Vakcina a tüdőrák ellen – Magyar betegen tesztelték először, életmentő vívmány lehet

A tüdőrák vezető halálok a daganatos megbetegedések között a világon – többen halnak meg benne, mint emlő-, méhnyak- és vastagbélrákban együttesen. Évente több mint két és fél millió ember életét követeli. Hazánkban férfiaknál mind megbetegedésben, mind halálozásban vezet a tüdőrák, míg nőknél szorosan követi az emlőrákot.

Az esetek közel 90 százalékában a dohányzás felelős a kialakulásáért, ezen kívül hozzájárulhat a légszennyezés, a radon-, illetve azbesztexpozíció, valamint hormonális ok is.

Amennyiben sikerül korai stádiumban felfedezni, úgy a legjobb gyógyulási esélyt a műtét jelenti. Komplex kezelést kell alkalmazni, amikor már a közeli szervekre is ráterjedt a betegség. Ma már rendelkezésre állnak célzott kezelések, a kemoterápia mellett immunterápia, illetve sugárterápia is, amelyekkel a túlélést évekkel ki lehet tolni ebben a stádiumban is. 

Az előrehaladott, áttétes stádiumban szisztémás kezelésként – kimutatható mutáció esetén – célzott kezelést, ennek hiányában immunterápiát, kemoterápiát kaphatnak a betegek, amely kezelésekkel ebben a stádiumban szép, hosszú távú életkilátás biztosítható, azonban sajnos az érintettek egy részénél akár már egy éven belül halált okozhat a daganat. Többek között ezeknek a betegeknek biztosíthat nagyobb esélyt a túlélésre a tüdőrák elleni vakcina.

Magyar betegen tesztelték először

A vakcinát a BioNTech biotechnológiai vállalat kezdte fejleszteni a Covid elleni mRNS-vakcina mintájára, és már a készítmény tesztelése is megkezdődött egy 2022-ben indult nemzetközi projekt keretében. A kutatásban hét ország vesz részt, és 34 centrumban zajlik. A vizsgálatba első körben 130 beteget terveznek bevonni. 

A program jelenleg a fázis1 vizsgálati szakaszban jár, amely során először azt kutatják, biztonságos-e a szer, nincs-e olyan mellékhatása, ami akár életveszélyes lehet, vagy ami miatt csak bizonyos betegkörnél alkalmazható. 

Emellett azt is vizsgálják, mekkora dózisban van szükség a készítményre, illetve, hogyan szívódik fel a véráramból. 

Magyarországról három budapesti és egy vidéki intézmény kapcsolódott be a projektbe olyan formában, hogy betegeiken is tesztelték a vakcinát: ezek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája és a mátraházai Mátrai Gyógyintézet. A kezelések nem feltétlenül a felsorolt intézetekben zajlanak, de azok szorosan együttműködnek hazai fázis1-laboratóriumokkal.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Pulmonológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, Prof. Dr. Moldvay Judit a kezdetek óta vesz részt a projektben. „2022 nyarán Láng István onkológus professzor felhívott telefonon, hogy indul a Karikó Katalin módszerével kifejlesztett rákellenes vakcina tesztelése, és lenne-e kedvem részt venni ebben. Nagy örömmel mondtam igent – idézi fel a kezdeteket a főorvosnő. – A professzor úr szerette volna, hogy először egy magyar beteg kerüljön be a vizsgálatba, a Korányi Intézetben pedig sok tüdőrákos beteget kezelünk, így készséggel segítettük megtalálni azt a beteget, aki először megkaphatja ezt a vakcinát.”

A beválasztásnak szigorú kritériumai voltak: mindenképpen szükség volt egy szövetmintára, amit fel tudnak használni további vizsgálatok elvégzésére. A betegnek már túl kellett lennie többfajta onkológiai kezelésen és immunterápián, bizonyos stádiumú és szövettani típusú daganatban kellett szenvednie, a daganatnak pedig adott molekuláris genetikai tulajdonságokkal kellett rendelkeznie. 

Emellett az is fontos volt, hogy a beteg jó fizikai állapotban legyen. 

A doktornő és munkatársai sok száz beteget vizsgáltak meg, mire másfél hónap elteltével kiválasztották azt, aki a világon elsőként megkaphatta ezt a kezelést. 

Később a harmadik beteg is az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet I. Osztályáról került a programba, a főorvosnő azonban hangsúlyozza, hogy jelen pillanatban nincs további lehetőség bekapcsolódni ebbe a vizsgálatba Magyarországon.

Kép

Prof. Dr. Moldvay Judit, a Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Pulmonológiai Osztályának osztályvezető főorvosa − Fotó forrása: Prof. Dr. Moldvay Judit

Hogyan hat a vakcina?

A daganat alaphelyzetben rejtőzködik az immunrendszer elől, a vakcina viszont segíthet azt könnyebben felismerni. A kezelés során a betegeknek intravénás injekció formájában hírvivő RNS-t (azaz mRNS-t) juttatnak a szervezetébe. Az mRNS azt segítheti, hogy a szervezet egy bizonyos, a daganatra is jellemző fehérjét kezdjen termelni. Ezeket aztán a daganatsejtek felszínére juttatják, ami alapján az immunrendszer már fel tudja ismerni a tumort. Ha pedig könnyebben fel tudja ismerni, könnyebben el is tudja pusztítani. 

