A zöld példa ragadós – sok jó tipp a környezettudatos iskolakezdéshez

1.  A bolygóvédő hátizsák 

Mindjárt itt a szeptember, és ezzel az iskolakezdési bevásárlás is. Emlékszem, gyerekkoromban ez egy külön rituálénak számított: kiválaszthattam a füzeteimet, a tankönyvek címkéit, a csomagolóanyagot és minden egyéb szükséges tanszert. Jó tanács, hogy érdemes még a bevásárlás előtt összeírni az otthoni készleteket, így a boltban tényleg csak azt vegyük meg, amire szükségünk van. Felesleges egy sokadik tolltartó, festékkészlet vagy vonalzó. Ha tehát környezettudatosan akarunk belevágni a tanévbe, az első, hogy gátat szabunk a vásárlási kedvnek. 

Amit csak lehet, használjunk el teljesen, azaz ne halmozzuk a színes ceruzákat, tollakat és zsírkrétákat.  

A tanszerek vásárlásánál is figyeljünk arra, hogy újrahasznosított vagy lebomló termékeket válasszunk, mind a füzetek, mind a nyomdapapír tekintetében, de lehet már újrahasznosított papírból készült ceruzákat is kapni! Emellett a gyerkőcök tolltartójába beszerezhetünk olyan low waste eszközöket is, mint az újratölthető toll, a rotring vagy akár a használat végén elültethető ceruza, amelyből bazsalikom nő.   

A mikroműanyagok főként a műszálas termékek használata és mosása során termelődnek, így a tolltartók, táskák és ruházat vásárlásakor érdemes inkább pamutból, gyapjúból, lenvászonból készült termékeket választani. Ha jó állapotút találunk, ne habozzunk akár antikvár tankönyveket és second hand tanszereket venni! 

2. Uzsonnaforradalom 

A WWF 2019-es kutatása szerint az amerikai iskolák évente átlagosan 530.000 tonna élelmiszerhulladékot termelnek. A megdöbbentő pazarlást csak fokozza, ha belegondolunk, hogy ezzel mennyi élelmiszercsomagolás is feleslegesen a kukában végezte. 

A gyerekek iskolai energialökete mindig legyen változatos és egészséges, de emellett a környezettudatos csomagolást is figyelembe vehetjük.  

Kaphatnak csomagolásmentesen vásárolt, szezonális gyümölcsöket és zöldségéket, de készíthetünk nekik akár zero waste granolaszeleteket is. A gombócba gyűrt nejlonzacskók leváltására pedig bátran beszerezhetünk uzsonnásdobozokat. Ha tehetjük, itt is kerüljük a műanyag, főként a PVC vagy BPA tartalmú termékeket, ezeknek ugyanis egészségkárosító hatásaik vannak. A legjobb, ha az örök darab, rozsdamentes acél verziókat preferáljuk – ugyanígy a PET-palackok hegyét leváltó kulacsok esetében is. Ezekből választhatjuk a duplafalú verziót is, ami így termoszként funkcionál, azaz télen melegen tartja a teát, nyáron pedig hűvösen a gyerkőcöket felfrissítő vizet. 

Szerencsére a szendvicsek csomagolásánál is bőven találunk környezetbarát alternatívát a folpack és alufólia helyett! Én évek óta tépőzáras újraszalvétába teszem ezeket, de ugyanilyen jól kiszolgálnak a méhviaszos csomagolók is, amiket ráadásul otthon is könnyedén elkészíthetünk.  

A magvak, aszalványok, apró gyümölcsök, friss zöldségek tárolására pedig nyugodtan bevethetünk mosható, cipzáras tasakokat. Ezeket – a fent említett környezetbarát termékekhez hasonlóan – a legtöbb ökoboltban meg tudjuk vásárolni, méghozzá változatos mintákkal, amiket a gyerekek is biztosan imádni fognak! 

3. Zöldebb úton az iskolába 

Bár az én gyermekkoromban még nem hódított ennyire a környezettudatos életmód, mégis abban a szerencsés élethelyzetben éltünk, hogy öntudatlanul is így oldottuk meg az iskolába jutást. A testvéreimmel vidéken jártunk általánosba, így a szüleinkben élő ősbizalom is engedte, hogy egy bizonyos kor fölött gyalog vagy biciklivel közlekedjünk. Aztán, amikor felvettek minket egy budapesti gimnáziumba, következett a tömegközlekedés: a zónázó vonat, majd a vasútállomásról metró a belvárosig.  
Emlékszem, már a felső tagozat végét tapostam, amikor szokássá kezdett válni, ami addig csak elvétve volt jellemző: hogy a szülők egymás után parkolnak be autóval a bejárat elé reggel, majd délután is. Ez a kölyöktranszport ma már szinte kötelező mutatvány, és inkább arra nézünk ferde szemmel, aki a gyerkőc önállóságában bízva, „egyedül” engedi el őt az iskolába. Pedig miért is ne tennénk? Azon túl, hogy ebből a gyerek is önállóságot és időmenedzselési készséget tanul (hiszen oda kell érnie az iskolába a becsengetésre), még a környezetnek is kedvezünk vele. 

Amennyiben biztonságos, és bejárható távolságon belül van az iskola, egyértelműen a gyaloglás és a biciklizés a legjobb megoldás.  

A károsanyagkibocsátás csökkentése mellett ez a kicsik nagy mozgásigényét és a szabad levegőn töltött idő egy részét is fedezi. Amennyiben ez nem megoldható, a tömegközlekedés a következő környezettudatos lépcsőfok. 

Ha valamiért mégis muszáj a gyerekeket autóval szállítani az iskolába, érdemes odafigyelni, hogy parkolás közben ne járassuk feleslegesen a motort! Az intézetek előtt igen nagy mennyiségű szmog tud felgyűlni az ott várakozó szülők miatt, ami nemcsak pénztárcánkat és a környezetet károsítja a szükségtelenül elégetett üzemanyaggal, hanem az iskolából kitóduló gyerekeknek sem tesz jót. A belélegzett szmog ugyanis növeli a felsőlégúti megbetegedések gyakoriságát, valamint súlyosbítja az asztma és az allergia tüneteit.  

A fenti praktikákon túl persze elengedhetetlen, hogy mindezt beszéljük is meg a gyerekekkel! Mondjuk el a döntéseink okait, vitassuk meg velük a kérdéseiket, és ami a legfontosabb: vonjuk be őket a környezettudatosabbá válás folyamatába. Például segítsenek az otthoni készletek feltérképezésében, majd ők választhassák ki a hosszú ideig használható holmijaikat!