Mit tesz egy magyar szerzetes a filippínói szegények zsákjába?

– Hogyan került kapcsolatba az árva gyerekekkel?

– A verbita missziós képzés során a jelölteknek kötelező szociális munkát végezniük, hogy ne szakadjanak el az emberektől. Segédprefektusként a növendékeimmel minden szombat délután az árva gyerekekhez jártunk korrepetálni, esténként pedig hajléktalanokat kerestünk fel az utcán. Később egyedül is elmentem a gyerekekhez. Jóleső változatosság volt ez az oktatás és az adminisztratív munka mellett. Másik kikapcsolódásomat a szép cebui nyelv jelentette. Az egyetemen az angol a kötelező, de az árva gyerekekkel, akik négy-öt éven át az utcán voltak, a helyi nyelvet használjuk, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk. 

Hitoktatóként érdekes kihívás, hogy hogyan tanítsam a Ne paráználkodj! parancsot azoknak, akik szexuális erőszakot szenvedtek el az utcán, néha pénzadományokért, néha megfélemlítésből. 

Ha a gyerek hozzászokott a mindennapos lopkodáshoz, mert az utcán nem volt miből megélnie, akkor elmondom neki, hogy ezzel fel kell hagynia, mert már az otthon biztonságában élhet. Furcsa kettősség, hogy vasárnap azzal találkozom, akinek ennivalóra sincs pénze, hétfőn pedig azzal, akit a családi sofőr hoz az órára elegáns autóval. 

Kép

Életkép Cebu szegénynegyedéből

– Melyik nehezebb, a gazdagabb rétegek vagy a mélyszegénységben élők megszólítása? 

– Nem mérlegelem, hogy melyik nehezebb vagy könnyebb, csak próbálok beleérezni, hogy mi volna, ha én is olyan lennék, mint aki mindent megkap, nem megy ki az utcára, és a családi sofőr hozza Mercédesszel. Vagy ha csak annyi ruhám volna, ami épp rajtam van, és utcai koldulásból kellene élnem. Ez a missziós kihívás rokon a világi szakmámmal, hiszen a jó építésznek is bele kell képzelnie magát az ügyfél helyzetébe. Ha az építészeti oktatás keretében a hallgatók azt a feladatot kapják, hogy szociális lakást kell tervezni egy nyolcfős szegény családnak, és mindössze 35-40 négyzetméter adott, egy jómódú családból származó hallgató lehetetlen feladatnak tartja, mert neki a szülei házában ekkora a saját szobája. Hasonlóan nehéz megküzdenie a szűkös körülmények közül érkező építészhallgatónak azzal, amikor ötcsillagos luxushotelt kell terveznie.

Még ablaktalan szobát is rajzol, mert nem tudja elképzelni, hogyan élnek a „gazdagok”. 

Le Corbusier, egy ateista építész megtervezte a világ egyik legszebb kápolnáját Ronchamp-ban, mert el tudta képzelni, hogy milyen lenne, ha ő is tudna hinni. Amikor különböző néprétegeket tanítok, akkor azonosulok velük, mintha én is filippínó volnék, vagy egy középosztálybeli az egyetemen, vagy aki átélte, milyen az utcán élni. Erre a verbita noviciátusban mindenkit megtanítanak. 

– A Fülöp-szigetek a természeti katasztrófák országa. Mennyire nyomja rá a bélyegét a tudat a lakók életérzésére? 

– A szigeteken a népesség nagyobb része a szegényebb környéken lakik, ahol a házak deszkából vannak összeeszkábálva. Odabent alig van valami, talán tévé és némi ruha, amennyi elfér egy zsákban. Ha jön a tájfun, elmenekülnek valahová, és amikor visszamennek, megkeresik a vihar által szétszórt deszkákat, és újra összeszögelik. Könnyen talpra állnak, mert flexibilisek. Aki a Fülöp-szigeteken elért egy magasabb szintet, vagyis már nem csak deszkából épít, annak több a vesztenivalója, hiszen a betondarabokat nem lehet olyan egyszerűen újrafelhasználni. Akkor már nagyobb a félelem, több mindent sajnálnak.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy katasztrófa során mit tennénk a zsákunkba. 

A legtöbb magyar ember szerintem nem szembesül ezzel a ténnyel. A Fülöp-szigetek keleti partvidékén van egy város, Legazpi, amely egy geológiai törésvonalon fekszik. Itt található egy gyönyörű kúp alakú, magas és aktív vulkán, a Mayon. Ez a szigetvilág legveszedelmesebb helye, hiszen rendszeresen tájfunok, vulkánkitörések és földrengések pusztítják. Az amerikaiak meg akarták szüntetni a várost, de a lakók ragaszkodtak hozzá. A Fülöp-szigeteken a közösség fontos szerepet játszik. A tájfun összefogja a családokat, mert tudják, hogy segíteni fognak egymásnak. Maga a társadalom nem rendelkezik a Magyarországon megszokott szociális hálóval, viszont az emberek összetartanak.

Az interjú folytatása a Képmás magazin legfrissebb, 2025. július–augusztusi számában olvasható. Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben. A magazinra előfizethet itt.