Lelki hamuban sült pogácsa – Stresszoldó mese (nem csak) gyerekeknek
A több mint tíz éve sikeresen működő Sulinyugi programot egy lelkes és elkötelezett egészségpszichológusokból álló csapat működteti, akik nemrég írott-rajzolt formában is közkinccsé tették az alsó és felső tagozatos, illetve középiskolás gyerekek számára kidolgozott stresszkezelő gyakorlatokat. A Nyugi, Guido! című mese a legkisebbeknek, a szüleiknek és a pedagógusoknak egyszerre szól, akik a főszereplő Guido nevű kis gyíkocska által javasolt technikákkal képesek lesznek pozitív erőkké konvertálni a stresszt, és könnyedén meg is tudják nyugtatni önmagukat.
„A Sulinyugi program küldetése, hogy megtanítsuk a legkisebbeket – a 4 és 12 év közöttieket –, a tanárokat és a szülőket arra, hogyan tudják egyszerű, hatékony módszerekkel kezelni a feszültséget.
Mi minden egyes iskolai foglalkozásunkon tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a stressz nem valamiféle szégyellnivaló dolog – mindannyiunk életében jelen van, de kezelhető.
Ennek módszereit tanítjuk meg a Nyugi, Guido! mesével, amely mind nyelvezetében, mind a benne foglalt technikákban igazodik az ő kis világukhoz” – kezdi Szigeti Réka egészségfejlesztő szakpszichológus, coaching-pszichológus, a Sulinyugi program szakmai vezetője.
Mint mondja, régóta tervezték már ennek az online is elérhető foglalkoztató mesének az elkészítését, amely olyan a gyerekeknek, mint egy „lelki hamuban sült pogácsa”. A gyakorlatok köré kerekített történetet Sárvári Györgyi meseíró, pszichológus írta, ő találta ki a főszereplő gyíkocskát is, az illusztrációk pedig László Zsuzsi munkáját dicsérik, aki korábban a Sulinyugi honlapjának kialakításában is pro bono segített.
Relax hüllő módra
Guido rögtön a mese elején megszólítja a gyerekeket:
„Általában játékos, vidám gyík vagyok, de most lefagytam.
A gonosz fekete boszorkány jégbe borított. Nehezen veszem a levegőt, és olyan
mintha ólomból lennének a lábaim, a fejem is zúg. Pocsékul érzem magam. Te
ismered ezt az érzést. Segítesz nekem, hogy kiszabaduljak a jég fogságából? Én tudom, hogyan menekülhetnék meg, de szükségem van a segítségedre.”
„Amikor stressz ér bennünket, van, hogy lefagyunk, és ilyenkor sokszor tapasztalhatunk dühös, agresszív kiborulásokat is. Ezeknél a reakcióknál az úgynevezett hüllőagy (agytörzs), az agyunk ösztönös reakciókat aktiváló része lép működésbe.
A jégbe fagyott kis Guidónak a gyerekek abban segíthetnek, hogy ne csak a hüllőagyát használja.
A különböző játékos gyakorlatok elvégzésével (ilyenek a hasi légzés, a progresszív izomrelaxáció, a firkálás, a színezés, az éneklés) őt szabadítják ki a dermedtségből, miközben megtanulják, mit tehetnek, hogy enyhítsék a feszültségüket” – magyarázza a szakember.
„Voltál már olyan mérges, hogy a kezed ökölbe szorult? Szorítsd ökölbe most újra! Aztán feszítsd meg a karod izmait úgy, ahogy az előbb az öklödet megszorítottad! Most jöjjön a karod, a vállad, a hasad, a lábad és igen, már minden izmod megfeszül! Hű, de furcsa érzés! És figyelj, most jön a furfang! Egy hirtelen mozdulattal puff, engedd el a szorítást! Azaz! Hadd törjön a jégpáncél! Alig hiszem el, de már csak a lábamat és a farkincámat kell kiszabadítani!”
(Progresszív izomrelaxáció a 4. oldalon)
Visszakapják a kontrollt a kezükbe
A szakember azt tapasztalja, hogy meglehetősen nagy stressz nehezedik mostanában a legkisebbekre. A nagyvilágban zajló történések híre hozzájuk is eljut, és ezek még akkor is traumatizálhatják őket, ha közvetlenül nem is érintettek, nem beszélve a felgyorsult, pörgős világról, amelyben élnek és teljesíteniük kell. Fokozottan igaz ez a fogyatékos gyerekekre.
„A megfelelési kényszer, az indulatosság és a szorongás sok esetben nem a tanár és a szülők miatt generálódik bennük, előjöhet anélkül is, hogy bármilyen külső nyomás érné őket.
Leginkább a dolgozatok és az érdemjegyek miatt stresszelnek, de az is feszültséget kelt bennük, hogy az egész napjuk be van osztva: iskolából különórákra járnak, majd estig házi feladatot írnak.
Guido meséjén és a játékos gyakorlatokon keresztül a gyerekek újra visszakapják a kontrollt a kezükbe, enyhül a bennük lévő feszültség, és megtanulják strukturálni a saját idejüket úgy, hogy helye legyen benne az énidőnek, a kikapcsolódásnak is” – magyarázza Szigeti Réka.
Ne erőltessük!
A Nyugi-meséhez készült egy instrukciós lap is, amely további fontos tanácsokkal és praktikákkal látja el a szülőket és a pedagógusokat. Például, hogy adjanak megerősítő visszajelzést a gyereknek, illetve, hogy ne erőltessék a foglalkoztató füzet használatát. Ha a gyermek épp szaladgálna vagy a plüssével játszana, akkor engedjük ezt meg neki.
„A mese elolvasása, megbeszélése, valamint a gyakorlatok kipróbálása, elsajátítása után bármikor elővehetők, mozgósíthatók a korábbi tapasztalatok, visszacsatornázhatók az élmények a későbbi esetleges stresszhelyzetekbe vagy krízishelyzetekbe, legyen szó egy iskolai balesetről, egy baráttal való összeveszésről vagy egy iskolaváltásról” – zárja a pszichológus.
A 4–12 éveseknek szóló foglalkoztatót úgy állították össze, hogy a gyakorlatok egy felnőtt segítségével, szakember bevonása nélkül is elvégezhetők legyenek, egyéni vagy akár csoportos formában. A foglalkoztató lapok az instrukciókkal együtt ingyenesen letölthetők a Sulinyugi honlapjáról: https://sulinyugi.hu/letoltheto-anyagok
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>