Az mRNS órák alatt lebomlik, nem jut be a sejtmagba, hanem csak a sejtmag körüli állományban, a citoplazmában fejti ki hatását. „Nem kell attól félni, hogy megváltoztatja a DNS-t, a genetikai állományunkba nem tud beleavatkozni. Annak nagyon speciális feltételei vannak, aminek nem felel meg az mRNS” – oszlatja el a már a Covid-vakcina esetén is felmerülő kételyeket Prof. Dr. Moldvay Judit.

A folyamatban tehát nagyon fontos szerepe van az immunrendszernek. Ahhoz, hogy igazán hatékonyan tudjon küzdeni a daganat ellen, meg kell erősíteni, ezért az mRNS alapú rákellenes vakcinákat immunterápiával kombinálják.

Kiemelendő, hogy a vakcina még nem gyógyszer, egyelőre csak vizsgálati készítményről beszélhetünk, aminek még nincs neve, csak kódszáma (BNT116). A vizsgálatba bevont betegek három-négy hetente járnak a kezelésre. Az eddigi eredmények egyelőre nem nyilvánosak, de publikálni fogják őket a későbbiekben.

Tízévente új felfedezés

Az elmúlt negyven évben hatalmas előrelépés történt a tüdőrák kezelésében. Ahogyan Prof. Dr. Moldvay Judit fogalmaz, mintha tízévente kaptunk volna egy ajándékot. „Annak idején nagy áttörést jelentett a kemoterápia, mivel ez a kezelési módszer a szervezetben mindenhová eljut. Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben aztán jött egy fantasztikus előrelépés, ez volt az úgynevezett célzott terápia. Majd eltelt megint tíz év, és Magyarországon is elérhetővé vált az immunterápia” – sorolja a doktornő. A vakcina ugyancsak mindenhová eljut a szervezetben, ezért elsősorban azoknak szánják, akiknél már áttétek alakultak ki.

A doktornő azt reméli, hogy legkésőbb 2027-ben lezárják a vizsgálatot és publikálják az eredményeket, majd pedig beléphetnek a fázis 2 szakaszba. Akkor már több száz beteget bevonhatnak. „Bízom benne, hogy ennek Magyarország és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is részese lesz, a fázis 2 vizsgálatot pedig már a saját osztályunkon tudjuk végezni, a saját betegeink körében” – fogalmaz.

Gyakran későn veszik észre a daganatot

A tüdőrák alattomos betegség, nagyon későn ad jelet, amik miatt a beteg orvoshoz megy. 

Ilyen jel lehet a vérzés a légutakból (azaz vérköpés köhögéskor), valamint elhúzódó, nem gyógyuló tüdőgyulladás, nem múló köhögés és fokozódó nehézlégzés. 

Sokan már eleve tüdőbetegek vagy dohányosok, így nem veszik komolyan a tüneteket. Másrészt, egy légúti tünet gyakran kevésbé drasztikus, mint mondjuk egy szívinfarktus – és lehet, hogy csak évek múlva válik drámaivá. 

„A halálozás aránya azért is olyan magas, mert a daganatot már késői stádiumban fedezzük fel, amikor helyileg kiterjedt, vagy áttétek alakultak ki” – figyelmeztet Dr. habil. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Egy újabb kutatás szerint a frissen felfedezett tüdőrákos betegek 45 százalékánál már egy távoli szervben is kialakult daganatos áttét.

Miért alakul ki a dohányzás miatt daganat a szervezetben?

A dohányfüstben lévő bizonyos anyagok, valamint a légutakat érő hőhatás károsíthatják a sejtek DNS-ét. A mutálódott sejt kontrollálatlan szaporodásnak indulhat, ami daganat kialakulásához vezet. Ha a szervezet nem tudja felismerni a mutálódott sejtet, mert az immunrendszere gyengébb, blokkolt, vagy maga a daganat termel olyan anyagokat, amik révén elbújik az immunrendszer elől, akkor könnyebben tud a betegség kialakulni. 

Államilag finanszírozott tüdőrákszűrő program jelenleg nincs hazánkban, azonban egy nemzetközi program, a SOLACE projekt keretében 2023-ban szűrőprogram indult a rizikócsoportba tartozók számára. Ennek részeként ötezer magas kockázatú, tünetmentes személy szűrését végzik el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, az Ormánság Egészségügyi Központ, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórház, a Pécsi Diagnosztikai Központ, az Opre Roma Egyesület, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem részvételével. 

Veszélyeztetettnek számítanak az 50 év feletti erős dohányosok, akiknél a legmagasabb a tüdőrák kialakulásának esélye. Ide tartoznak azok is, akik tíz éven belül leszoktak, de korábban akár napi egy doboz cigarettát elszívtak. 

„A leszokással sokat tettek azért, hogy a rizikót csökkentsék, de sajnos megmaradhatnak olyan eltérések a szervezetükben, amik daganatos elfajulást okozhatnak” – magyarázza Dr. Bogos Krisztina.

A szűrést alacsony dózisú számítógépes tomográfia (LDCT) vizsgálattal végzik. A szűrésbe bevont egyének 80 százalékánál a betegséget korai stádiumban sikerült észlelni, amikor még műthető. A programra a háziorvosok is beutalhatják a pácienseket, illetve az interneten keresztül, az adott intézmény honlapján is jelentkezhetnek (az Ormánságban itt, a Korányiban itt). A szűrést dohányzásleszokást támogató program kíséri. „Azért leszokástámogató, és nem leszoktató, mert senkit nem lehet rákényszeríteni arra, hogy letegye a cigarettát. Mindenkinél egyénileg kell megtalálnunk, mi az, amiért a káros szenvedélyétől megválna” – magyarázza a főigazgató.