Veszprém lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa – Interjú Navracsics Tibor kormánybiztossal
Veszprém szép város. Jólesik a séta benne, különösen, ha olyan idegenvezetője van az embernek, aki jól ismeri minden zegzugát, és történeteket mesél a gyerekkorból, személyes kötődéseiről vagy a városi pletykákról. Navracsics Tiborral, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztossal sétáltunk a királynék városában, és arról beszélgettünk, miért jó egy városnak, ha elnyeri a lehetőséget, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen.
„Kétféle pályázó van a kulturális főváros címre – kezdi a kormánybiztos –, az egyik város, aki úgy érzi, hogy a múltja, a hagyományai alapján európai elismerésre érdemes, és úgy gondolja, hogy ezt az EKF cím biztosítja neki. A másik, és Veszprém ezek közé közé tartozik, abban bízik, hogy az EKM egyfajta kitörési lehetőséget ad neki abból a kategóriából, amelyben vesztegel, és aminél az adottságai alapján jobbat érdemelne. Veszprém most újrapozícionálhatja a saját helyét, mert bár ez a város a Bakony és a Balaton között helyezkedik el, a többség nem a közkedvelt nyaralóhelyekhez köti, és többnyire csak az állatkertet, esetleg a várat ismerik az emberek, vagy azt tudják, hogy egy megyeszékhely. Valójában Veszprém Magyarország egyik legvibrálóbb kultúrájával rendelkező városa, amely ezer szállal kötődik a Balaton-felvidéki régióhoz, a körülötte lévő településekhez. Ezt szeretnénk megmutatni nemcsak a magyaroknak, hanem az európaiaknak is – bár ezt nem értékeljük túl, mert arról sem sokat hallunk, hogy idén mely városok viselik ezt a kitüntető címet. De mégiscsak van egy rétege az európai közvéleménynek, amely odafigyel erre, mégpedig egy igényes, iskolázott, művelt réteg. Sokszorosan megtérülhet, ha őket elérjük.”
A hazai közvélemény leginkább arra emlékszik, hogy Pécs városa is kulturális főváros volt.
Az Erdélybe járók tudják, hogy Nagyszeben is viselte ezt a címet, és ez mindkét városban látványos infrastrukturális fejlődéssel járt, ugyanakkor emlékszünk a beruházások csúszásaira és az erről szóló társadalmi vitára, a rossz ízű cikkekre is. Erre figyelmeztetem a kormánybiztost, miközben a vár macskalépcsőin csúszkálunk. Azt feleli, hogy időben megkeresték a pécsieket, megértették a tanulságokat, és a saját programjukat már ennek alapján tervezték meg. Két fontos dologra figyelmeztette őket a pécsi csapat: hogy figyeljenek a beruházások időbeli megvalósulására, és hogy az első perctől vonják be a lakosságot, hogy a város lakói a magukénak érezzék a projektet, ne legyen olyan érzésük, mintha felettük vagy nélkülük futna el az évad. Ezért döntöttek úgy, hogy a rendelkezésre álló források nagyobb részét nem épületek felújítására vagy felépítésére fogják költeni, hanem programok finanszírozására a városban és a térségben. Ezek a programok az itt élő közösségek által szerveződnek a belváros kávéházaiban és éttermeiben, utcákon és tereken, iskolákban, kulturális intézményekben: utcazene-fesztivál, mozgóképfesztivál, irodalmi programok, táncfesztivál is szerepelnek a tervek között. Az EKF integrálja a régió bejáratott programjait is, mint a Művészetek Völgye vagy a Kőfeszt.
Ezzel együtt persze nagyobb beruházások is zajlanak, ezeket végig is látogatjuk.
Az EKF-nek köszönhetően mozgásközpont lesz a ma üresen álló egykori gyermekkórházból, digitális játszótér a régi húsáruházból, létrejön egy multifunkcionális közösségi tér a várban, és múzeum lesz a hajdani várbörtönből, ottjártunkkor éppen egy hatalmas kültéri liftet építettek mellé, na nem a szökést megkönnyítendő, hanem az akadálymentesített megközelíthetőségért.
A pályázatot Veszprém a régióval együtt nyerte, ezért sok beruházás valósul meg a környező településeken is, Várpalotán és Salföldön közösségi tér, Balatonfüreden konferenciaközpont és kiállítótér, a falvakban pajtaprojekt jön létre.
„A város, az egyetem és az érsekség hármasa határozza itt meg a kulturális életet. Az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnökeként hosszú távon is gondolkodom a város jövőjéről. Mind az érsekség, mind az egyetem bekapcsolódik az EKF 2023 programjaiba. Az egyetemnek megújul a kampusza, létrejön egy közösségi tér, amely egyszerre információs pont és kávézó, itt is vannak EKF-programok, és az intézmény beszáll önkéntesekkel is a munkába. És izgalmasnak ígérkezik a napelemes hajók, solarboatok versenye a Balatonon, ez is egyetemi szervezés” – magyarázza a kormánybiztos.
A jövő reménye
„»Őseink hite a jövő reménye.« Ez a felirat került az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus évében a veszprémi Gizella-kápolna oltárára. Ez a gondolatiság vezette a Veszprémi Érsekséget is, amikor bátorsággal, elkötelezettséggel, a múlt hagyományaira alapozva, de a jövőbe tekintve nekikezdett a várnegyed megújításának” – fogalmaz dr. Udvardy György veszprémi érsek, aki az egyházmegye mottójának választotta ezt a mondatot.
Mintegy 100 éve volt legutóbb ilyen léptékű beruházás Veszprém egyik kulturálisan, egyházilag és történelmileg is kiemelt területén.
