Zene, béke, Dunakanyar, Misztrál

Aki a nyári zenei fesztiválok kínálatában emberléptékű, családostul is élvezhető rendezvényt keres, annak – mint tizennyolc éve minden nyár derekán – július 19–20-án érdemes Nagymarosra kirándulnia.

Kép: Zirig Árpád

A festői fekvésű Duna-parti városkát kecses középkori tornyával, a visegrádi romokkal szemközt aligha kell bemutatni, hiszen Budapestről vonattal vagy akár hajóval is könnyedén megközelíthető. Nevével idestova két évtizede összeforrt a Regejáró Misztrál Fesztivál, a Misztrál együttes által létre énekelt zenei wellness-hétvége. A tagok közül Heinczinger Mika, Török Máté és családjaik a fő szervezők, akik valóban környékbeli lakosok, de persze a többiek is – Tóbisz Tinelli Tamás, Heigl László, Pusztai Gábor – szinte hazajárnak Nagymarosra. A Magyar Örökség-díjas csapat a verséneklő-énekmondó körből indult, a Kaláka legjobb hagyományainak szellemében, kiváló férfihangokkal és változatos hangszereléssel. Albumaik, koncertjeik főszereplője mindig a magyar vers, Janus Pannoniustól és Balassitól Babitson és Dsidán át a kortársakig. Zenei arcélük a régi zene, a népzene, a blues és a rock hatásai közepette alakult, és minden alkalommal ritka hangtechnikai igényességgel szólal meg.

A fesztivál máig megőrizte meghitt, családias hangulatát. Sohasem alkalmazkodott túlzottan a marketingszempontokhoz vagy az aktuális divatokhoz, hanem hű maradt a régi zenészbarátok, szellemi rokonok alkotta körhöz, miközben ígéretes fiatal előadókat is büszkén szerepeltet.

Nem sztárokat, hanem saját útjukat járó, valóban figyelemre méltó zenészeket ajánl, akik stílusukra nézve változatos palettát alkotnak, de összeköti őket az emberarcú, míves szöveg és zene közös szellemisége.

A nagyszínpad a barátságos, zöld templomkertben áll, ahol leteríthetjük a plédet a fűbe, vehetünk flekkent, palacsintát, és a gyerekek kedvükre bóklászhatnak. A forró kora délutáni órákban jólesik a templom hűvösében meghallgatni egy-két koncertet, az elmélyedős késő esti szeánszok helyszíne pedig a Sigil Galéria udvara. Két koncert között végigkóstolhatjuk az önmagában is nevezetes termelői piacot, úszhatunk a Dunában, vagy kézművesek portékáiból válogathatunk. Ha a kiadó szobák elfogynak, vagy ha inkább spórolnánk, tornateremben vagy sátorban is megszállhatunk.

A rezidens zenekar szokása szerint most is keményen végigdolgozza a hétvégét: pénteken és szombaton este is adnak egy-egy kiadós koncertet, szombat délelőtt pedig a gyerekeket várják az Álomkófic album dalaival. Vendégeik között az idén ott a Makám, a magyar progresszív ethno-zene mindig újjáéledő klasszikusa. A szájharmonika-mágus Ferenczi György és az 1ső pesti Rackák akusztikus rock ’n rollal fűszerezik Petőfit és más klasszikusainkat. A Szimbola fantáziadús folk-rockot, Pálinkás Gergely és zenekara smooth jazzt, a Hangraforgó kettesben énekelt verseket, a Voodoo Papa magyaros bluest, és még sokan sokféle jó zenét hoznak. Mindkét napot táncház zárja a művelődési házban, egy-egy fiatal, egyedi hangú csapat, a Tindia és az Ifjú Pásztorzenészek Szövetsége muzsikájára.

Találkozzunk Nagymaroson!

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti