Veszélyben a neten – Még nem múltam el 18 éves!

Egyedül a világhálón

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2013-ban sokadik alkalommal készítette el a gyerekek média- és internethasználati szokásait vizsgáló kutatását. A felmérés alapsokaságát 12–13, illetve 16–17 éves magyarországi diákok képezték, mindkét csoportból 1000–1000 főt kérdeztek meg 2x70 oktatási intézményben.

Aggályos tanulság volt, hogy mindkét korosztályban a gyerekek felével sohasem beszélnek a szülők az internetezésről, tehát nem korlátozzák őket abban, hogy napi hány órát töltenek a világhálón, illetve hogy pontosan mit csinálnak.

A maradék 50 százalék nagy részének szülei csak azt a maximális időt határozzák meg, amit a gyerek a számítógép előtt tölthet. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek szülei beszélgetnek is velük az internetes tevékenységeikről. (Az adatok a „Kihívások és megoldások – A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” című, 2015-ben megjelent könyvből valók.) A Gemius 2016-os felmérése szerint a 15–24 év közötti magyar internetezők körében a Google, a Facebook és a YouTube a legnépszerűbb weboldalak.

Az agresszió agressziót szül

Daruné Oláh Dorottya gyermekpszichológus, a pszichoszoba.hu szerzője eddigi praxisa alapján az agresszív tartalmak nézését tartja az egyik leggyakoribb veszélyforrásnak. Nemrég például azzal a problémával keresték fel a rendelésen, hogy a gyermek nem tudja feldolgozni azt a horrorisztikus jelenetet, amit egy videomegosztón látott. „A gyerekek sajnos nem mindig az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkoznak, olyan jeleneteket is láthatnak a világhálón, amelyekben valakit bántalmaznak. Egy ilyen videó a számítógép előtt ülő kiskorúra kifejezetten ártalmas. A gyerkőc ilyenkor kiszolgáltatottnak érzi magát, mert mindez akár vele is megtörténhet. Azonosul az áldozattal, és átéli vele a szenvedését” – mondja a pszichológus. Fontos tudnunk, hogy minél több agresszív tartalmat néz a gyerek, annál elfogadottabb lesz számára az agresszió mint megoldás.

Igaz vagy hamis?

A másik probléma a pszichológus szerint, hogy a gyerekek nem tudják megítélni, valósak-e az információk. Olykor még a felnőttek is nehezen képesek eldönteni, hogy a rengeteg egymással ellentétes információ közül melyik a hiteles. A gyerekek pedig még könnyebben elhiszik azt, amit a világhálón látnak.

Nem menekülhetsz!

Aggodalomra ad okot az a tény is, hogy egyes diákok internetes zaklatás áldozataivá válnak. „Az egyik gyerek, aki hozzám járt, arra panaszkodott, hogy megosztott egy képet magáról, és a kép alá több osztálytársa is gúnyos kommentet írt. Az általános iskolás kislánynak ez az eset súlyos gondokat okozott az önértékelésében. A gyerekek sokszor igaznak érzik azt, amivel csúfolják őket, mindemellett a netes csúfolódáshoz egy erős szégyenérzet is kapcsolódik, mert nemcsak az fáj, hogy gúnyolódnak a többiek, hanem az is, hogy ezt mindenki láthatja” – idézi fel a szakember. Sajnos ilyen esetben az sem segít, ha a gyerek iskolát vált, hiszen az interneten továbbra is bombázhatják a sértő üzenetekkel.

Az internetes zaklatás áldozatának leginkább azzal segíthetünk, ha az alábbi tanácsokkal látjuk el:

1. Ne válaszolj, ne reagálj a sértő üzenetekre!

2. Minden üzenetről és képről készíts másolatot, mentsd el az SMS-eket és a hangüzeneteket!

3. Tiltsd le, töröld a zaklatót, vagy blokkold a tőle érkező üzeneteket!

4. Mondd el egy felnőttnek, mi történt!

(A tanácsokat a „Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak” című, 2014-ben megjelent könyvből idézzük, a kiadványban további javaslatokat találhatnak.)

Offline beszélgetésre fel!

Szülőként azzal tehetünk a legtöbbet gyermekünk biztonságos internethasználatáért, ha rendszeresen beszélgetünk vele a netes tevékenységeiről. „Ha a gyerek azt érzi, hogy minket tényleg érdekel, hogy miért szereti az adott oldalt vagy játékot, akkor szívesen beszél róla. Ha viszont azt érzékeli, hogy csak számonkérés céljából kérdezzük, akkor sokkal kevésbé lesz hajlandó válaszolni. A beszélgetéssel segíthetünk neki feldolgozni azt a rengeteg információt, amit a neten kapott" – tájékoztat a pszichológus. „Mint sok minden más, a világháló is használható jó és rossz dolgokra is. Szülőként az a feladatunk, hogy megtanítsuk gyermekünket arra, hogyan használja hasznos dolgokra” – teszi hozzá Daruné Oláh Dorottya.

Ha sokat internetezik a gyerek, de a család jól működik, a családtagok odafigyelnek egymásra, tudnak beszélgetni, akkor a netezés is a közös programok részévé válhat. Így jóval kevesebb veszélyt hordoz, mint akkor, amikor a gyerekkel nem kommunikálnak eleget, vagy amikor nem érzi jól magát, nem találja a helyét, és az internetezést feszültségoldásra, figyelemelterelésre használja.  

Dobó Mátyás, a Magyar Telekom termékfejlesztési igazgatója szerint komoly probléma, hogy a gyerekek könnyen hozzáférhetnek a koruknak nem megfelelő tartalmakhoz is, amelyek torzíthatják világlátásukat. „Fontos, hogy a szülők tájékoztassák gyermeküket arról, hogy milyen veszélyeknek van kitéve az interneten, elengedhetetlen, hogy beállítsák a megfelelő tartalomszűrőt, illetve hogy rendszeresen kommunikáljanak a netes tevékenységekről” – mondja az igazgató.