A manipulatív, az agresszív, a passzív és az asszertív ember – melyik típus jellemző ránk leginkább?

Konfliktusok között

Összekapunk a kollégákkal, mérgesek vagyunk a gyerekre, s néha még a tányért is földhöz csapjuk, ha életünk párja „elveti a sulykot”. A konfliktusok végigkísérik életünket, s ha higgadtan visszatekintünk a viharos napokra, döbbenten kell megállapítanunk, hogy krízishelyzetben menetrendszerűen ugyanazt a hibát követjük el.

személyiségtípusok

Konfliktusnak nagyon sokan csak a veszekedést tekintik, esetleg a vitát. Pedig a konfliktus ennél jóval több, s nem is kell hozzá a másik ember, elég vagyok problémának én, magam. Több pszichológiai és filozófiai irányzat szerint az ember egy rakás konfliktus. Sartre szerint Isten azzal indította el a lavinát, hogy szabad akaratot adott. Életünk során folyamatosan döntenünk, választanunk kell, s a döntéshozatal állandó konfliktushelyzetet teremt a személyiségen belül. A belső indíttatások, motivációk harcában dől el, mit is választunk.

A feszültség a fogyasztói társadalomban egyre erősebb nyomást gyakorol ránk, de nem csak tárgyak és anyagi javak tekintetében kell döntenünk, hiszen a belső konfliktusaink java része kapcsolatainkat érinti. Ám a konzumált világból érkező ingermennyiség ma már olyan mértékű, hogy gyakran belefáradunk pusztán abba, hogy eldöntsük milyen mosóport vagy plazmatévét vegyünk, s kapcsolati döntéseinkre már nem jut energiánk. 

Ezért van az, hogy egyszerű, hétköznapi kérdések vagy problémák napokig tartó vitát, veszekedést válthatnak ki, s hogy rövid úton eljutnunk a kommunikációs zsákutcáig.

Az építő konfliktus

A kapcsolati problémáink jó része abból adódik, hogy saját, belső konfliktusainkat sem rendeztük, így nem tudunk megfelelő empátiával fordulni a másik felé. Ahhoz, hogy a kollégáinkkal, vagy férjünkkel, fiunkkal beszélgetni tudjunk, akár csak hétköznapi dolgokról is, egymásra hangoltságra van szükség. Nyitott kommunikációra, melyben próbáljuk megérteni a másikat, s reagálni arra, ami mondandójából számunkra fontos volt.

Konfliktushelyzetben nagyon gyakori, hogy megszűnik a nyílt kommunikáció, az egymásra figyelés csatornái beszűkülnek, sokszor teljesen el is záródnak. Mindenki csak a magáét mondja, s a másik érvei előtt teljesen bezárja magát. Ezzel mintegy védi önmagát az újabb, számára befogadhatatlannak tűnő információ elől, ami, illetve aki, nem más, mint a másik ember.

Békebírók régen és ma

Végszükség esetén ma már egyre gyakoribb, hogy mediátorhoz fordulnak segítségért. A Nyugat-Európában már évtizedek óta ismert mediációs konfliktuskezelési technika számunkra sem idegen: a vitába bevonnak egy harmadik személyt, aki próbálja összebékíteni a veszekedőket. Nagyapáink idejében is majd’ minden faluban élt egy öreg, bölcs aggastyán, akit a tyúkpörökben békebírónak felkértek.

A mediációs beszélgetések lényege ma sem más, mint akkor volt. Elsődleges cél az egyenrangú kommunikáció elindítása, hogy a vitatkozók kimozduljanak saját, megkövesedett álláspontjukból, megértsék egymás érveit, s rálássanak belső mozgatóira. A békítés addig nem járhat eredménnyel, amíg a frontvonalak közötti távolság nem csökken, amíg a vitahelyzet egymásnak szögesen ellentétes érveken alapszik.

Ha a konfliktust nem redukáljuk le az érvek-ellenérvek egymásnak szögezésére, akkor be kell látnunk, hogy egy-egy probléma pozitív megoldása új erőket, ötleteket is adhat. Gondoljunk csak a gyermekeinkre: amikor járni tanulnak számtalanszor elesnek, beverik a fejüket az asztal sarkába, legurulnak a lépcsőn, de azután felállnak újra, s megtanulják, hogyan is kell veszély nélkül közlekedni két lábon. 

A krízishelyzetek a személyiségfejlődés részét képezhetik, ha képesek vagyunk szembenézni velük, s van erőnk és kitartásunk megoldani őket.

Kép
személyiségtípusok jellemzői

Milyen is vagyok?

Ahhoz, hogy a másikat megértsük, először magunkat kell megismernünk, hiszen ha probléma adódik, általában a „rosszabbik énünk” jön elő.

A mediátorok négy alaptípust határoznak meg a konfliktuskezelés szempontjából. Koordináta-rendszerük függőleges tengelyének csúcsán önmagunk elfogadása, legalsó pontján önmagunk elutasítása áll. A vízszintes tengely a világgal való viszonyunkat mutatja meg, elfogadjuk, vagy elvetjük a környezetünkből érkező hatásokat. A koordináta-rendszer négy tartománya határozza meg az alaptípusokat.

A manipulatív típus önmagát és környezetét sem fogadja el. Zavarodottan áll a világban, nem érti, mi folyik benne és körülötte. Krízishelyzetben nincs önálló véleménye, sodródik a tömeggel, azt teszi, amit mindenki más, önálló véleményalkotásra képtelen.

A passzív ember a társadalmi konvenciókat elfogadja, de magát nem. Rendszerint negatívan ítéli meg önmagát, folyamatos lelkiismeret-furdalással küzd, saját megítélése szerint sohasem teljesít elég jól. Éppen ezért megpróbál kitérni a konfliktusok elől, inkább a munkájába, családjába menekül, s ha lehet, nem nyilvánít véleményt.

Az agresszív típus önmagát elfogadja, ám környezetét nem. 

Saját véleményét, és nézeteit tartja a legfontosabbnak, s ezt támadóan közvetíti, sokszor bántó vagy etikátlan eszközöket is bevetve. 

Véleményét tényként közli, ellenvetést nem tud, s nem is akar elképzelni.

A konfliktushelyzetek győztesei általában asszertív, kellő határozottságú emberek, akik önmagukat és környezetüket is képesek elfogadni, ám minden esetben mérlegelik a külső és belső tényezők egyensúlyát. Érdeklődnek mások érzései, gondolatai iránt, őszinték, egyenesek. Nyíltan kérdeznek, s meg is hallgatják a válaszokat. A megszerzett ismeretek birtokában döntenek, s a későbbiekben is felelősséget vállalnak döntéseik következményeiért.

A fenti rendszer nem személyiségtípusok gyűjteménye, hanem a krízishelyzethez kötődő viselkedésmódokat mutatja meg. Az asszertív módszerek megtanulhatók, s némi gyakorlás után a hétköznapok csatáiban is könnyen alkalmazhatjuk őket.

Teszt: Melyik típus igaz ránk leginkább?

Milyen a konfliktusmegoldó képességünk? Azt várnánk, hogy más oldja meg a problémát, vagy rákényszerítenénk a véleményünket a másikra? 
A következő néhány állítás közül melyekre válaszolnánk inkább igennel?

1.    Szeretem azt tenni, amit a többiek.
2.    Nem érdekel a környezetem véleménye.
3.    Mások figyelmét gyakran a renitenskedésemmel tudom kiváltani.
4.    Tudom, hogy kilógok a sorból, de legalább elismerem.
5.    Nem szeretek kilógni a sorból.
6.    A környezetem mindig tudja, mit kell tenni, én meg mindig csak utólag jövök rá.
7.    Bánt, ha a feladatomat nem sikerül jól megoldanom, de rendszerint egy viccel elütöm.
8.    Elismerem felelősségemet a környezetemben zajló dolgokkal kapcsolatban.
9.    Általában meg vagyok elégedve önmagammal.
10.    Nem avatkozom bele a nyílt vitába, úgyis alul maradnék.
11.    Nem értek egyet a körülöttem zajló dolgokkal, már jóformán magam sem tudom, mi lenne jó, mindenesetre nem nyilvánítok véleményt.
12.    Fontos a környezetem véleménye, azt elfogadom.
13.    Később általában megbánom, ha „hülyén” viselkedem.
14.    Szeretem hangoztatni a véleményemet.
15.    Gyakran én voltam az osztály bohóca.
16.    A sok változás összezavar, már magam sem tudom, hogy mit gondoljak.
17.    Ha ki kell állnom az igazamért, bátran veszek fel harci modort.
18.    Érdekel, hogy mások mit gondolnak a különböző kérdésekről.
19.    Ne szólj szám, nem fáj fejem.
20.    Igazságérzetem igen fejlett.
21.    Általában határozott vagyok, kiállok az elveim mellett.
22.    Környezetem minden hibáját észreveszem, és gyakran kipellengérezem.
23.    Ha egy kérdésben döntésre jutok, végigviszem az elhatározásomat.
24.    Valahogy nem sikerülnek úgy a dolgok, ahogyan szeretném.
25.    Fontos, hogy az ember a véleményének igazságáról, annak tényszerűségéről meg legyen győződve.
26.    Sokszor érzem fölöslegesnek magamat.
27.    Tapasztalataimat összevetem mások véleményével, és azután döntök.
28.    Ha vitába szállnak velem, ellenvetéseiket simán lesöpröm.
29.    Környezetem véleményét komolyan veszem.
30.    Általában nincsenek ellenvélemények, ha kinyilvánítom az igazságot.
31.    Az a fontos, hogy én mit gondolok a világról.
32.    Szeretem a tényeket körbejárni.
33.    Az iskolában sokszor egyedül voltam, nehezen barátkozom.
34.    Szeretem az embereket, társas lény vagyok, sok a barátom.
35.    Nem szívesen döntök válságos helyzetekben.
36.    A döntéseim következményeit minden esetben vállalom.

Megoldókulcs:
Általában nincsenek tiszta típusok. Mely típusokból tevődik össze az Ön személyisége?

Ha az 1, 5, 11, 16, 19, 26, 33, 35. kérdésekre, vagy ezek közül legalább 6 kérdésre igen a válasza, akkor leginkább manipulatív típus. 

Ha a 3, 4, 6, 7, 10, 12, 13, 15, 24. kérdésekre, vagy ezek közül legalább 6-ra igen a válasza, akkor leginkább passzív típus. 

Ha a 9, 14, 17, 20, 22, 25, 28, 30, 31. kérdésekre, vagy ezek közül legalább 6-ra igen a válasza, akkor leginkább agresszív típus. 

Ha a 8, 18, 21, 23, 27, 29, 32, 34, 36. kérdésekre, vagy ezek közül legalább 6 kérdésre igen a válasza, akkor pedig leginkább asszertív típus. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti