Arany-hősök a poggyászban 4. – Montgomery vára Wales-ben
Wales az Egyesült Királyság legnyugatibb állama, a lovagok ősi vidéke. Ott járva szinte magunk előtt látjuk az elmúlt történelmi korok alakjait. Wales lakói büszkék gyökereikre, és arra, hogy a legenda szerint e föld uralkodója volt egykor Arthur király is. Ha szeretjük a lovagkori várakat, ide feltétlenül el kell látogatnunk!
Kép: Aranyok Aranya
Wales ugyanis nemcsak a vízesések országa, hanem a váraké is.
Az egy négyzetmérföldre eső várak számát tekintve Wales világelső.
Közel 600 van belőlük, közülük 100 még mindig áll, de a többi már romokban hever. A legrégebbiek a 11. században épültek, néhány pedig a 19. században.
Arany János „A walesi bárdok” című költeménye is ezen a tájon játszódik: Montgomery várának ura Edward királyt látja vendégül otthonában. A várat ötperces sétával közelíthetjük meg Montgomery városából, és ne lepődjünk meg, ha a költeményben megénekelt halálhörgés helyett most csendet, nyugalmat, virágillatot és madárcsicsergést tapasztalunk, a várhoz érve pedig idilli panoráma tárul elénk.
A költemény főszereplőjét, Edward királyt apja halála után, 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276-77-ben elfojtott egy kisebb wales-i lázadást (a wales-i hercegségeket Anglia vazallusainak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János költeménye. A király, hódítása megszilárdítása érdekében várakat építtetett és angol lakosságú városokat alapított. Ezzel magyarázható a várak oly magas száma ezen a területen.
A történelem ugyan kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Edward angol király Wales tartomány meghódítása után ötszáz wales-i bárdot végeztetett ki, mert félt attól, hogy lázadást szítanak énekeikkel.
Arany János 1857 júniusában kezdte el, majd 1863-ban publikálta történelmi balladáját. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta „A walesi bárdok”-at. A költemény burkolt, allegorikus jelentést hordoz: az 1848-49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt, a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan „A walesi bárdok” főhősei sem zengtek dicső éneket a Wales-t 1277-ben leigázó I. Edward angol királynak.
A baljós költemény helyszínét adó, ma felettébb bájos kisváros, Montgomery nemrég újra a figyelem középpontjába került, mivel Arany János születésének 200. évfordulóján a település vezetősége úgy döntött, hogy a magyar költőnek posztumusz a Montgomery Szabad Polgára címet adományozzák, ezzel is erősítve az Arany János által létrehozott kapcsot a két nemzet között. Ha ott járunk, feltétlenül keressük meg az erről szóló emléktáblát a város központjában!
Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
