Trollok nyomában

Kik a trollok?

A trollok sajátos mesebeli lények, akiket az egyes skandináv népek némiképp különbözően képzeltek el, általában hatalmas, ormótlan, ha nem is mindig gonosz, de megbízhatatlan teremtményekként, férfi, nő és gyermeki alakban.

A norvégok meséiben a trollok szeretetreméltóak és barátságosak, példás családi életet élnek, együtt járnak horgászni csemetéikkel, élvezik és védik természeti környezetüket, az erdőket, fjordokat és hegyeket. Mintha a norvégok a saját képükre formálták volna őket. Külsőleg persze bizarr formákat tulajdonítottak nekik: így lehet akár három fejük is, vagy kilenc, bojtban végződő farkuk. Felül hegyes, hosszú füleik a koboldokéira emlékeztetnek. Lábaikon és kezeiken egyaránt négy-négy ujj van. Bőrüket szürkésbarna szőrzet borítja. Több méter magasak is lehetnek, de „láttak már” csupán néhány centiméteres méretűeket is. Lakóhelyüket soha nem hagyják el, ott élnek rejtőzködve, nemegyszer hegyek és fák alakjában, illetve időnként azokká átalakulva.

A svéd folklórt ugyancsak benépesítik. A svéd trollok sem okvetlenül ártalmasak, inkább titokzatosak, és hinni szintén nem nagyon lehet nekik. Az erdőben élnek és hatalmas, krumplira emlékeztető orruk van. Szívósan tartotta magát a mítosz, hogy az emberi csecsemőket kilopják kiságyukból, és helyükbe a maguk gyerekeit csempészik. (Kézenfekvő magyarázat, ha a csemete fékezhetetlen, vásott ebadta, hogy azt biztos kicserélték a trollok.) Egy másik történet szerint egy nőnemű troll egy lovagra vetette ki hálóját, akit férjéül óhajtott. A női trollok lehetek tündérekhez vagy boszorkányokhoz hasonlatosak. Ha az emberek valami megmagyarázhatatlan jelenséggel szembesültek, azt lehetett mondani: a trollok tették vagy okozták.

Előkertekben és szuvenírként

A trollok ma a svédek előkertjében kaptak helyet, akiknek miniatűr házakat, sőt templomokat is építenek. Az izlandiak ugyancsak ismerik e meseszerű lényeket, számos regényükben, meséjükben szerepelnek. Itt különösen gyakran neveztek el trollokról sejtelmes vagy jellegzetes tájformációkat. A trollok Dániában is kedvelt lakói az előkerteknek és gyakori szereplői a gyermekek számára írt meséknek. Több földrajzi név utal itt is rájuk.

A skandináv országok többségében azonban a trollok leginkább a szuvenir iparban élnek tovább. A legkülönfélébb elképzelhető formában árulják őket, készítenek trollfigurákat fenyőtobozból, fából, gyapjúból. No meg persze előfordulnak hébe-hóba a fantasztikus irodalomban és filmekben. A norvégok egyik északi-tengeri olajmezőjüket is róluk nevezték el.

Mára a troll szó sajátos, új jelentéstartalmat kapott. Nagyjából az 1980-as évektől a számítógépezők világában azokat nevezik így, aki blogok, fórumok, chatszobák közösségeibe heccelődő, provokatív célzattal tolakodnak be, vagy éppenséggel kötekednek. Az angolban már igét is alkottak belőle: így a trolling az ilyen közösségromboló magatartás gyakorlatát jelenti. A sajátos felszólítás pedig – „A trollok etetése tilos!” – azt jelenti, hogy nem szabad reagálni a troll megnyilvánulásaira, vitába elegyedni vele, tovább táplálva kártékony tevékenységét.

A Trollok útjai

Nemhiába a trollokról kapta nevét Norvégia leghíresebb panoráma-turistaútja (Trollstiegen).
Aki ezen végighalad, annak olyan meseszerű élményekben lesz része, mintha e mítikus lények országában járna. A 6 kilométer hosszú szerpentin út hegyek karéjában halad, átlag 930 méter magasságban, néhol 10% körüli emelkedőkkel. Tizenegy hajtűkanyarját csak a virtuóz autósok tudják bevenni, ezért gyakran látni elakadt buszokat, amelyek sofőrjei nem tudtak megbirkózni az éles és szűk kanyarokkal.

Az útszakasz egyik attrakciója az 1800 méter magas Stig vízesés (Stigfossen). Ennek vízbősége tavasszal olyan nagy, hogy a közelében haladó útra és az alatta levő hídra is jut belőle, eláztatva az arra járó gépjárműveket.

A Trollok útján közelíthető meg a Troll fal (Trollveggen), a vadregényes Roms-völgyben.
Ez Európa legmagasabb és legnehezebben megmászható függőleges sziklafala, mely 1000 méter magas. Az ezt megmászó extrémsport-kedvelők, bázisugrók 1800 méter magas hegy tetejére jutnak fel, ahol a páratlan kilátás kárpótlást nyújt a feljutás kockázataiért. Az utat 1936-ban, 8 évnyi építés után nyitották meg. Azért ilyen sokára, mert a fagyos norvég télben a munkával egy tapodtat sem lehetett haladni. Október vége és május eleje között ma sem járható az út.

Norvégia másik híres látványossága a Troll nyelve (Troll-tunga).
Ez egy, a hajdani gleccser vájta Ringedalsvatnet-tó fölé nyúló, 20 méteres sziklanyelv, amely 700 méter magasságban meredezik.

A trollok neve szerepel a svéd Trollhättan város nevében is.
Ez a gátak és vízesések városa, itt született meg a modern svéd ipar. A Trollhätte-csatorna 19. század eleji megnyitásakor a világ csodái közé számított. A Göta-folyó itt  1300 méter hosszon öt vízesésen zuhog alá, összesen 35 méter magasról. Ma a megszelídített folyó áramot termel.