Van miből fellélegeznie a Földnek – Séta a fenntartható jövőben, avagy a Planet Budapest 21 rendezvényen

„A föld története olyan, mint egy családi fotóalbum. A mi felelősségünk, hogy sokszínűen, változatosan folytatódik-e, vagy egyhangú, sötét lapok követik majd egymást” – olvashattuk a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó „A te bolygód” című kiállításának egyik feliratán. A visegrádi országok közös rendezvényét december elején tartották a Hungexpón – a helyszínen tájékozódtunk, mit tehetünk azért, hogy élő, élhető bolygót hagyjunk magunk után.

Planet Budapest 2021
Kép: dr. Szász Adrián

A biztató példák és lehetőségek

Tudták, hogy a Napból egy óra alatt több energia éri el a Földet, mint amennyit az emberiség egy egész évben felhasznál? Hallottak a zöldacélról, amelyet a Volvo autógyár 2021-től használ az acél előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére? És – hogy hazai vizekre evezzünk – a gumiabroncs-őrleményből készült Gumibitumenről, amely a MOL és a Pannon Egyetem több éves kutatómunkájának eredményeként jött létre? Vannak még hasonló jó híreink: az ugyancsak magyar Compocity csapata szagmentes okoskukát tervezett, amely a termőföldbe visszajuttatható humusszá alakítja a beledobott növényi hulladékot.

Platio néven pedig már létezik energiát termelő és tároló magyar okostérkő is, amelyből egy négyzetméter gyártásához 400 PET-palackot használnak fel.

Ha már PET-palackok: dicséretes kezdeményezés, hogy az olasz GreenRail társaság már a vasúti talpfákat is gumiból és PET-palackőrleményből gyártja beton helyett. Így a rezgés és a zaj mellett a fenntartási költségek is csökkennek, sőt a rendszer az elhaladó vonatok súlyát felhasználva áramot is termel, miközben kilométerenként 35 tonna hulladéktól szabadítja meg a bolygót. A CityTree nevű német fejlesztésű mohafal pedig a városok levegőjét hivatott tisztítani: kiszűri a nitrogén-oxidot és a szén-dioxidot, megköti a szállópor 82 százalékát. Ezek a padként is funkcionáló utcabútorok szépek, vandálbiztosak, hűtik a levegőt, a mohafal hatása körülbelül 275 városi fáénak felel meg. Úgyhogy van bőven kreativitás körülöttünk, amely révén a környezetünk fellélegezhet, tudtuk meg az Expón.

Helyzetjelentés és megoldási lehetőségek

Van is miből fellélegeznie: a kiállítás jórészt diákkorú látogatói döbbenten szembesültek az elmúlt bő másfél évtized klímaváltozásból eredő katasztrófáival. Az amerikai hurrikánokkal és erdőtüzekkel, az afrikai aszállyal és sáskajárással, a grönlandi olvadással, vagy – hogy közelebb jöjjünk – az európai viharokkal, akár a szicíliai tornádóval. Így, összegyűjtve nem mutatnak túl reményteljes képet. Hát még, ha hozzávesszük a pusztító árvizek vagy épp a kiszáradó folyók, az eltűnő évszakok és szigetek, a szavannává váló őserdők és a terméketlen földek kockázatát. Ha nem teszünk aktívan a változásért, veszélybe kerülhet a kávé, a tea, a banán, a narancs – és az ezeket termelő fejlődő országokban az emberek megélhetése is. A kiállítás persze nem csak riogatott, sőt: sok hasznos tanáccsal szolgált.

Magyarországon percenként 3 ezer PET-palackot használunk el, az emberiség ugyanennyi idő alatt egymillió darabot vásárol belőle. Ez évente közel 500 milliárd palackot jelent.

Európában egy ember naponta akár fél kilogramm műanyaghulladékot termel, amelynek kevesebb, mint a fele hasznosul újra. A mikroműanyagok minden felszíni vízben kimutathatók. Ha már víz: Magyarországon egy lakos napi 100–110 liter vizet használ átlagosan, ez úgy jön ki, hogy egy autómosás 150, egy mosógépi mosás 120, egy kádban fürdés 100–120, egy zuhanyzás 40–60 liter víz felhasználásával jár. Úgyhogy van mit visszafognunk a műanyag- és vízfelhasználásunkon, miközben érdemes a vízre nem veszélyes tisztítószereket – ecetet, szódabikarbónát – használnunk. A használt olajat pedig nem szabad a lefolyóba önteni, inkább adjuk le egy benzinkúton, ahol azért gyűjtik, hogy tisztítás után bioetanol készüljön belőle. Jó volt hallani, ahogy az Expón a fiatalok többsége a fenti témákról beszélgetett.

