Szoptatás – természetes, de nem mindig könnyű

Az anyatejes táplálás minél hosszabb idejű fenntartása nemcsak a megfelelő immunitás kialakulásához, az optimális pszichés fejlődéshez, hanem a későbbi krónikus betegségek kivédéséhez is igen fontos. Végre valami, amiben mi magyarok a világ élvonalában vagyunk: hazánkban a szoptatási statisztikák kimagaslóan jók, sokan és sokáig táplálják anyatejjel a gyermeküket. Ennek ellenére sok édesanya számára jelent szorongást és aggodalmat az anyatejjel történő táplálás időszaka.

Nem kudarc és nem egyedi eset, hogy segítséget kell kérni.

Szokatlan kihívások

A születés csodájával együtt ajándékként kapott felelősség egy életre megváltoztatja egy nő életét. Aki korábban a munkájában sikeres volt és tudta, hogy mit miért csinál, hirtelen azzal szembesül, hogy gyermeke világra jövetelével egy szempillantás alatt uralhatatlanná vált az élete.

Elsősorban magát hibáztatja azért, hogy nem tud az általa megszokott módon, az elvárásoknak megfelelően élni. Ez minden család számára váratlanul nagy próbatételt jelent.

Az újszülött anyatejes táplálása sem mindig egyszerű feladat, pedig sokan azt gondolják, hogy a szoptatás a világ legtermészetesebb dolga. A szülés után a kórházban eltöltött idő alatt ritkán derülnek ki a problémák, sokszor nincsenek családi minták, vagy éppen negatívak, a gyermekágyas időszak pedig már rég nem a pihenésről szól. Sokan megszokták, hogy csak rajtuk múlik, hogy valamiben sikeresek vagy sem. A szülést követő időszak nem ennyire egyszerű.

Ha már a várandósság alatt részletesen beszélgetnénk az édesanyákkal arról, hogy mi várható, hogy milyen testi és lelki változásokkal kell számolni, akkor talán könnyebb lenne ennek az igen kiszolgáltatott időszaknak a megélése. Nem éreznék oly sokan, hogy „biztosan csak nekik ennyire nehéz” és nem hibáztatnák magunkat olyan dolgokért, amiről nem tehetnek.

Az új jövevény érkezése nagy alázatot és nyitottságot kíván és legkevésbé sem lehet egy újszülöttet a kezdet kezdetén saját elképzelésünknek megfelelően formálni. Az újszülött minden tekintetben éretlen, esendő és csak azért születik meg 9 hónapos várandósság után, mert ezt követően erre anatómiailag már nem lenne képes.

Az élete első 3 hónapjában a csecsemő még a méhen belüli fejlődésének egy sajátos időszakát éli. Nem szabad attól félni, hogy elrontjuk azzal, ha megöleljük, ha biztosítjuk számára a szinte folyamatos jelenlétet, mert így érzi magát nyugodtan az anyaméh védettségén túl.

A kötődés kialakulásának feltétele pedig az, hogy elérhető legyen az édesanya az újszülöttje számára és ez az életre szóló bizalom az igény szerinti szoptatás és a válaszkész gondoskodás révén megalapozható. Az pedig igazolt tény, hogy az anyatej termelésének és fenntartásának feltétele a rendszeres szoptatás, fejés, tehát nincs előírt idő és intervallum korlát, amelyet görcsösen követni kellene.

Nemcsak az anyán múlik

Bár az anyatejes táplálást mindig az édesanyákhoz kötjük, fontos szót ejteni a támogató háttérről is.

A siker ugyanis az édesapáktól is függ, hiszen ők azok, akik segítő jelenlétükkel stresszmentes hátteret biztosíthatnak társuknak, amely elengedhetetlen feltétele a szoptatás sikerének.

Sok esetben ők még nehezebb helyzetben vannak, mert korábbi pozíciójukat elveszettnek érezhetik és az új helyzetben még nincs kialakult szerepük.

Sajnos vannak, akik már a kezdet kezdetén feladják a szoptatást. A védőnői hálózat elérhetősége mindenki számára adott, de igen túlterhelt, ezért hárul egyre több feladat a laktációs szaktanácsadókra.

Mi lehet a probléma?

Gyakori a tejtermelés elégtelensége, a „kevés a tej” problémaköre, de mellgyulladással, illetve ennek szövődményes állapotaival is találkozunk. Megpróbáljuk megoldani és segíteni a szoptatást nehezítő anyai-, és csecsemő-kórállapotokat (fertőzéseket, szájüregi betegségeket, rendellenességeket). Segítjük a krónikusan beteg édesanyák laktációját.

Több sikertörténetet mondhatunk magunkénak olyan anyákról, akik pajzsmirigy, gyulladásos bélbetegség, reumás vagy egyéb tartós betegségük miatt nehézségekkel küzdenek, de a szoptatásban végre teljes értékű „egészséges” embernek érezhették magukat.

Kihívást és speciális jártasságot kíván a koraszülöttek anyatejes táplálása. A segítésük kiemelt szereppel bír és sokszor igen nehéz, de nagyon hálás feladat. Kevés az a betegség vagy állapot, amelyben abszolút ellenjavallt a szoptatás, és még kevesebb, amelyben le kellene mondani az anyatejes táplálásról. A gyógyszerek laktáció alatti alkalmazásának korlátairól pedig egyre pontosabb irodalmi források állnak rendelkezésünkre. A szoptatási problémák hátterében állhatnak gyermekbetegségek vagy lehetnek súlyos anyagcsere- vagy izombetegségek első jelei, amelynek korai felismerése a kezelés sikere szempontjából nagyon fontos.

Hol kérhetünk segítséget?

A Bethesda Gyermekkórház volt a magyar gyermekkórházak között az első, ahol létrejött egy anyatejes táplálást segítő ambulancia. Nemzetközi laktációs tanácsadói vizsgával rendelkező gyermekgyógyászok dolgoznak itt. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy sok olyan pácienset látunk el, akik a területi segítők kompetenciahatárain túlmutatnak. Nem elvesszük, csak kiegészítjük az ő feladatukat, és a kórházi hátterünkkel egy plusz lehetőség vagyunk az édesanyák számára.

Igyekszünk minden hozzánk forduló anya-csecsemő párosnak abban segíteni, amiben kéri és úgy, hogy közben szakmai felelősséget is vállalunk a segítségnyújtásunkért.

Sok esetben elég egy hatékony mellre helyezés, vagy lelki megerősítés, máskor viszont hosszú hetekre, hónapokra szól az igen időigényes, támogató, gyógyító szakmai tevékenységünk.