A Bartók TáncTriptichon a MagyarFeszt új bemutatója
A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája. Az esten közreműködnek a Compagnie Pal Frenak és a Duna Művészegyüttes táncosai is.
A Bánffy Miklós intendáns által irányított Opera 1917-ben a polihisztor gróf jelmez- és díszlettervei nyomán mutatta be A fából faragott királyfit. Bár a zenekar és a rendezők lázadoztak Bartók muzsikája hallatán, a zeneszerző, Bánffy és az általa szerződtetett olasz vendégkarmester, a táncművészek és a szövegkönyvet jegyző Balázs Béla lelkesedése végül leküzdötte az akadályokat, a május 12-i premier pedig átütő sikernek bizonyult. Az elmúlt száz évben készített a műre világot bejáró koreográfiát Harangozó Gyula és Seregi László is, az utóbbi évtizedekben pedig Fodor Antal- és Román Sándor-féle változatok szerepeltek az Opera műsorán. Az ősbemutató 100 éves jubileuma alkalmából a francia és a magyar táncéletben egyaránt nevet szerzett világhírű koreográfus, Frenák Pál viszi színre a táncjátékot, aki először koreografálja a Magyar Nemzeti Balett művészeit.
„Számomra a beteljesülésről, az egységesség utáni kétségbeesett vágyakozásról, az emberiség iránti aggodalomról szól A fából faragott királyfi története” - foglalta össze gondolatait a műről a koreográfus-alkotó.
A produkcióban a Compagnie Pal Frenak tagjai mellett a Magyar Nemzeti Balett táncosai – Rohonczi Viktória, Morvai Kristóf, Timofeev Dmitry, Vila M. Ricardo – vesznek részt, a díszletet a paradigma:ariadné építésziroda készítette, a jelmezterv Frenák Pál és Zalai-Ruzsics Boglárka munkája.
Bartók egyik legkedvesebb művének tartotta A csodálatos mandarint, amelyet az Operaházban évtizedekig játszott, legemlékezetesebb változatban, Seregi László világhírű koreográfiáját követve újít fel a Magyar Nemzeti Balett.
A három gengszter által futtatott lány és a rejtélyes mandarin vágyaktól túlfűtött, nagyvárosi kettőséről az 1970-es bemutató idején a koreográfus úgy fogalmazott: „Reális és irreális, szimbolikus és naturalista figurák egyidejűleg, egy személyben több értelmet hordozva járnak-kelnek a színpadon”.
Az est harmadik egyfelvonásosa Bartók Táncszvit című művén alapszik, amit Pest, Buda és Óbuda egyesülésének félévszázados jubileumán mutattak be 1923-ban Kodály Psalmus Hungaricusa és Dohnányi Ünnepi nyitánya kíséretében. A darabból Juhász Zsolt táncművész-koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője készített új változatot. A produkció a zene születését jellemző történelmi helyzetre, a trianoni traumát követő fájdalomra és annak enyhítésére, gyógyulására kíván reflektálni az összetartozás-élmény által.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
