Nem túl sovány ez a gyerek?

A súlyfejlődést nagyon sok tényező befolyásolja, és nem feltétlenül jelent kóros állapotot, betegséget, ha egy gyermek sovány. Persze mindenki akkor nyugodt, ha egy csecsemő szép gömbölyű, és féléves korára megduplázza, egy éves korára megháromszorozza a születési súlyát. A közvélekedés szerint a 2–3 éves kisgyereknek is inkább legyen kis pocakja, mint filigrán termete.

Nagyon gyakori, hogy a gyengébb súlyfejlődés hátterében nincs semmilyen speciális ok: a gyermek élénk, mozgékony, érdeklődő, nem beteges, értelmi- és mozgásfejlődése az életkorának megfelelő, a szülei és testvérei is filigrán alkatúak.

Azonban minden olyan esetben, mikor az alábbi tünetek jelentkeznek a súlystagnálás vagy súlyesés mellett, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni: rágás, nyelés zavarai, evés során jelentkező fájdalom (pl. reflux, fogbetegség), hányás, hasfájás, hasmenés, székrekedés, esetleges idegrendszeri tünetek.

Ha a gyermek egészséges, „csak” sovány, akkor segíthet a változtatás az étkezési szokásokon, illetve próbálkozhatunk a szívesen elfogyasztott ételmennyiség kalóriatartalmának fokozásával.

Ha nem elég kerek a baba

Gyengébb fejlődés esetén a gyarapodás ütemét kell megfigyelnünk, hogy a növekedés üteme önmagához képest egyenletes volt-e. Ezt befolyásolhatják a terhesség körülményei (anyai betegség, gyógyszer, alkohol, nikotin), a szülés módja, az esetleges méhlepényrendellenességek. Fontos, hogy az újszülött időre, normál súllyal jött-e a világra. A születési súly, az első napokban jelentkező súlyesés mértéke, a születés után jelentkező fertőzéses betegségek, kórházi kezelések, fejlődési rendellenességek mind kihatással vannak a növekedés ütemére.

Az anyatejes táplálás mindennél fontosabb az újszülött és kiscsecsemő számára, de ha a súlyfejlődése nem megfelelő, akkor felmerül, hogy elegendő-e a mennyisége, nem tart-e az édesanya szigorú diétát, nincs-e szükség tápszeres kiegészítésre, jó-e a szoptatás technikája. Segíthet ilyenkor a szoptatások számának és mennyiségének mérése, a szoptatási tanácsadóval történő konzultáció.

A kizárólag tápszerrel táplált, nem megfelelően fejlődő csecsemőknél a megfelelő tápszerhígítás mellett azt is ellenőrizni kell, hogy ebben az esetben is igény szerinti táplálásról van-e szó.

Sokat segíthet a táplálási napló. A napi étkezések száma és az elfogyasztott étel mennyisége láthatóvá teheti pl. a túl sok „értéktelen kalória” bevitelét (gyümölcslevek, később édességek, chipsek) – ez mind pontosan nyomon követhető.

Tisztában kell lennünk a gyermek, a család étkezési szokásaival (nassolás étkezések között), hogy tart-e valaki speciális diétát (pl. vegán), követ-e a gyermek az evéssel kapcsolatos rossz családi mintát (pl. depressziós szülő, aki betegsége miatt alig eszik).

A gyermek magatartási jellegzetességei, az étkezéshez való viszonya mind meghatározók a súlyfejlődés megítélése szempontjából. Rossz evő vagy csak válogat? Van-e kedvenc étele, abból tud-e sokat is enni? A „csipegető”, kis étkű gyerek nagy valószínűséggel nem fog elhízni.

Étvágyrontó körülmények

A magatartás- és figyelemzavaros (hiperaktív), valamint autista gyermekeknél is megfigyelhető a speciális étkezési szokásokból eredő, nem megfelelő kalóriabevitel. Náluk sokszor az étel színe, szaga, állaga, textúrája, a tányéron való elhelyezkedése határozza meg az evést, az elfogyasztott étel mennyiségét.

Gyakori jelenség az étellel vagy etetéssel szemben kialakult averzió (betegség során az evéssel kapcsolatos rossz, fájdalmas élmény, erőltetett etetés). A már csecsemő- és kisdedkorban is sokszor látható infantilis anorexia is egyre gyakrabban diagnosztizált probléma (az anya-gyerek kapcsolat zavara, ébrenlétben az evés szinte teljes elutasítása, de az édesanya távollétében más meg tudja etetni, éjszaka félálomban jól etethető). Természetesen nagyobb gyermekeknél, főleg serdülőkorú lányoknál mindenképpen körül kell járnunk az anorexia, bulimia nervosa lehetőségét is.

Fontos, hogy szed-e a gyermek olyan gyógyszert, aminek a mellékhatásaként fogyás vagy étvágytalanság léphet fel (epilepszia, figyelemzavar kezelése). A pszichoszociális stressz, például iskolai, családi problémák, új élethelyzetek, testvér születése – mind befolyásolják az étkezést (csúfolás miatt direkt fogyókúra, testvér születése miatti regresszív állapot, új lakóhely, iskola elutasítása, fokozott elvárások).

Rejtett betegségek

Az életkornak megfelelő részletes előzmények és háttér feltárása után a kivizsgálás során ki kell zárnunk a felszívódási zavart, elhúzódó hasmenést okozó betegségeket (cöliákia, cisztás fibrózis), a krónikus máj- és hasnyálmirigybetegségeket, táplálékallergiát (a csecsemőkori tejfehérje-allergia egyetlen tünete lehet a vontatott súlyfejlődés). Vannak olyan betegségek, amelyek fokozott energiafelhasználás révén okozzák a gyengébb súlyfejlődést: húgyúti fertőzés, szívfejlődési rendellenesség, krónikus tüdőbetegség (cisztás fibrózis), cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, más krónikus betegségek, amelyek a táplálék felvételét vagy hasznosulását akadályozzák.