Közösségi kert: egy hely, ahol szabadnak és hasznosnak érezhetjük magunkat

Néhány éve szokatlan tevékenységbe kezdett néhány kertbarát városlakó. A paneldzsungelek erkélyein és városi parcellákban zöldséget, gyümölcsöt kezdtek termeszteni. Sokan szkeptikusan szemlélték őket, pedig az angolszász területeken több évtizedes hagyománya van a közösségi kerteknek. Mára létjogosultságot nyert ez a fajta kertművelés, hiszen a belvárosi telkeken sorban állnak a jelentkezők. Összeállításunkból bepillantást nyerhetnek a közösségi kertek múltjába, jelenébe, jövőjébe.

Közösségi kert
Közösségi kert

Kép: Schöff Gergely

Mielőtt a részletekbe merülnénk, érdemes tisztáznunk, mit értünk közösségi kert alatt. Azon kívül, hogy minden esetben egy közösen művelt földterületről beszélünk, nehéz hasonlóságokat találnunk a kertek között. Először is megkülönböztethetünk veteményes, gyógynövény, dísz- vagy tankerteket. Hogy éppen hol melyik valósul meg, az a kerület vagy a település adottságaitól és a használók igényeitől függ. Másrészt beszélhetünk önkormányzati, magán- és egyházi tulajdonban lévő kertekről is. Némelyiket egy meglévő közösség műveli, máshol idegenek szorgoskodnak együtt. Kertenként változik az is, kell-e a kertművelőknek valamekkora összeget fizetniük. A kertészek neme és életkora szintén változatos képet mutat, a közösségteremtő erő bizonyított. Az viszont a legtöbb kertben közös, hogy veteményezés közben megszűnnek a generációs különbségek.

Az emberek itt nincsenek magukra utalva, a közösség tagjai segítik egymást: ha valaki megbetegszik vagy elutazik, a többiek magukra vállalják a munkálatokat.

A saját parcellák mellett vannak olyan területek is, amiket együtt művelnek és amikből közösen részesednek a hobbikertészek.

Kép: Schöff Gergely

 

Hogyan is honosodtak meg a közösségi kertek a hazai városokban?

„A Kortárs Építészeti Központ 2006 óta foglalkozik többek között városi zöldfelület-növeléssel is – mondja Kertész Monika, a KÉK alapító tagja és kurátora, a Közösségi kertek program vezetője. – Az alapítvány elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk a program hazai adaptálhatóságát, kidolgozzuk a jogi hátteret. Igyekeztünk új platformot teremteni az építészeti kultúrának, valamint köztes vagy hosszútávú alternatívát találni az üres, használaton kívüli területek kezelésére.”

A várható kedvező hatások dacára a program nem indult zökkenőmentesen. Kezdetben a szervezet sok támadást kapott amiatt, hogy szennyezett levegőjű városi környezetben termesztenek növényt. Az aggályok eloszlatása érdekében a KÉK munkatársai eltérő területekről származó, talaj alatti és feletti zónából vett mintákat vizsgáltattak be.

Az eredmények nem haladták meg a határértékeket, így a közösségi kertek lehetőséget teremtenek a bio növénytermesztésre és a szemléletformálásra, ráadásul a zöld területek jelentős mértékben hűtik a városi levegőt, hozzájárulnak a mikroklíma javulásához.

A KÉK jelenleg öt közösségi kertet üzemeltet, ami azt jelenti, hogy egy jelképes alapítványi támogatásért cserébe a területek használói kertészkedési lehetőséghez jutnak. Amikor egy új kert nyílik, a központ magokat, palántákat, ingyenes szerszám- és vízhasználatot, képzést bocsát a kertészkedők rendelkezésére. Ősszel trágyával, tavasszal komposzttal és biológiai gazdálkodásra alkalmas, vegyszermentes növényvédőszerekkel, valamint képzésekkel látja el a városi kertészeket.

Kertész Monika – Kép: Mészáros Anna Rózsa

 

Mi a helyzet a Dél-Alföldön?

Kovács Tünde az egyik szegedi közösségi kert koordinátoraként tevékenykedik. Amikor pár éve a Millenárison látott egy közösségi kertet, rögtön tudta, hogy ő is szeretne valami hasonlót létrehozni. A megvalósításhoz Makkosháza képviselőjétől kapott segítséget, így 2014-ben megnyithatta kapuit az 500 m² teljes alapterületű, 27 darab 5 m²-es parcellát tartalmazó kert.

„Fiatalok és idősek egyaránt járnak hozzánk – meséli Tünde. – Évente egy-két tagunk cserélődik, jelenleg körülbelül tízen várnak arra, hogy parcellát kapjanak. A közösségi élményen kívül az is vonzhatja a jelentkezőket, hogy nálunk semmiért nem kell fizetni. Mivel öko és bio kertről beszélünk, mindenki igyekszik elkerülni a permetszerek használatát. A locsoláshoz szükséges vizet a mellettünk lévő panelházból vezettük ki. Öt csapállást helyeztünk ki, így mindenki igény szerint locsol. A vízdíjat egy erre a célra elkülönített alapból finanszírozzuk. Mindenkinek vannak saját eszközei, emellett nyertes pályázatok és utalványok is megkönnyítik a munkánk. A magokat, palántákat mindenki maga veszi, de egymás közt is cserélgetünk. A kertünk egy ötszintes panelház és egy garázssor mögött, egy körtöltés és egy erdősáv közelében húzódik, így minimális a szmog. Szeged sok zöld felülettel rendelkezik. Jó érzés, hogy mi is hozzájárulunk a plusz zöld területekhez.”

 Kép: Schöff Gergely

 

Akiket megérintett a föld illata

A Klebniczki házaspár a szegedi kertészkedők csapatát erősíti. György és Renáta előnyben részesítik a saját maguk által termelt zöldséget, gyümölcsöt, ezért idén tavasszal belevágtak a kertművelésbe. A kezdeti bizonytalanságokat Renáta kertész szülei igyekeztek eloszlatni. „Időnként édesapámtól kértünk telefonos segítséget – meséli a feleség. – A parcellaszomszédunknak is sokat köszönhetünk. Amikor összefutunk más kertművelővel, mindenki kedves, mosolyog a másikra. Mindig számíthatunk segítségre: ha kell, locsolunk egymás helyett, ha kell, tapasztalatot cserélünk.” A házaspár idén retket, zöldhagymát, borsót, paradicsomot és fűszernövényeket ültetett. Mivel már tudják, mit „szeret” a parcella, mikor naposabb, mikor árnyékosabb a terület, jövőre tudatosabban tervezik meg, mit hová ültessenek. Bár a kártevők elkerülték őket, a szúnyoginváziók megnehezítették a dolgukat, ennek ellenére örömmel aratták le munkájuk gyümölcsét, szívták magukba a föld illatát és a szabadság érzését.

Rózsa Teodóra és barátja szintén egy szegedi közösségi kert aktív tagja. Teodóra úgy véli, akkor is bátran el lehet kezdeni kertészkedni, ha az ember nem jártas a növénytermesztésben. „Bálint gazda tanácsait olvasgattam, végigkérdeztem a barátaim, mit hogy érdemes ültetni. Gyakran figyelem a rutinos kertművelőket, akik ötletekkel, tanácsokkal látnak el. Kiderült, hogy néhány régi ismerősömmel kertszomszédok vagyunk. A kertészkedés így valóban közösségi élménnyé vált. Odaadóan művelem a kertet, amely friss zöldséggel lát el minket, és ahol mindig belső megnyugvást lelek.” 

Kép: Schöff Gergely

 

Hogyan tovább?

A közösségi kertek pozitív hozadékai egyre több kétkedőt győznek meg arról, hogy szükség van hasonló jellegű projektekre. De vajon milyen lehetőségek rejtőznek még a városi kertekben?  „A Kortárs Építészeti Központ elsődleges célja az volt, hogy a közösségi kertek meghonosodjanak és elterjedjenek Magyarországon – összegez Kertész Monika. – Ezt az alapvállalást teljesítettük. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan fejleszthetjük a programot.

„Leginkább a tetőkertek és a vertikális kertek kérdése foglalkoztat minket. Szeretnénk bevezetni, és meghonosítani Budapesten a közösségi komposztálást is”.

Tavaly nyitottunk egy új közösségi kertet, amely egyben terápiás bemutató kert is. Emellett nagy hangsúlyt helyezünk a városi klímaadaptációra: képzéseket szervezünk, edukálunk. A háttérben folyamatosan innovációkon dolgozunk.”

Ha a felsorolt, előnyös tulajdonságok felkeltették az érdeklődését, látogasson el a http://kozossegikertek.hu/ oldalra, ahol a KÉK összegyűjtötte a hazai közösségi kertek listáját! Az Önhöz legközelebb eső kert elérhetőségei mellett ahhoz is talál útmutatást, hogyan fogjon kertalapításba.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti