Anyává válni, amikor tiltott? – Gyermektelenség a sorsod, ha kék sorsjegyet húztál
„Az anyaság vajon feltartóztatható parancsszóval, kényszerrel kihajthatják belőled, ha lebuksz?” – teszi fel a kérdést Calla, aki tizenéves korában kék sorsjegyet húzott a sorslottón. Sophie Mackintosh 2020-ban megjelent regénye, a Kék sorsjegy világában egy nő számára az anyaság nem érzelmek, egzisztenciális helyzet vagy akarat kérdése, hanem egy olajozottan működő államgépezet választása. Vajon fenntartható a rendszer hosszú távon? Kibírja egy nő, hogy a vágyai ellenére ne legyen gyermeke? Ha nem, mit tehet?
Calla világában a fiatal lányok az első menstruációjuk napján tudják meg, milyen jövő vár rájuk: az anyaság – vagy a szabadság. Ha fehér sorsjegyet húznak, amennyiben egészségük engedi, kötelességük édesanyává válni, ha azonban kék sorsjegyet pottyant a tenyerükbe a lottó, sosem szülhetnek gyereket. Anyaság helyett várja őket a bensőséges emberi kapcsolatokat nélkülöző nagyvárosi élet, a karrier és a féktelen, következmények nélkül megélhető szexualitás.
Ez a rendszer látszólag zavartalanul működik, annyi azonban kiderül, hogy a társadalom egy láthatatlan kormányzati erő fennhatósága alatt, bizonyos megbízottaktól való félelemben működik. A regényből azt is megtudjuk, hogy mindenki úgy gondolja, az igazi szabadság az országhatáron túl kezdődik, és ha nem tetszik a rendszer, nincs más dolgunk, mint eljutni odáig.
Calla a többi kék sorsjegyes nőhöz hasonlóan egy nagyvárosban él, dolgozik, szórakozóhelyekre és pszichiáterhez jár. Időről időre újabb szeretők ágyában ébred, s egy óvatlan pillanatban – a kifejezett tilalom ellenére – teherbe esik.
A fiatal nő orvosa tanácsával szemben nem akarja elvetetni a magzatot, ezért menekülnie kell. Teszi ezt először autóval, majd gyalog, kietlen réteken, ijesztő falvakon, elhagyott erdőkön keresztül. Bár próbál elfutni önmaga elől, Calla nem kerülheti el az anyaság testi-lelki aspektusaival való találkozást.
A történet – néhány meglepetéstől eltekintve – nem túl fordulatos, mégis tűpontos lenyomata annak, hogyan burjánzik el az anyaság iránti megkérdőjelezhetetlen és megállíthatatlan ösztön egy fiatal nőben, amit sem elvenni, sem letagadni, sem pedig elnémítani nem lehet.
A regény nem hagyományos disztópia: nem az kerül előtérbe, a szereplők hogyan döntik meg a fennálló társadalmi berendezkedést, hanem sokkal inkább az, hogyan élhetik meg a személyes szabadságukat. Bár számomra Calla nem kifejezetten érdekes karakter, belső monológján keresztül mégis remekül látható, mit tesz az emberrel egy döntés, amit a feje fölött hoznak meg. A főszereplő fejében ugyanis folyamatosan visszhangzik a gondolat, hogy nem lehet gyermeke, ami összeütközésbe kerül az anyaság iránti vággyal.
Ezzel kapcsolatban persze felvetődik a kérdés, vajon a Callában megjelenő vágy valóban az anyaságra, vagy sokkal inkább a szabad döntés jogára vonatkozik-e. Olvasás közben sokszor érezhetjük úgy, Calla igazából csak azért akar szülni, mert egy felsőbb hatalom megtiltotta neki. Úgy tűnik, az emberi természettel, annak állandó szabadság iránti vágyával a legerősebb államberendezkedés sem tud dacolni.
Sophie Mackintosh – Kék sorsjegy, Athenaeum Kiadó Kft., 2020.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Hová lettél, szép világ? – Harmincasokról nem csak harmincasoknak
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