Kép
Planet Budapest 2021
Kép: dr. Szász Adrián

Függőleges erdő, fitoplankton és a bálnák ürüléke

Ahogy a fák is beszélgetnek egymással, éreznek és emlékeznek Peter Wohlleben német erdész A fák titkos élete című könyve szerint. Vajon miről diskurálnak mostanság? Arról, hogy a csendre vágyó emberek erdőfürdőzni járnak közéjük, hogy belélegezzék olajaikat, s csökkenjen a stresszhormonjaik szintje? Vagy arról, hogy a városokba is visszakívánják őket, olyannyira, hogy Milánóban már egy modern lakóépület is épült Il Bosco Verticale, vagyis a Függőleges Erdő néven? Mintegy 20 ezer négyzetméternyi zöldfelülettel, 730 fával, 5 ezer cserjével, 11 ezer talajtakaró növénnyel és – 400 lakással. Netán arról, hogy az óceánok még náluk, azaz az erdőknél is több szén-dioxidot nyelnek el? Ez már egy másik, a vizek élővilágát érintő kérdéshez vezet át, ahogy az Expón is átsétáltunk egyik tematikus „szigetről” a másikra. A vizes szigeten megismerhettük a fitoplankton nevű apró lényeket, amelyek az általunk belélegzett levegő felét produkálják. Őket a bálnák vasban gazdag ürüléke táplálja, a bálnák pusztulása ellen pedig a hajók sebességkorlátozásával tehetünk, hiszen, ha a vízi járművek sebessége 10 csomóra csökken, a bálnákkal való ütközésük rizikója is rögtön 80–90 százalékkal visszaesik – és még kevesebb üzemanyag is fogy.

Minden mindennel összefügg.

Mesélt az Expó a jövő fenntartható városáról, amelyben a régi épületek újrahasznosítása felülírja az újak építését, és panorámás tetőkertek szolgálhatják a lazítást. A jövő építéséhez jó levonni a múlt tanulságait: az első sétálóutca 1929-ben a németországi Essenben jött létre, s az autók elől lezárt sétálóövezetek közül még soha egyet sem adtak vissza később az autóforgalomnak, miután ezek nemcsak tisztább levegőt, de a családoknak nagyobb biztonságot, a helyi kiskereskedelemnek is fellendülést hoztak. A kiállítás felidézett régi szakmákat, és azok klasszikus szerszámait: a fiatalok megtudhatták, mi az a kaptafa, a szakajtó, a nyomódúc, a rádli, a mozsár, a kenderfésű, a vályogvető vagy a sikattyú. Jött a kontraszt is: a fenntarthatóságot szolgáló mesterséges intelligencia, amely a szemét szétválogatását vagy a mezőgazdaságot segítheti előre programozott szerkezeteivel. Kiváltva a veszélyes, nehéz, monoton vagy aránytalanul drága munkát. A szláv eredetű robot szó jelentése szolgamunka, a mai értelmében először Karel Čapek cseh író használta 1921-ben a R.U.R. című drámájában. Robotok nélkül ma már elképzelhetetlen például a járműgyártás.

Legyen új hőskép!

Volt, aki a Planet 21-en találkozott először a körforgásos gazdaság modelljével vagy a racionális élelmiszergazdálkodás fogalmával – amelyet, ha követne az emberiség, a ma születő gyermekek életében megállhatna a szén-dioxid-kibocsátás növekedése.

Ha már élelmiszer: jó tudni, hogy a lencse, a brokkoli, a spárga, a zab, a magyar halászlé vagy éppen a tökfőzelék is superfood. Vagy azt, hogy egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül a harmada élelem, amely a hulladéklerakókban nem bomlik le rendesen (így káros metán szabadul fel). Az egészséges életmódon, a sportolás legideálisabb formáin – séta, futás, torna, kültéri fitnesz, úszás – keresztül gyorsan vissza is jutunk a vízhez mint lételemhez, és mint természeti erőhöz. Ahhoz például, hogy a városokba több park és kevesebb aszfalt kellene az utcák vízszállító képességének növeléséhez. Pesten 1780-ban létesült az első modernkori csatorna, s ma Budapest csatornahálózatának hossza 6401 kilométer. Ha letennénk a csöveket egy vonalba, Kanada, India, Zambia vagy épp Tanzánia határáig jutnánk mellettük sétálva.

A „sétát” idézettel nyitottuk, azzal is zárjuk. Reméljük, az Expón részt vett diákok is olvasták és a szívükbe zárták Demján Sándor üzletember szavait, aki ezt állította magáról: „hétéves koromtól kezdve a serdülőkorom befejeztéig körülbelül napi 14 órát olvastam”. Hozzátéve, hogy a könyv és az olvasás kreatívvá tesz, ez volt a sikerei záloga is. Az, hogy már egészen fiatalon el kellett képzelnie, hogyan néz ki egy piramis, sőt kialakultak hősképei.

Nos, reméljük, a jövő generációjának hősképe egy sokat olvasó, a fenntartható környezetért tenni akaró, a bolygóját féltő felelős felnőtt lesz.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti