A szegények bankára, aki a harmadik világ számára megteremtette a mikrohitelezést

Közgazdászi pályakezdés 

Junusz még a gyarmati uralom idején, 1940-ben született Csittagongban, egy kilencgyermekes muszlim polgárcsalád gyermekeként. Bár a família a helyi középosztályhoz tartozott, ezért Muhammadnak nem kellett megélnie a hazájára oly jellemző nyomort, mégis már fiatalon egy szegénység nélküli világról ábrándozott. A Dakkai Egyetemen közgazdaságtant tanult és 1961-ben diplomázott. Tanítani kezdett, és az üzleti életbe bekapcsolódva gyárakat alapított.

Gazdasági és pénzügyi tanulmányait az Egyesült Államokban, a Vanderbilt Egyetemen folytatta, majd a Coloradói Egyetemen doktorált. Tanított is Amerikában, majd hazatérve a Csittagongi Egyetemen lett a gazdaságtan professzora, a gazdasági elmaradás leküzdésének szakértője. Kidolgozott egy szegénységcsökkentő programot, és vállalkozóként is folytatta munkáját. Ezekre az időkre önkritikusan így emlékezett: „míg emberek haltak meg az éhínségtől az utcán, én gyönyörű elveket tanítottam”.

Gondolkodásában az hozta meg a fordulatot, amikor 1976-ban bambuszbútorokat készítő asszonyok egy csoportja tőle kért segítséget, mivel nem volt elegendő pénzük, hogy bambusznádat vegyenek. 

Csupán huszonhét dollárra lett volna szükségük ahhoz, hogy folytassák a munkát, de a nagy összegű hitelek kihelyezésében érdekelt bankok egyike sem adott ilyen kis kölcsönt. 

Ráadásul olyan visszafizetési garanciákat követeltek tőlük, amelyeket képtelenség volt teljesíteniük. Uzsorásokhoz sem fordulhattak, mivel az is egyet jelentett volna a csőddel és a kiszolgáltatottsággal. Junusz ekkor felismerte, hogy a szegényebb réteghez tartozó, de vállalkozni kész emberek megfelelő támogatásának óriási a jelentősége, hiszen csak ezáltal törhetnek ki a mélyszegénységből.

 Új pénzügyi modell születése 

Ebben a helyzetben Junusz professzor saját zsebből megadta a kért támogatást, a vállalkozás élhetett tovább, sőt az érintettek hamarosan visszafizették az összeget, és még némi haszonra is szert tettek. Mivel Bangladesben számos kézműves kisvállalkozó – többek között kosárfonók, varrónők, fuvarozók – is hasonló helyzetben vergődött, Junusz kidolgozta a mikrohitel, vagyis a kis összegű kölcsön folyósításának programját. Az első, huszonhét dolláros hitel modellé vált, amelyre Junusz pénzügyi elméletet és gyakorlatot épített. 

A közgazdász 1983-ban megalapította a Grameen Bankot, amelynek a mikrohitelek folyósítása, azzal életképes vállalkozások megmentése vagy beindítása volt a rendeltetése, hogy csökkentse a nyomort. Az alapelvek szerint a pénzintézet hitelei fedezeteként nem saját részt vagy jelzálog-biztosítékot, hanem csupán bizalmi tőkét követel. A kérelmezőnek négy-hat embert vagy egy szervezetet – „szolidaritási csoportot” – kell maga mellé állítania, akik szerződésben felelősséget vállalnak a törlesztésért. 

Amíg a pénzt vissza nem fizetik, a kedvezményezettek további összeget nem vehetnek fel. A bank továbbá házhoz megy: munkatársai kerékpárral járják a területeket, és ha olyan embert találnak, akinek pénzre van szüksége, felajánlják neki a lehetőséget. Az ügyletet nem előzi meg semmiféle hitelbírálat vagy értékbecslés. Négyféle kamatlábat alkalmaznak, a legmagasabb húsz százalék, de lakásépítésre és továbbtanulásra jóval alacsonyabb hiteldíjat kell fizetni, a koldusoknak pedig nem számolnak fel kamatot. 

A bank azonban nemcsak kölcsönzéssel foglalkozik, hanem arra is hangsúlyt fektet, hogy a feleknek képzést biztosítson, akik így elsajátíthatják az elemi gazdasági, vállalkozói ismereteket, a pénzügyi tudatosságot. 

A modell sikerét mutatja, hogy a visszafizetési ráta majdnem kilencvenkilenc százalékos. A Grameen Bank 2211 fiókot üzemeltet, amelyek 70 370 településen 6,5 millió embernek nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. 

A bank hitelezési hálózata a hozzá hasonló pénzintézetekkel együtt ma már világméretű. A mikrohitelek valamely konstrukciója csaknem száz országban, főként Délkelet-Afrikában és Dél-Ázsiában érhető el. Junusz modellje világszerte ismertté vált, őt magát pedig a „szegények bankára” néven emlegetik.

Kép

Fotó forrása: Profimedia − Red Dot

Díjak és meghurcoltatások 

Muhammad Junusz a bank alapítása, a módszer kidolgozása óta eltelt évtizedekben számos elismerésben, neves egyetemek díszdoktori címében részesült, könyveit sok nyelvre lefordították, előadóként az egész világot bejárta, 2010-ben Budapestre is ellátogatott. 

Neki ítélték oda 2006-ban a Nobel-békedíjat, a bizottság indoklása szerint: „a szegények, különösen a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, úttörő mikrohitelezési munkájáért”. 

A professzor a díjjal járó pénzösszegből, jótékony célú adományokból és saját vállalkozásai hasznából folyamatosan bővítette szociális programját. Így egy nagy élelmiszergyártóval közösen olcsó és egészséges gyermekételek, tápszerek előállítását kezdte meg. Fontosnak bizonyult az egyik ismert mobilszolgáltatóval közösen létrehozott projektje is, amely révén eldugott falvak lakói és a kórházak között jött létre összeköttetés.

Ugyancsak az egészségügyi helyzet javítása érdekében hozott létre hazája egyik népbetegségének, a fertőző szembetegségnek a gyógyítására szemészeti kórházat. Az általa alapított víztisztító állomás is fontos feladatot lát el, hiszen Bangladesben a tiszta és egészséges ivóvíz hiánycikk. 

Alapvető fontosságú volt Junusz bankjának és alapítványainak koldusokat támogató programja is, amelynek keretében mobiltelefont biztosítanak számukra kamatmentes hitelre.

A hazai sikerek és a nemzetközi elismerés dacára az emberjog területén egyre aktívabb Junuszt folyamatosan támadta a bangladesi politikai vezetés, amelynek képviselőit gyakran ő is keményen bírálta. Civilként is az ellenzéket támogatta, 2007-ben pártot alapított, amely azonban nem volt hosszú életű. Kritizálta a korrupciót, az elhibázott gazdasági és szociális politikát, a demokrácia fogyatékosságait. Mindezért a hatóságok kisebb-nagyobb pereket indítottak személye és bankja ellen, 2011-ben pedig bankelnöki tisztségéből nyugdíjba kényszerítették.

 Több per indult ellene 2023-ban is, majd sikkasztás, munkajogi visszaélések koholt vádjával 2024 januárjában első fokon hat hónapos börtönbüntetésre ítélték. Ez ellen otthon és külföldön is sokan – jeles tudósok, politikusok emberjogi szervezetek – is felemelték a hangjukat. Közben fordulat állt be a bangladesi belpolitikában, 2024 tavaszán tömegesen tiltakoztak a kormány számos intézkedése ellen. 

A halálos áldozatokkal is járó összecsapások végkimenetele az lett, hogy a tüntetők elfoglalták a kormányépületeket, júliusban Haszina Vazed miniszterelnök asszony lemondott, és Indiába menekült. 

Ezt követően az ellenzéki erők és a diákság követelésére, a hadsereg támogatásával, a parlament feloszlatását követően augusztus 8-án főtanácsadói címmel Muhammad Junusz vette át Banglades ideiglenes kormányának vezetését, egy új választás előkészítésének nem könnyű feladatát.   

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.