Apró érgyulladás, nagy baj: a Henoch-Schönlein purpura főleg a gyerekeket érinti

A Henoch-Schönlein purpura a szervezet kis ereit érintő érgyulladás, amely jellegzetes tünetekkel jár. Lányokban és fiúkban körülbelül azonos gyakorisággal jelenik meg, hazánkban ez a leggyakoribb gyermekkori érgyulladás. Leggyakrabban a négy és hét év közötti korosztályban fordul elő. Általában a bőrjelenségek kialakulása előtt egy-két héttel valamilyen baktérium- vagy vírusfertőzés, legtöbbször felső légúti hurutos betegség, vagy hányás-hasmenés előzi meg.

Henoch-Schönlein purpura
Képünk illusztráció! Forrás: Unsplash / Jakub Kriz

 

A megelőző kisebb fertőzések akár olyan jelentéktelenek is lehetnek, hogy a szülő az érgyulladás kialakulásakor már sokszor el is felejti, hogy lezajlottak. Tulajdonképpen ezen megelőző fertőzések miatt a szervezet autoimmun reakciójaként alakul ki az érgyulladás. (Az immunrendszer tévesen veszélyesnek ítéli meg a saját érsejteket; és azok ellen kezd el küzdeni. Normális körülmények között ez a reakció a fertőző vírusok, baktériumok stb. ellen játszódik le).

Tünetek és teendők

Az első tünetként ízületi duzzanat, fájdalom jelentkezik, javarészt a bokaízület érintett. A szülők rendszerint traumát gyanítanak a háttérében, ezért először sebészetre viszik a kicsiket, ahol a röntgen és fizikális vizsgálat után szerencsés esetben felmerül a belgyógyászati betegség lehetősége. A legjellemzőbb, figyelemfelhívó tünet megjelenése megkönnyíti a diagnózist: apró piros, esetleg lila, tűszúrásnyi bőrkiütések jelennek meg a gyermek bokáin (a zokni területe alatt), a popsiján, a szeméremtest körül és a lábszárain. Ezek a bőrelváltozások nem valódi kiütések, hanem kicsi bőrbevérzések.

A bevérzéseket úgy tudjuk megkülönböztetni más kiütéstől, hogy ha ujjunkkal finoman megnyomjuk őket, nem halványodnak el.

A kezdetben jelentkező pár kis piros folt hamarosan növekedhet, egyre több alakulhat ki, összefolyó piros elszíneződést alkotva a fent említett helyeken. Legtöbbször a bőr síkjából nem emelkedik elő, pár nappal később azonban lilás színt ölt, tetején gyöngyházfénnyel, és ekkor már kiemelkedésként tapinthatjuk.

Jellemző még az intenzív, köldök körüli, görcsös hasi fájdalom, ami lehet a megelőző fertőzés következménye vagy a kiserek gyulladása miatt a hasüregben megnagyobbodott nyirokcsomók-, bélgyulladás jele. Hasi ultrahang vizsgálattal szükséges követni a nyirokcsomó megnagyobbodást az esetleges szövődmények megelőzése érdekében. A kivizsgálás része a vérvétel, amely segít elkülöníteni a betegséget más bőrbevérzéssel járó állapotoktól. Vizelet és széklet vizsgálat is szükséges a szabad szemmel nem látható bélrendszeri, vese és húgyúti vérzés, valamint a fehérjevizelés felismerésére. Az orvosok ilyenkor góckutatást végezhetnek, mely a betegség forrásának felkutatását jelenti. Így indokolt lehet mellkasröntgen, arcüreg felvétel készítése, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén egyéb vizsgálat elvégzése is.

100.000 gyermekből 14 élete során érintett a betegségben.

Változó, hogy a gyermekeket mennyire viseli meg ez a betegség. A szaporodó bőrbevérzések, aktív fertőzés, megnagyobbodott hasi nyirokcsomók, véres vizelet vagy széklet és a gyermek általános állapota függvényében gyakran kórházi felvételre és megfigyelésre van szükség. Mivel a kis ereink szervezetünk egészét behálózzák, gyakorlatilag bárhol jelentkezhet vérzés. Ritka esetekben a betegség akár epilepsziás rohamot, tüdővérzést vagy szövődményként bélbetüremkedést is okozhat. Előfordulhat, hogy ezt csak műtéti úton lehet megszüntetni. A vese károsodása miatt fehérjevizelés alakulhat ki, súlyos esetben a vesebántalom akár veseelégtelenség is. Ezek ismeretében érthető, miért kell a szoros, akár kórházi megfigyelés a teljes gyógyulásig.

A terápia elsősorban a türelmes várakozás, ágynyugalom, C-vitamin származék, szükség esetén fájdalomcsillapító és antibiotikum szedés.

A komplikált, elhúzódó vagy súlyosabb állapotokban ritkán (átmenetileg) szteroid-, vagy akár az immunrendszer önemésztő gyulladását gátló (immunszupressziós) kezelés is szükséges lehet.

A betegség kimenetele legtöbbször igen kedvező, nyom nélkül, maradéktalanul gyógyul. A legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet megjósolni, hogy a kórkép egy-egy aktív szakasza (amíg a tünetek fennállnak) meddig fog tartani, a gyógyulás gyakran heteket is igénybe vesz, néha előfordulhat, hogy egy következő fertőzés után újból megjelenik. A betegség gyakori visszatérésekor ismert góc esetén érdemes lehet a gócot eltávolítani (például sűrűn visszatérő mandulagyulladáskor indokolt lehet a mandulaműtét).

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti