Stewardess, Darth Vader és nemzeti identitás – Magyar olimpiai formaruha-történet
Az olimpiai formaruhákról mindenkinek van véleménye. Sportolóink tokiói teljesítményét ugyan nem a nyitóünnepségen viselt öltözék befolyásolja majd, de mégis, fontos az érzelmi támogatás, az önbizalom és tartás elősegítéséhez, meghatározza az országimázst és a magyar csapatnak a televízió-képernyőn keresztül is átjövő egységes összképét. A pályázatot elbíráló zsűritagok és az idei nyertes tervezők mellett Dömölky Lídia, Kammerer Zoltán, Verrasztó Evelyn és Dombi Rudolf olimpikonokkal beszélgettünk arról, milyen emlékezetes ruhákban vonultak, és miben érzi rosszul vagy jól magát a sportoló.
Kammerer Zoltán a zászlóval - Peking, 2018
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tavaly szeptemberben mutatta be az idei tokiói olimpiai és paralimpiai formaruha-pályázat nyertesét. Harmati Hedvig zsűritag, textilművész, a MOME textil tanszékvezetője elégedett a meghívásos pályázatra beadott tervekkel: „Nagyon korrekt munkák születtek idén is, az elmúlt négy olimpia során ugyanis a formaruha-pályázat a MOB okos progressziójának eredményeképp alakult át. Korábban fű-fa pályázhatott, egy tágabb tervezői kör megszólítása volt jellemző, de sajnos sokszor értékelhetetlen anyagok születtek.”
„Most csak profi, komplexen gondolkodó tervezők mérettetik meg magukat a zsűri előtt.”
Melbourne-től Rióig – Kínos vagy frappáns?
A magyar formaruhákat a rendszerváltozás előtt a kissé konzervatív, klasszikus elegancia jellemezte. Dömölky Lídia vívó olimpikon négy ötkarikás játékon vett részt: „Én olyan régi olimpiákon voltam, amikor még az én maradi ízlésemhez illő gyönyörű kosztümökben vonultak fel a hölgyek. A franciák, németek például Dior kosztümben, de a magyaroké is mindig szép volt, mi 1956-ban Melbourne-ben például türkiz színűben voltunk, Rómában 1960-ban pedig egy nagyon szép fehér pliszészoknyát kaptunk.”
Dömölky Lídia fotói - Tokió, 1964
Lídia 1964-ben olimpiai bajnok lett a tőrcsapat tagjaként, épp ott, ahol idén is megmérettetik magukat majd sportolóink. „Emlékszem, Tokióban egy sötétkék kosztümben voltunk, ami nagyon elegáns volt, de egy kicsit túl komoly is. Az olimpia után mentünk ugyanabban a ruhában egy későbbi versenyre, a repülőn egymás mellett ültünk az egyik csapattársammal. Azt hitték az utasok, hogy mi vagyunk a sztyuárdeszek – meséli mosolyogva. – A mai napig, 84 évesen is tetszenek ezek a darabok.”
Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozó már egy másik generációhoz tartozik, ő öt olimpián vett részt.
„Az 1996-os atlantai bőrszandálom a mai napig megvan a dobozában. Akkor nagyon kezdő voltam, 18 éves, a bevonuló ruhánkat pedig papagájnak hívtuk, mert zöld-kék színű volt.”
Atlanta, 1996
„Sydney-ben 2000-ben egy szürke zakó volt huszáros gombokkal. Peking emlékezetes volt, mert ott én vittem elöl a zászlót. Ott a férfiaknak viszonylag egyszerű, fekete nadrág, rózsaszín ing, szürke zakó összeállatás volt, nem volt olyan kirívó, viszont a nők kis pipacsos ruhában voltak, az nekem nem annyira tetszett.” A pekingi ruhákat 2008-ban Makány Márta tervezte, aki szakítani akart a magyar hagyományokból építkező formaruhákkal, ehelyett a motívumokban jelent meg a magyarosság, pipacsminták segítségével. Harmati Hedvig, a MOME textil tanszékvezetője szerint „ott az egység volt probléma, a látvány a tv képernyőn keresztül nem működött, messziről szörnyű összképet alkottak… pedig közelről nem volt egy rossz anyagválasztás. London előtt nagyon meg akartunk felelni a nemzeti karakternek, ezt kezdi felülírni a kreatív tervezői szabadság, az egyén formavilág. A nemzeti identitást nem minden esetben kell direktben megjeleníteni, lehet finoman is becsempészni az öltözékekbe.”
Sokaknak azonban a 2012-es londoni sem tetszett, katasztrófának nevezték a ruhákat, amelyet Mohai Kinga és Csergő Noémi, az Innoé Design dizájnerei terveztek. A piros-fehér-fekete színvilágú ruhákat feltűnő kalotaszegi nagyírásos motívumokkal díszítették. Kammerer Zoltán így emlékszik:
„Fekete farmer, bowling cipő fehér mintás farmerdzsekivel, és volt hozzá egy vicces fekete Darth Vader kabát, ami leért a bokáig, vízhatlan anyagból.”
London, 2012
A fóliasátrat idéző esőruházattal talán a londoni időjárásra szerettek volna utalni. Egy másik vélemény szerint azonban az egyik legötletesebb lett, bekerült a legszebb kilenc közé a refinedguy.com honlapon. Ez is mutatja, nem lehet olyan kollekciót tervezni, amely minden elvárt funkciót ellát, és esztétikailag is konszenzusosan tetszést arat. Mégis, talán a Use Unused által tervezett 2016-os riói volt az első olyan formaruha, amellyel a magyar csapat végre az olimpia legjobban öltözöttjei közé került, a Stella McCartney-féle ruhákat viselő britek, a Lacoste szettekben megjelenő franciák, vagy épp a DSquared2 által tervezett kanadaiak mellett.
Rio, 2016 és Peking 2018
Trikolór és kimonó – az idei nyertes a Nubu
A 2020-as nyári olimpiai játékokon a Nubu formaruháit viselik majd a magyar sportolók. A karakteres márka ruhái szép geometriát követnek, ahol forma, anyag, funkció és a nemzeti tartalomra utalás egységet alkotnak. Garam Judit, a Nubu alapító-tervezője mesél a magyar elemeket japán, kimonószerű formákkal ötvöző kollekcióról: „Fontos a szállíthatóság miatt, hogy a ruhák ne gyűrődjenek, és hogy fenntartható anyagokból készüljenek.” Kovács Adél, a márka másik tervezője hozzáteszi: „Az volt az elképzelésünk, hogy legyen egyfajta tiszteletadás a befogadó ország felé, így kerültek a japán elemek a kollekcióba, ugyanakkor nagyon hangsúlyosan magyar is, a piros-fehér-zöld elemekkel.”
A 2020-as olimpiai formaruha
Ez markánsan sikerült is, mintha egy nagy magyar zászlót viselnének majd a sportolók. Verrasztó Evelyn Európa-bajnok úszó, olimpikon is a zsűri soraiban ült: „Fontos szempont volt az alkalmazkodás az időjárási viszonyokhoz, például ha sokat kell várakozni a stadion légkondis öltözőjében, kint pedig fülledt, párás időjárás vár majd. Legyen itt is, ott is komfortos.”
Elengedhetetlen még a sziluett gazdagsága, az öltözéknek ugyanis többféle testkarakteren, a paralimpikonokon is jól kell mutatnia, mindenkinek előnyös adottságait kiemelve, és egységes képet is kell alkotnia.
Harmati Hedvig kiemeli az egyik legfontosabb szempontot, ami „a magyar olimpiai team összképe, amikor együtt vonulnak fel, ekkor reprezentálják Magyarországot – először a nyitó-, majd a záróünnepségen, később más rendezvényeken, díjátadókon is. Fontos az egységes látvány, és hogy a vizuális kép hogyan mutat a tv-képernyőn keresztül.”
Az olimpia a sport csodája
Az olimpiai formaruhák úgy változtak az évek során, ahogy a mi viszonyunk is változik az öltözködéshez. „A társadalomban változik a divat jelentősége, szabadabbak, bátrabbak vagyunk, az öltözetünkkel egyre jobban kommunikálunk. A fenntarthatóság, az öko gondolkodás is megjelenik, tehát hogy hosszú életűek legyenek az öltözékek” – zárja gondolatait a MOME tanszékvezetője. Ezt a szempontot megerősíti Kammerer Zoltán is: „Az én olimpiáimon viselt ruhákkal az a bajom, hogy azokon az alkalmakon kívül nem tudtam felvenni más eseményre. Ezt én pazarlásnak és környezetszennyezőnek tartom, csak ott lógnak a szekrényben.” Dombi Rudolf, olimpiai bajnok kajakozó szerint „a formaruha meghatározza, hogyan viselkedik kint egy csapat. Nekem tetszenek a Nubu ruhái, kifejezik a magyarságot, de közben nagyon modernek. Ráadásul mindet lehet variálni, és az egyes darabokat be lehet építeni a meglévő ruhatárba később, az olimpia után is.”
Jelenleg még javában zajlanak a kvalifikációk, július 24-én pedig először láthatjuk majd olimpikonjainkat a formaruhában az ötkarikás játékok nyitóünnepségén. Kammerer Zoltán kajakos szerint „mindegy, hogy pipacs vagy kalotaszegi minta van rajtunk, abban a pillanatban az a lényeg, hogy ott vagyunk. Az a 150–200 sportoló és még egyszer annyi vezető egy egységet képvisel, ez a fontos.” Dömölky Lídia hozzáfűzi: „Nagyon jó dolog olimpikonnak lenni, egy rang már az is, hogy elindulhat a játékokon, az eredmény és a siker az még ezen felül egy plusz.”
„A nyitóünnepség nagyon megható dolog, akkor érzed meg először igazán, hogy te tényleg egy olimpikon vagy, aki ott vagy a világ legjobb sportolói között. Az olimpia a sport csodája. Mindehhez a jó formaruha csak hab a tortán.”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