Udvardy György hozzátette, a fejlesztés közel negyvenmilliárd forintos állami támogatásból valósul meg, a rekonstrukciós munkák teljes kifutása 2025, azonban a beruházás egy részének eredménye már 2023-ban is látható lesz, az épületek egy része ugyanis már az Európai Kulturális Főváros rendezvénysorozat keretében látogatható lesz. A fejlesztés 18 műemléki épületet, mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabadtéri területet érint. Az érsek kiemelte: azért kezdtek neki ennek a munkának, mert szeretnék megőrizni őseink hitét, a hitük teremtette kulturális és épített javakat, értékeket, amelyek közösséget teremtenek és éltetnek.
Irodalom erdőben, vasútállomáson, borospalackon
Az EKF 2023 irodalmi programjaiért, az irodalmi koncepcióért és annak végrehajtásáért Ugron Zsolna József Attila-díjas író felel. Zsolna életének egy részét a Szent György-hegyen tölti, így neki is élettere, alkotóműhelye a Balaton-felvidék, amely része a pályázatnyertes térségnek.
„Kisebb programokkal, rendezvényekkel indultunk el tavaly, idén folytatjuk, több projekttel – fokozatosan építjük fel a programot 2023-ra. Munkatársammal, Varga Richárddal közösen az az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy kitágítsuk az irodalom tereit, odavigyük a közönséghez az irodalmat. A városban, az erdőben, borospalackokon, vasútállomáson. Elindultak a Romkoncertek – zenés irodalmi estek a térség történelmi romjai között, ilyen volt például Szávai Viki Weöres Sándor-estje, a veszprémi jezsuita romoknál. Elindult a Holtszezon irodalmi fesztivál most februárban, amely olyan irodalmi területeket érint, amelyek hagyományosan nem jelennek meg irodalmi fesztiválokon, például fantasy, sci-fi, gasztroirodalom, ifjúsági irodalom. Ez már idén nagyon népszerű volt, tele voltak a helyszínek, Veszprém kávéházai és éttermei. A képregényrajzoló-workshoptól az író-olvasó találkozókig nagyon változatos program volt.
A szervezésbe bevontuk a veszprémi fiatalokat, egyrészt meghívhatták a kedvenceiket, másrészt sokszor ők moderáltak, koordináltak eseményeken.
Lesz olvasókabinunk a bakonyi erdőkben – ezt a MOME-val együttműködésben készítjük elő: egy könyvekkel megpakolt erdei kabin, ahol megpihenhetnek a turisták. 2023-ban Petőfi Bicentenárium is lesz, rákapcsolódunk a PKÜ rendezvényeire, és mi is szeretnénk egy nagy Petőfi-rendezvényt. Vissza szeretnénk kapcsolni a szigligeti alkotóházat az irodalmi élet vérkeringésébe, elvégre a huszadik században az egyik legfontosabb helyszíne volt a magyar irodalomnak, ezen dolgozunk most, hogy ennek a koncepcióját kidolgozzuk Juhász Annával, a PKÜ kiemelt programjaiért felelős igazgatójával. Remélem, az alkotóház és a park is tele lesz lírával és prózával már idén nyáron. De nagy kedvencem az Egy bor, egy vers program is: balaton-felvidéki borászok választanak egy-egy kortárs verset valamelyik borukhoz, ezekkel fel is címkézték a palackokat. Tavaly a járvány idején a költészet napján az éttermek csomagoltak verset a kiszállított ételekhez. Azt reméljük, így sokkal szélesebb közönséghez jut el a kortárs irodalom, és a régióban hagyományt is teremtünk egy-két programsorozattal” – magyarázza Ugron Zsolna.
A szervezők szerint nagyon fontos az itt élők bevonása. Navracsics Tibor azt mondja, minden nagyrendezvény sajátos problémája az úgynevezett másnaposság, vagyis egyszer csak elmúlik, és ürességet hagy maga után. „Ezért fontos, hogy a városiak magukénak érezzék az EKF programjait, lássák, hogy mit tehetnek ők maguk, és ezért kellenek olyan programok, amelyek mindenkit megszólítanak. Az iskolai kórusverseny, a gyerekrajzverseny vagy a kortárs művészeti fesztivál egyformán értékesek. A térség települései úgy tudnak kapcsolódni, hogy lakosságarányosan befizetnek a pályázati alapba, majd onnan osztjuk vissza a forrásokat – ez is azért lényeges, hogy magukénak érezzék a megvalósuló programokat, és azok szervesen, okosan kapcsolódjanak az egyes települések életébe. Az önkéntesség is ezért fontos, mert szereplőként vagy szervezőként egész más minőségben lehet kapcsolódni a programsorozathoz. A fiatalokból álló önkéntescsoporthoz, a Ragyogókhoz lehet is csatlakozni. Az is fontos, hogy ami itt marad a programok után, azt érdemes legyen folytatni. Már a támogatások adásánál figyelni kell a fenntarthatóságra. Ha a pályázatokban tett vállalások megvalósulnak, tartósan emelkedő pályára állhat a térség és a város.”
A Képmás magazin egy új sorozatot indított Közkincs címmel, amelyben Molnár-Bánffy Kata, a Képmás kiadóvezetője olyan elhivatott emberekkel beszélget, akiknek az eredményes munkája sokak számára érdekes lehet, és közkincs, ahogy a sorozat címe is mutatja: közös ügyünk, valami, amire vigyázni akarunk. A sorozat többi részét ide kattintva olvashatja>>
Ez a cikk a Képmás magazin 2022. áprilisi számában jelent meg. A lapra előfizethet itt>>
Család, kultúra, zarándoklat, természetjárás, vállalkozás, kommunikáció - Molnár-Bánffy Kata Instagram-posztjait is érdemes megnézni, a profilja ITT érhető el.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
