„2050-re az örök élet sem tűnik teljesen lehetetlennek”

A Netflixen bemutatott Társadalmi dilemma (The Social Dilemma) című dokumentumdráma pár hónap alatt óriási pánikot generált a világban. Hátborzongató képet fest jelenünkről és jövőnkről, valamint a közösségi média széleskörű hatásairól. Hörömpöli-Tóth Leventét, a Mesterséges Intelligencia Koalíció kommunikációs vezetőjét kérdeztük arról, van-e okunk a pánikra, kell-e tartanunk a mesterséges intelligenciától, mi lehet a legvadabb forgatókönyv, s hogyan érintik az új technológiák a fiatalok és az idősek életvitelét, lelkivilágát és idegrendszerét.

Társadalmi dilemma
Társadalmi dilemma - Kép: Sundance Institute

– Elég egy lájk vagy egy poszt, és máris átveszik feletted az uralmat, kiderítenek rólad mindent, és elkezdenek befolyásolni. A tudtunkon kívül késztetnek arra, mit (v)egyél meg, kire szavazz, milyen közösségekhez csatlakozz, hogyan vélekedj. Röviden így foglalható össze a Társadalmi dilemma lényege, amely, valljuk be, roppant ijesztő. Valóban van okunk félni?
– Ha az ember bemegy egy plázába, és vásárol valamit egy cipőüzletben, fél óra múlva cipőreklámokat fog látni a telefonján. Ezt a végletekig személyre szabott marketinget nevezik hiperperszonalizációnak, és a helyzet az, hogy ez ellen nem sok mindent tehetünk. Az említett filmben elhangzik egy-két tanács, amivel mindezt takarékra állíthatjuk, például hogy töröljük a profilunkat a közösségi oldalakról, vagy hogy kapcsoljunk ki minden egyes értesítést – de ezekkel hosszútávon semmit nem érünk. A kutatások azt mutatják, hogy a túl személyes üzeneteket az emberek nemcsak túlzónak, hanem egyenesen ijesztőnek találják, mert úgy érzik, hogy az adott márka túl sokat tud róluk, és ez számukra már nem komfortos. De hát miért annyira rossz, hogy olyan dolgot ajánlanak nekünk nap mint nap, ami minket egyébként is érdekel?

A mesterséges intelligencia, vagyis az MI viszont kétségkívül alkalmas eszköz az egyoldalú befolyásolásra. Erre válaszul az Európai Parlament a digitális szolgáltatásokra, így az online platformok és piacterek működésére időtálló szabályokat, az illegális tartalmakkal szemben pedig kötelező erejű mechanizmust kíván kidolgozni. Amerikában nemrég ért véget a képviselőházi vizsgálat az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google ellen – most ott tartunk, hogy az amerikai igazságügyi tárca és 11 amerikai tagállam pert indít a Google ellen annak jogszerűtlen monopoltevékenysége miatt. Magyarországon létrejött az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont, amelynek célja, hogy nemzeti adataink szuverenitását megóvja, s az új technológiákkal összefüggő jogi kereteket és az adatvagyon-gazdálkodással összefüggő szabályozás alapjait lefektesse. A két éve működő Mesterséges Intelligencia Koalíció fő célja pedig az, hogy a magyar gazdaságot és társadalmat felkészítse a mesterséges intelligencia által okozott változásokra, illetve, hogy hazánk a mesterséges intelligencia-fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön. Érzékenyítésre és tudatos szabályozásra egyaránt szükség van tehát.

– Aki nem csatlakozik a Facebookra, a Twitterre, az Instagramra, a TikTokra, azok hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek társas kapcsolataikban és munkaerőpiacon való elhelyezkedéskor, mint azok, akik aktívan jelen vannak e platformokon?

– A Facebook és társai (beleértve a YouTube-ot is) véleményem szerint nem adnak annyi pluszt, mint amennyi időt és energiát elvesznek az embertől.

Én a Facebook-ot nagyon korlátozottan használom, elsősorban Mesterséges Intelligencia Koalícióval kapcsolatos tartalmakat teszek közzé, de magánéleti dolgokat nemigen posztolok. Az LinkedIn-ről azt gondolom, hogy az álláskeresés és a munkaerő-keresés egyik katalizátora, kitágítja a lehetőségeket, ezért érdemes kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

– Ebben a nagyon gyorsan és nagyon durván változó korban hogyan készítheti fel egy szülő a gyerekét a jövőre?
– A szülői példamutatásnak a modern korban is nagy szerepe lesz: ha a gyerek azt látja a szülőtől, hogy éjjel-nappal a telefonját bújja, akkor hiteltelen azt kérni a gyerektől, hogy ő ne tegye ugyanezt. Viszont, ha a szülő könyvet olvas, előbb-utóbb a gyerek is így tesz majd, és azt is igényelni fogja, hogy meséljenek neki. A modern kor gyermekeinek élete a folyamatos váltásról, változásról, az élethosszig tartó tanulásról fog szólni. Tíz év múlva a munkaerőpiac köszönőviszonyban nem lesz azzal, amit most tapasztalunk. Teljesen más, egyelőre még ismeretlen állások és munkakörök alakulnak ki, épp ezért fontos, hogy a gyermekeinknek úgymond Google-biztos tudásuk legyen. Vagyis azon kell dolgozni, hogy nyitottak legyenek, hogy fejlesszék a problémamegoldó készségüket, hogy rugalmasan álljanak a világ változásaihoz, ne pedig két lábon járó lexikonok legyenek, mert arra nem lesz többé szükség. Tágabb értelemben vett vállalkozó szellemet kell beléjük plántálni, meg kell értetni velük, hogy nem szabad félni a kockázattól és a kudarctól, hogy merjenek kísérletezni, s legyen kritikai a gondolkodásuk. Fontos, hogy tudják használni technológiát, s hogy kihozzák belőle a maximumot.

Kép
Hörömpöli-Tóth Levente
Hörömpöli-Tóth Levente

– Vagyis arról ne is álmodjon egy mai fiatal, hogy egy adott munkahelyen éveket fog eltölteni? Folyton menni kell tovább, és akár több szakmát is el kell sajátítani az életben maradáshoz?
– Feltétlenül. És mivel a mesterséges intelligencia az emberi élettartamot is jelentősen meghosszabbítja majd, az sem lesz furcsa, ha valaki hatvanévesen vált szakmát és épít új karriert.

A cél az, hogy minél több betegséget már azok kialakulása előtt kiszűrjenek, így létrejöhet a preventív gyógyászat, amely a mesterséges szervek alkalmazásával kiegészítve jelentősen növeli a várható élettartamot.

Olyan jóslatokról is hallani-olvasni, miszerint 2050-re az „örök élet” sem tűnik teljesen lehetetlennek, vagyis hogy az ember nem lesz halhatatlan ugyan, de nem betegségben, hanem „csupán” baleset következtében veszítheti életét. Yuval Noah Harari egyetemi tanár Homo Deus – A holnap rövid története című könyvében ezt a témát is körbejárja, és felvázol az emberiség számára egy lehetséges jövőt.

– Mennyire tudják majd a mesterséges intelligencia által generált paradigmaváltást befogadni az idősebbek, a Baby boom- vagy az X-generáció?
– Fontosnak tartjuk, hogy az idősebb generáció tagjaihoz is eljusson az új technológia pozitív üzenete, s hogy világossá tegyük: a mesterséges intelligencia, pontosabban az automatizált rendszerek – például az egészségügyi ellátásban és ügyfélszolgálatokon – nem ellenük, hanem értük vannak. Egyébként fő célkitűzéseink közt szerepel, hogy tíz éven belül az összes ügyfélszolgálat 60 százaléka teljesen automatizált legyen.

– A média is érzi, hogy az új technológiát ki kell használni. Jó példa erre a Hírstart, mely új podcast szolgáltatásában május óta már egy női hangon megszólaló mesterséges intelligenciát alkalmaz, ő szerkeszti meg, olvassa fel nap mint nap a híreket, és még a vágási feladatokat is ellátja. Szinte teljes mértékben mesterséges intelligenciára hagyatkozni – ez lenne a jövő a rádióban, tévében és az újságírásban?
– Az említett új trend annyira bevált a Hírstartnak, hogy a podcast havonta 200 ezres lejátszást hoz. Nemcsak látássérültek számára jelenthet ez fontos tájékozódási eszközt, de azoknak is hasznos lehet, akik személyre szabott hírfolyamra vágynak, és élvezik a „bármikori meghallgathatóság” szabadságát. Természetesen kellenek a hús-vér riporterek és a beszélgetős műsorok, de az biztos, hogy a többi rádiónak és az újságíróknak is muszáj lesz előbb-utóbb reagálniuk a változásokra. Ha lesz olyan (nyelv)technológia, amely segít nekem összegyűjteni a háttéranyagokat, ezekből kiemeli a lényeget, és még meg is csinál helyettem egy összefoglalót, akkor nekem újságíróként több időm marad arra, hogy foglalkozzam a dolog érdemi részével. Szerintem ez remek dolog!

– Életünk a technika miatt gyakorlatilag hónapról hónapra, évről évre változik, ehhez alkalmazkodni, hozzágyorsulni és az új információkat mentálisan feldolgozni óriási kihívás. Okozhat pszichés zavarokat az együttélés a mesterséges intelligenciával?
– A telefonfüggőség, azaz a nomofóbia már hivatalosan is betegség. Múltkor olvastam egy remek interjút, amelyben egy szakember azt nyilatkozta, hogy a kiegyensúlyozottsági skálának két végpontja van. Az egyik (a pozitív végpont), ha az ember társakkal együtt a szabadban tartózkodik, s idejét aktívan tölti, a másik végpont (a negatív), amikor az ember egyedül ül otthon, nem óhajtja a társaságot, csak a kütyüit nyomkodja.

Ez utóbbi állapot már most számos gyereket érint, és neve is van: elidegenedés a természettől szindróma.

Kai Fu-Lee, a Google Kína alapítója egyébiránt a mesterséges intelligencia és a VR (virtuális valóság) kombinációját tartja a legtoxikusabbnak.

– Mi a legvadabb forgatókönyv, ami ön szerint bekövetkezhet?
– Egy élő koncert vagy meccs varázsát egyelőre még semmi nem tudja visszaadni, de a tervek szerint pár év múlva bevezetik, hogy a SuperBowl-t VR szemüveggel (20 dollárért) lehessen nézni, így az egész olyan lesz, mintha valóban ott ülnénk a lelátón. Ezt a kezdeményezést csak üdvözölni tudom, ugyanis rajongok az amerikai fociért. De itt van például az MI Stúdió podcastunkban is vendégeskedő Lévay György esete, aki egy nagyszabású projektben saját robotkarjának fejlesztésén dolgozik az USA-ban, amnek során az agy által a végtagokba közvetített impulzusokat próbálják dekódolni.

Ha egy nap sikerül algoritmizálni az agy által leadott valamennyi jelet, akkor az alapjaiban változtatja meg az emberiség életét.

Megvalósul mindaz, amit eddig csak filmeken láttunk: egész testünket belehelyezhetjük majd egy virtuális valóságba, azaz anélkül leszünk képesek interakcióba lépni, hogy megmozdulnánk. Csak lefekszünk egy kanapéra, ránk tesznek néhány speciális érzékelőt, és onnantól kezdve kint lehetünk akár Barcelonában is egy Coldplay koncerten, és egész testünkben tombolhatunk a zenére.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti