A Nobel-díjas ajánlja? – Megtévesztő csodaszerek az internetről

Nem kell sokat bolyongani az interneten ahhoz, hogy olyan weboldalakra bukkanjunk, amelyek gyógyszernek tűnő termékeket kínálnak, sokszor azzal keltve fel az érdeklődést, hogy ismert ember ajánlja őket. Felbukkant már ily módon Karikó Katalin neve és arcképe is, reklámoztak már vele körömgombára és visszerekre, véráramlási zavarokra ajánlott szereket is. A Nobel-díj olaj volt a tűzre, azóta parazitákra és vérnyomásproblémákra javasolt készítményeket is megpróbáltak úgy eladni, mintha azokat ő ajánlaná. A tudós emiatt közleményt is kiadott, amelyet számos híroldal szemlézett, de kérdés, hogy ez mennyire szab gátat a nevéhez köthető fals hirdetések özönének. 

A jelenség régóta ismert a közösségi médiában, számos orvos, biológus, kutató esett már áldozatául. „Ez már velem is megtörtént. Amikor tudomást szereztem róla, többször kiírtam a Facebook-oldalamra, hogy a hirdetéshez – amely szélhámosság – semmi közöm. Az ilyen reklámok nemcsak azért problémásak, mert rengeteg pénzt vehetnek ki hiszékeny emberek zsebéből, hanem azért is, mert veszélyeztetik azok egészségét” – mondja prof. dr. Falus András immunológus professzor. Az akadémikus nevével és arcképével egy cukorbetegségre javasolt „gyógyszert” próbáltak meg népszerűsíteni.  

Megesik az is, hogy a csodaszereket fiktív kutatók nevével népszerűsítik, bízva abban, hogy az emberekre az is hatással lesz. Ilyen esetekben a helyzet még nehezebb, hiszen nincs olyan személy, aki esetleg jelzi, visszaéltek a nevével. Amennyiben bejelentés érkezik az esettel kapcsolatban, az illetékes hatóság megindítja az eljárást. 

Ilyen jelzést első körben a gyógyszerügyi hatóságnál érdemes tenni, mert nekik van jogkörük arra, hogy a megtévesztő weboldalakat közigazgatási eljárás keretében letiltsák. 

Persze ez napokba, hetekbe telhet, ez idő alatt pedig a termék reklámja rengeteg embert elérhet. 

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet idén tiltott már le parazitaellenes készítményt kínáló weboldalt, és olyan honlapot is, amely a cukorbetegség szövődményeinek kezelésére ajánlott terméket. Utóbbiak miatt tavaly is kellett weboldalakat letiltani, és mellettük olyanokat is, amelyek urológiai betegségekre, gyulladásos ízületi betegségekre, ízületi fájdalmakra és porckopásra, magas vérnyomásra és érelmeszesedésre kínáltak gyógyszereket. Nem hiányozhattak a felhozatalból a potencianövelő szerek sem. Az oldalak letiltását jellemzően a rendőrségnek is jelzik a gyógyszerhatóság szakemberei, a bejelentést követően pedig nyomozás is indulhat.  

Kép forrása: Freepik

Hatóanyag nélkül  

„Ilyenkor jellemzően gyógyszerhamisítás miatt indul a büntetőeljárás. Ez a fogalom nemcsak azt takarja, hogy egy konkrét gyógyszert hamisítanak, hanem azt is, hogy egy termék olyan anyagot tartalmaz, amely kizárólag gyógyszerekben fordulhatna elő. Az ilyen ügyek száma a koronavírus-járvány alatt ugrott meg látványosan, abban az időszakban a hamis gyógyszerek miatt induló ügyek száma 273 százalékkal emelkedett. Magyarországon jelenleg évente hetven-nyolcvan ilyen büntetőügy indul, de mivel ezeket nem címkézik eszerint, nem lehet tudni, hogy közülük hány volt olyan, amelynél valakinek a nevével visszaéltek” – mondja dr. Ilku Lívia jogász és gyógyszerész, aki évekig vezette a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját. 

A közösségi oldalakon hirdetett csodaszerek egy része hamis gyógyszernek sem tekinthető, ugyanis gyógyszerhatóanyagot sem mind tartalmaz. 

Ezekben jellemzően növényi anyagok vagy kivonatok vannak, illetve olyan összetevők, amelyeknek eredete ismeretlen. Bajt ezek a szerek is okozhatnak, még olyankor is, ha káros anyag amúgy nincs bennük. 

Ilyen esetekben a gond az, hogy a beteg emberek hajlamosak lehetnek ezeket a szereket választani az orvos által ajánlott terápia helyett.

Álgyógyszerek  

„A gyógyulást ígérő készítmények hirdetései a pandémia óta sokasodtak meg, mi álgyógyszeres hirdetéseknek nevezzük őket. Mivel ezek az esetek többségében étrend-kiegészítők és azokhoz hasonló termékek, forgalmazásuk nem minősül gyógyszerhamisításnak. Esetükben más a büntetési tétel is: míg a gyógyszerhamisítás hároméves börtönbüntetéssel is sújtható, addig az álgyógyszerek árusítása két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, ugyanis csak vétségnek minősül” – mondja dr. Csákó Ibolya, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság alezredese. Ilyen esetben a fogyasztók megtévesztéséről van szó, illetve mivel ismert emberekkel reklámozzák őket, személyes adattal való visszaélésről is. 

Megesik, hogy ezeket az eseteket a rendőrség észleli, az eljárás pedig annak nyomán indul meg. De előfordul olyan is, hogy a sajtó hívja fel rájuk a figyelmet, vagy személyesen az tesz feljelentést, akinek a nevével hirdetik a terméket. „Fontos, hogy akinek a nevével ily módon visszaélnek, az a rendőrség mellett a médiához is forduljon, és jelezze: nem hirdet csodaszereket. A leggyorsabban így lehet felhívni az emberek figyelmét a visszaélésekre. Ilyen ügyekben jelenleg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendőr-főkapitányság is folytat büntetőeljárást, amelyekben már vannak eredmények is. A kollégák lerakatot is találtak, és mintegy húsz tonna készítményt semmisítettek meg” – mondja az alezredes.  

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Mindenhol ismerős  

Az álgyógyszerek nemcsak nálunk okoznak problémát, hanem más országokban is. A különbség jellemzően annyi, hogy mindenhol más híresség nevéhez és arcképéhez kötik azokat. Emiatt többnyire a nyomozás is a külföldi hatóságok bevonásával zajlik. „Általában az Europolon keresztül küldünk megkereséseket más hatóságokhoz, és mellette dolgozunk itthon a saját hatáskörünkben. A legjobb, ha sikerül megtalálnunk a hazai lerakatokat. Ez a rendőrség munkáját jelentősen gyorsítja. De a folyamat még így is hosszú, mindenképpen több hónapról van szó” – mondja dr. Csákó Ibolya. 

Fontos tudni, hogy a rendőrség az ilyen termékekhez kapcsolódó weboldalakat nem tudja azonnal letiltani, ehhez bírói engedélyre van szükség. 

Ezt a gyógyszerhatóság sem teheti meg közigazgatási eljárás keretében, hiszen mivel a készítményekben nincs gyógyszerhatóanyag – nem gyógyszerhamisításról van szó. Emiatt is fontos, hogy az ilyen eseteknek híre menjen, minél szélesebb felületen keltsenek visszhangot mindazok, akiknek a nevével visszaélnek.

A diploma sem véd meg  

Furcsán hangozhat, de a kutatások azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettség nem jelent védelmet a hamis weboldalakkal és a megtévesztő hirdetésekkel szemben. Emiatt az egészségügyi termékeket kínáló honlapokat azoknak is alaposan meg kell vizsgálniuk, akik azt gondolják, hogy tájékozottak. Ha az adott oldal patikának látszik, akkor meg kell nézni, hogy rendelkezik-e azzal a logóval, amely minden gyógyszertár kötelező kelléke, és amely a gyógyszerhatóság oldalára mutat. Ha nem, akkor biztosan hamis oldallal van dolgunk. 

Mellékszál, de gyógyszer a patikából eleve nem kérhető házhoz szállítással. Ez konkrétan nem tilos, viszont csak akkor lehetséges, ha a futár maga a gyógyszerész, amire gyakorlati példa nem igazán van. Magyarán patikából csak személyes átvételre lehet gyógyszert előjegyezni, házhoz szállításra pedig csak étrend-kiegészítőt lehet kérni. Míg a patikák hitelességének ellenőrzését legalább a logó segíti, addig a normál webshopok nehezen ellenőrizhetők, ez esetben csak a józan ítélőképességünkben bízhatunk. Például, ha az adott oldal gyógyszert árusít, akkor garantáltan simlisségről van szó, ilyet ugyanis csak gyógyszertár tehet.  

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.