincinnati Egyetem épületéből, az építkezés négy éven át tartott. Az elhaladó hajókat és az építőmunkásokat védőháló védte, amely összesen 19 ember életét mentette meg, ám 11 munkás így is elhunyt – közülük tízen egyszerre, egy leomló állványszakasszal együtt vesztek a vízbe.

Akiket a védőháló megóvott, azokat a Halfway-to-Hell, vagyis a „Félúton a pokolba” klub tagjainak nevezi az utókor.

A munkások a víz visszatükröződése miatt védőszemüvegben, a szél és a nap ellen védőkrémet használva dolgoztak, s még speciális diétát is követtek, hogy elkerüljék a szédülést a magasban. A hídba 1937. április 28-án verték be az utolsó aranyszöget, s az építmény már be is került a Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb függőhídja (ezt a státuszát 1964-ig őrizte, azóta összesen nyolc hosszabb híd épült nála). Az átadáson ott volt, ám egy évre rá meghalt Strauss, akinek emlékműve ma is a hídnál áll, és aki a hídhoz két verset is írt: A feladat elkészült és A Golden Gate híd címűt.

A Golden Gate híd számokban
Hossza 2737 méter; szélessége 27,43 méter; magassága a víztől a pillérek tetejéig 227 méter.
Átadásakor 25 centért lehetett átgyalogolni egyik partjáról a másikra, a lehetőséggel 15 ezren éltek.
Ma naponta több mint 100 ezer jármű halad át rajta, ez egy év alatt közel 40 milliós forgalmat jelent.
A sebességkorlátozás a hídon 45 mérföld per óra.
A híd a 160 kilométer per órás szelet is bírja, kilengése még 9 méteres intervallumban is normális.
Eddig 3-szor kellett lezárni, mindig viharos erejű széllökések miatt, de egyszer sem szenvedett kárt.

Senki sem közömbös iránta

A befektetésnek már 1971-re megtérült az ára, pedig csak a San Franciscóba (tehát a dél felé) tartó autósoktól szednek rajta útdíjat. A hatsávos út mellett gyalog és kerékpárral is lehet közlekedni, alatta jelentős a hajóforgalom.

1987-ben a híd 50. születésnapjára 50 ezer látogatót vártak, ám 800 ezren érkeztek, akik közül 300 ezer embert engedtek fel a hídra ünnepelni.

1989-ben az építmény egy 7-es erősségű földrengést is túlélt – szerencse, hogy a városban éppen baseball klubvilágbajnoki döntő zajlott, így a szokásos kedd délutáni csúcsforgalom helyett viszonylag kevesen tartózkodtak és sérültek (összesen 3500-an), illetve haltak meg (sajnos 63-an) az utakon a katasztrófa miatt.

Kép
Golden Gate
Kép: Dr. Szász Adrián

A hídról viszont az évek során legalább 1500-an ugrottak a mélybe öngyilkossági szándékkal, a kísérletek 98 százaléka sikeres volt. Az Ég cowboyainak nevezik azokat a Golden Gate-en dolgozó járőröket, akik a hídra felmászó öngyilkosjelölteket igyekeznek megmenteni. 2018 óta dolgoznak rajta, s 2023 végére elkészülhet az a monstre biztonsági háló, amely megfogja, sőt remélhetőleg el is rettenti majd az ugrani készülőket – újabb érdekes számadat lesz, hogy mennyi anyagot használnak fel hozzá. A hídról egyébként bármilyen tárgyat ledobni is szigorúan tilos, büntetést von maga után.

Az USA második leghosszabb függőhídját – a leghosszabb a Brooklynt és Staten Islandet összekötő New York-i Verrazano-Narrows híd – kétévente ellenőrzik, s döntenek arról, mely részeit festik újra. A munkát egyszerre mintegy 40 festő szokta végezni, de így is akadnak pontjai a hídnak, ahol még az eredeti festést láthatjuk. A turisták meg szokták kérni a munkásokat, hogy a ruhájukra is kenjenek egy-egy csíkot az ikonikus festékből (amelynek a színkódja amúgy nyilvános, bárhol beszerezhető).

A híd adja a város alapzaját

Aktuális probléma, hogy a híd legutóbbi fejlesztése során aerodinamikailag optimalizált korlátokat szereltek fel a két oldalára, hogy az új, keskenyebb pálcák több levegőt engedjenek át, csökkentve a híd ellenállását. A kicsinyített méretarányú teszteken kiderült, hogy ennek hanghatása is lesz, de ami a modellen még elfogadható volt, az a valóságban az egész városban hallható, nonstop zümmögést jelent. Ez a hídon – nyugatról érkező, erős széllökések esetén – fülsértő hangerejű, pedig még csak a korlátok 75 százalékát cserélték, a fennmaradó negyed cseréje után várhatóan még hangosabb lesz.

Ha mindezt humorosan akarnánk felfogni, azt is mondhatnánk: így jutottunk el a darázscsíkos híd 100 évvel ezelőtti ötletétől napjainkra a zümmögő hídig.

A város hivatalos színeinek mindenesetre pont a fekete-sárga verzió felelt volna meg jobban, hiszen San Franciscónak e két színre utalva még a spanyol mottója is ez: „Oro en paz. Fierro en guerra.”, azaz „Békében arany. Háborúban vas.” Azt pedig, hogy a zajra találnak megoldást, azért is reméljük, mert a túlparton fekvő Sausalito városka hétezer lakosának egy része lakóhajókon él, és az ő nyugalmuknak aligha kedvez egy óriás „darázs”.

Források:
https://www.sfchronicle.com/sf/article/Here-s-when-the-Golden-Gate-Bridge-suicide-17004580.php
https://www.history.com/topics/landmarks/golden-gate-bridge
https://www.automotor.hu/hirek/az-oruletbe-kergeti-san-francisco-lakosait-a-golden-gate-hid/
https://loero.hu/golden-gate-hid-szepseg-es-ongyilkossagok-magikus-helyszine/
https://mkbpannonia.hu/kedd-reggel/279-on-azt-hitte-hogy-a-golden-gate-csak-egy-hid-pedig-nem-egy-befektetes-is
https://www.erdekesvilag.hu/igy-epult-a-golden-gate/
https://www.cartourmagazin.hu/tiz-erdekesseg-a-golden-gate-hidrol.html
https://roadster.hu/a-golden-gate-hid-titkai/
https://www.gyoriszalon.hu/news/14112/66/M%C3%A1jus-27.-Megnyitj%C3%A1k-a-Golden-Gate-hidat-San-Francisc%C3%B3ban-a-gyalogosok-el%C5%91tt
https://mult-kor.hu/10-teny-a-golden-gate-hidrol-20211106

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti