65 éve indult A Szabó család, a legendás rádiójáték – Tömegével érkeztek a hallgatói levelek a kitalált Lapály utcába

Egy angyalföldi munkáscsalád 65 évvel ezelőtt milliók lakásába költözött be. A Szabó család népnevelő szándékkal indult, és az első rádiójáték-sorozat volt Magyarországon. A hallgatók együtt éltek a történésekkel, és gyakran azt hitték, a többgenerációs família valóban létezik. Amikor Szabó néninek fájt a veséje, egy hallgató gyógyteát vitt az őt játszó Gobbi Hildának, hogy meggyógyuljon. De a rajongók azt is kikövetelték, hogy Zenthe Ferencet visszaírják a rádiós teleregénybe, amelyet csaknem ötven évig sugárzott a Kossuth Rádió.

A Szabó család - rádiójáték

A Szabó család stábja 1973-ban - Kép: Fortepan / Szalay Zoltán

A Lapály utca lakói

1959. június 30-án este 6-kor egy új, addig ismeretlen műsort sugárzott a Kossuth Rádió. Ettől kezdve kedd esténként, az első magyar rádiós családregény idejére kiürültek az utcák, akár a nagy focimeccsek idején. A Rádióújság akkor arról írt, hogy az egyik nagy forgalmú borbélyüzletben hat órakor fél órás csendet kértek a vendégektől, mert az ott dolgozók is A Szabó családot hallgatták. 

A szerzők az angyalföldi Lapály utca 27/B-be egy munkáscsaládot költöztettek. A főszereplők: Szabó bácsi, az angyalföldi Kistextil frissen nyugdíjazott dolgozója, a kádárizmus lelkes híve és Szabó néni, Margit, a szókimondó proletárasszony. Bandi az elsőszülött fiú a családban, gyárigazgató. Laci a másodszülött fiú, a 12-es busz sofőrje, és Icu a kamaszlány, aki sportol, táncol, KISZ-tag, színjátszó körbe jár, és az orvosi egyetemre készül. Hozzájuk csatlakozott a rokonság, több generáción keresztül: Bandi, Laci és Icu családja, valamint a további szereplők: szomszédok, munkatársak, a főorvos vagy éppen a közértes.

Kádár János „bezzegkerülete”
Angyalföldet 1950-ben a XIII. kerülethez csatolták, és a második világháború utáni nyomortelepek helyére lakótelepeket építettek. A területen sokáig Kádár János volt a helyi pártbizottsági titkár, ezért Kádár örökös képviselői választókörzetének is nevezték.
A ’60-as években napi rendszerességgel adtak fel leveleket a nem létező Lapály utcába, mert a hallgatók egy része komolyan azt gondolta, hogy ott lakik a família. Érdekesség, hogy ha nem is Angyalföldön, de Zuglóban ma valóban létezik Lapály utca.

„A hallgatók magukra ismertek”

Egyszerű emberek. Az első epizódok idején még ez volt a műsor címe, aztán átkeresztelték A Szabó családra. Szabó Ernőt választották a családfő, Gobbi Hildát pedig a családanya szerepére, később a kor nagy színészei közül szinte mindenki megfordult a szereplőgárdában. 

Viszont a hallgatók sokáig nem tudták, hogy kik is szerepelnek a rádiójátékban, mert csak a 100. adás után hozták nyilvánosságra a szereposztást.

„A hallgatók magukra ismertek, a szomszédra ismertek, a problémára ismertek, a témákra, az eseményekre, és ezért sok ember azt hitte, hogy ez tényleg egy létező család. Vagy volt olyan, aki tudta, hogy színészek játsszák, de mégis úgy beszélt róluk, mintha valóságosak lennének” – magyarázta Voloncs Laura kutatónak Major Anna dramaturg-szerkesztő. 

Kép
Szabó család szereplők

A Szabó család szereplői 1961-ben – Fotó forrása: Fortepan; Készítette: FOTO Rádió és Televízió

A 30 perces részek elkészítésével Liska Dénest, a József Attila Színház vezető dramaturgját bízták a meg, aki társszerzőnek Baróti Gézát, a Magyar Nemzet újságíróját és Forgács Istvánt, a Nemzeti Színház dramaturgját kérte fel. Baróti az újsághíreket, Forgács a művészeti kérdéseket dolgozta bele a történetbe, Liska figyelte a sportot. Hozzájuk csatlakozott a már idézett Major Anna dramaturg is. A rendező László Endre volt. Ők jegyezték a műsort egészen 1987-ig.

Major Anna „hihetetlen dolgokra volt képes. Ha valaki beteg volt, akkor kiment felvételre a lakására. Olyan mélységesen emberi módon tartotta össze ezt a heterogén társaságot, hogy arról külön kellene írni egy disszertációt” – mondta Mednyánszky Ági színésznő, aki 1963-tól Szabóék lányát, Icut játszotta. 
A rádiójátékok esetében korábban „függönyzenével”, zenei átkötéssel választották el a jeleneteket, A Szabó családban ehelyett zajvágásokat használtak. 

A félórás adásokat körülbelül tíz–tizenkét szereplőre írták, de egy jelenetben csak négy–öt szereplő játszott, mert ennél több hangot az emberi fül már nem tud megkülönböztetni.

A hallgatók nehezen tudták eldönteni, fikció-e vagy valóság

Annak idején a Corvin Áruház is úgy reklámozta magát, hogy „a Szabó család is a Corvin Áruházban vásárol”. Nem meglepő, hogy a hallgatók eleinte nem tudták megkülönböztetni, hogy a valóság vagy a fantázia szüleménye a történet, amit hallanak.

Zenthe Ferencet visszahozták a „túlvilágról”
Amikor az egyik szereplő, Balla Tibor zongorista (Zenthe Ferenc) vízbe fulladt, egy ország neheztelt az írókra, ezért Kárpáti Zoltánként visszaírták Zenthét, főleg miután a vízi rendészektől a következő telefont kapták a készítők: „Kérem, csináljanak már valamit azzal a Balla Tiborral! Mióta eltűnt, a révkapitányságon éjjel-nappal szól a telefon, hogy megtalálták-e már a fiatalembert…” A Tenkes kapitánya címszereplőjével állítólag még halála előtt nem sokkal, a kórházban, telefonon keresztül is vettek fel részeket.

Előfordult az is, hogy Szabó néni egy alkalommal arra panaszkodott a rádiójátékban, hogy nagyon fáj a veséje. Nem sokkal később Gobbi Hildát egy vidéki fellépésén megszólította egy idős néni. Azt mondta, hallotta, hogy fáj a veséje, ezért hozott neki egy csomag gyógyteát. 

Egy-egy baki is bekerült a szövevényes, többgenerációs történetbe. A Szabó család a Balatonra ment nyaralni, és elhangzott, mennyire boldogok, mert még soha nem látták a magyar tengert. Levelek százai érkeztek a rádióba, amikben leírták, hogy ez nem igaz, mert Szabó néni tavaly már volt a Balatonon. 

Agárdi Gábor is szerepelt a rádiójátékban, és a forgatókönyv szerint huligánként börtönbe csukták egy évre, ám elfelejtkeztek róla. 

Agárdi szólt öt év múlva a készítőknek, hogy ideje lenne, ha kiengednék. 

Kép
A Szabó család sorozat szereplői

A Szabó család színészei felvétel közben – Fotó forrása: Fortepan/Szalay Zoltán

Miről szólt A Szabó család nyíltan és utalgatásokkal?

Elsősorban az angyalföldi család szövevényes magánéletéről, azonban mindezen túl lakásproblémáktól kezdve az egészségügyön át a kereskedelemig a legváltozatosabb témák kerültek szóba, a Kádár-kor szellemiségének megfelelő, ellenőrzött keretek között. A műsor naprakész tudott lenni, mert este 6-kor fejezték be a felvételt, és 9-kor már adásban is volt. A korszak nagy könyvsikeréről, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művéről még hivatalos megjelenése előtt tett említést A Szabó család. Szintén a műsorban hangzott el először a Megáll az idő című sláger.

A rádiós hangjátékban persze a Szovjetuniót csak pozitív színben lehetett feltüntetni, kerülni kellett a „kínai kérdést”, valamint óvatosan kellett bánni a szomszédos szocialista országokkal és a hazai rendvédelmi szervekkel. Külpolitikával inkább lehetett foglalkozni, mint belpolitikával. Például a Kennedy-gyilkosság is szóba került A Szabó családban a merénylet után négy nappal. Valentyina Tyereskova, az első női asztronauta 1963-as űrrepülésének jelentőségéről Szabó néni beszélt a sorozatban. 

Módjával ugyan, de rendszerkritika is megjelenhetett, igaz, nem a családtagok, hanem például egy idelátogató osztrák turista szájából. Eközben a nyugati életmódot, a kapitalizmust gyakran bírálták.

Erre jó példa az amerikai disszidálásából hazatért Freddy bácsi, aki – a történet szerint – csak western- és cowboyfilmek, rögbi- és baseballmeccsek nézésével töltötte az időt, ahelyett, hogy olvasott, művelődött volna. 

És bár 50 ezer dolláros életbiztosítása volt, fukarságában nem akarta kifizetni unokaöccse gyógykezelését, de hála a fejlett és nem üzleti alapon működő egészségügyünknek, itthon ingyen is ellátták…

A sorozatban a nőjogi és kisebbségi kérdések is hangot kaphattak. Irén, Bandi felesége új hivatalában megismerkedett a szoknyavadász Kátai osztályvezetővel, akinek közeledését elutasította, ezért az be akarta feketíteni az igazgatónál. Irén végül kiállt az igazáért, követendő példát mutatva ezzel a munkahelyi zaklatást elszenvedő nőknek. 

Napirenden kellett tartani a vallás és a vallásszabadság kérdését is. Az istenhívő Szabó nénit – aki unokáját a szülők beleegyezése nélkül, titokban megkereszteltette – családja babonásnak tartotta. 
„Szabó néni merte először kimondani a rádióban 1956 után, hogy templomba viszi az unokáját. Azt a szót, hogy »Jézus«, kimondta” – idézte fel Mednányszky Ági színésznő. Az eset pikantériáját növelte, hogy az a Gobbi Hilda alakította a „zughívő” Szabó nénit, aki a kommunizmus eszméit hangsúlyosan képviselte a színészszakmán belül. 
Bandi fia, Peti az egyik részben a Parlamentet templomnak hitte, és a vörös szőnyegen fél térdre ereszkedve keresztet vetett. 

Ez az epizód a sorozatbeli karakternek és a valóságos alkotóknak egyaránt az állásába kerülhetett volna, de nagy meglepetésre Kádár Jánosnak tetszett a jelenet. 

A BBC és a New York Times is beszámolt a magyar rádiójátékról

A szereplők a színészekkel együtt öregedtek meg, hiszen a rádiójáték 48 éven keresztül volt műsoron. Az Icut alakító Vörösmarty Lili 1964-ben, negyvenévesen autóbalesetben életét vesztette. A temetésén több tízezren vettek részt. Két évvel később a Szabó bácsit alakító Szabó Ernő aludt el örökre 66 évesen, utána közkívánatra a karakter nem halt meg, hanem Rajz János lépett az örökébe, ám később őt is eltemették. 

Amikor a Szabó néninek hangot kölcsönző Gobbi Hilda meghalt, vele együtt halt a szerep is. A mintegy fél évszázad alatt csaknem ezer színész fordult meg a Szabó családban Bessenyei Ferenctől kezdve Őze Lajoson át Tolnay Kláriig. A későbbi szereplők közt volt Kautzky Armand, Oszter Sándor, Moór Marianna, Majsai-Nyilas Tünde vagy Schnell Ádám is. 

A műsor népszerűsége az 1960-as években volt a legnagyobb, milliók követték Szabóék életét, később fokozatosan csökkent az érdeklődés, de még a végén is kb. negyvenezer ember hallgatta hetente. 1975-ben felvetődött, hogy elkészítik a televíziós változatát, ebből nem lett semmi, tizenkét évvel később azonban elindult a hasonló Szomszédok… 

A Szabó család a 2500. epizóddal 2007. május 21-én jelentkezett utoljára. 

A rádió vezetősége a döntést azzal indokolta, hogy „a Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera [...] végképp elfáradt, és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető”.

Források:
Voloncs Laura: „Rólunk szól.” A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma
mediakutato.hu
mrszabocsalad.blogspot.com
Űjságmúzeum
Wikipédia
 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti