Sportfogadás: itthon csak a foci rúg labdába?

Ha Magyarországon sportfogadásról beszélünk, legelőször a totó jut eszünkbe. Ez a szerencsejáték Angliából ered, ahol az ezzel foglalkozó irodákban 1921 óta lehet fogadást kötni a focimeccsek eredményére. Az európai kontinensen elsőként Svédország adott koncessziót ilyen játékok szervezésére 1934-ben. 1938-ban és 1940-ben már Svájcban és Finnországban is indult totó, hat évvel később Olaszország és Spanyolország is csatlakozott, 1947-ben pedig Magyarország is megismerkedett a totóval. Az 1948-as londoni olimpiára már Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek, ez így volt nálunk is. Ez a műfaj a klasszikus szerencsejátékoktól több pontban is különbözött, és ez ma is így van.

Már a görögök is
A sportfogadás valójában nagyon régi találmány. A görög városállamokban már kétezer évvel ezelőtt is lehetett fogadni az ókori olimpiákra, de ezen kívül is fogadtak a görögök a birkózásra. A rómaiak szintén hódoltak ennek a kedvtelésnek, és bőven van nyoma a sportfogadásnak a középkorból is.

Változatok fogadásra

„A sportfogadásnak két fő típusa van, az egyik a totalizatőri, a másik a bukmékeri. A totalizatőrinél a fogadásokból befolyt részvételi díj közös nyereményalapba kerül, majd ennek egy előre meghatározott részét osztják fel a nyertesek között. Ilyen a totó, és ugyan nem sporthoz kötődik, de ebbe a kategóriába tartozik a lottó is” – mondja Horváth Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. sportfogadási vezetője. Mivel ezeknél a játékoknál a nyereményalapot előre rögzítik, a nyerteseknek osztozniuk kell a díjon. Magyarán nemcsak azért kell szurkolni, hogy a játékos tippje jó legyen, hanem azért is, hogy a többieké lehetőleg rossz. A bukmékeri fogadásoknál ez nem szempont, ott csak azt kell nézni, hogy a szervező milyen tétszorzót határoz meg előre. A sportfogadások esetében ezt oddsnak nevezik, nagysága az adott kimenetel bekövetkezésének valószínűségét tükrözi. A nyeremény összege a feltett tét és az odds szorzatából alakul ki. Tehát ilyenkor a nyertesek száma nem befolyásolja a nyeremény nagyságát. Nálunk ebbe a csoportba tartozik a Kenó és a Puttó, a sportfogadások közül pedig a Tippmix és a Tippmixpro.

„Mondok erre egy példát. Ha Magyarország labdarúgó-válogatottja az Európa-bajnokságon csoportmeccset játszik, akkor adunk egy oddsot arra, hogy megveri az ellenfelét. Ha ez a szorzó például ötszörös, akkor mi a magyar csapat győzelme esetén ötszörös szorzóval fizetjük ki mindenkinek a feltett összeget, függetlenül attól, hogy hányan fogadtak. A totónál azonban számít az is, hogy hányan tippelnek jól, tehát a játékosok úgymond egymás ellen is játszanak” – magyarázza Horváth Zoltán. A bukmékeri fogadási forma is angolszász eredetű, onnan terjedt át Európa más országaiba. Magyarországon 1997-ben jelent meg, amikor a Szerencsejáték Zrt. bevezette a Tippmixet, majd 2013-ban annak online formáját, a Tippmixpro-t. A szerencsejátéknak ez a típusa elképesztően népszerű, a fogadások adták a vállalat árbevételének közel 50%-át 2020-ban. Online 100-120 ezer aktív ügyfél játszik, a bolti forgalmat pedig annak anonimitása miatt csak becsülni tudják: legalább 500-600 ezren fogadhatnak, de olyan kutatások is vannak, amelyek ezt a számot még magasabbra teszik.

Miért pont bukméker?
A bukméker szót még az is ismeri, aki a sportfogadásnak soha még a közelében sem járt, eredete viszont ködbe vész. Ez a kifejezésünk az angol bookmaker szó kiejtéséből származik, amit eredetileg a lóversenyek fogadóirodájának vezetőjére használtak. A „könyvcsinálás” ez esetben az jelentette, hogy a buki a kis noteszébe fölírta a fogadásokat. Ilyen jeleneteket börtönfilmekben is lehet látni, azokban is klasszikus helyzet, hogy amikor két rab verekedni kezd, egyből odaugrik egy bukméker. A buki a fogadásokat azonnal elkezdi fölvenni, a beérkező tétek és a bunyósok képességei alapján pedig akár egyből mondja is az oddsokat.

Hatás és mellékhatás
A fogadási csalások a sport világát mindenhol mételyezik, ami nem véletlen, hiszen a sportfogadás komoly üzlet. Emiatt látnak a csalók rációt abban, hogy megkeressenek játékosokat, edzőket vagy játékvezetőket, és megpróbálják őket arra ösztönözni, hogy egy-egy meccs a számukra kedvező eredménnyel záruljon. Az ilyen mérkőzésekre a csalók jellemzően ázsiai, illegális irodáknál fogadnak, részben pénzmosási célból. A szövetségek, sportfogadás-szervezők próbálnak tenni ez ellen, de helyzetük nem mindig rózsás. Az esélyeik főleg alacsonyabb rangú eseményeknél, illetve az utánpótlás kluboknál rosszabbak, ott ugyanis a csalók könnyebben találnak lekenyerezhető játékost. Ez az oka annak, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nél nem is lehet fogadni sem U19-es meccsre, sem a harmadosztályú labdarúgó-bajnokság mérkőzéseire – tehát semmilyen olyan mérkőzésre, amelynek nincs komoly tétje. Az ilyen jellegű versenyeknél a külföldi irodáknál nagyon sok a visszaélés.

Csak a foci rúg labdába?

Itthon messze a labdarúgásra fogadnak a legtöbben, egyértelműen ez a legnépszerűbb sportág. Ugyanakkor a kör egyre jobban bővül, a foci részesedése pedig folyamatosan csökken: tavaly a bolti Tippmixben még 59 százalék volt a sportág részesedése, az online játéknál viszont már csak 48 százalék. Arra persze nincs túl sok esély, hogy bármi a közelébe kerüljön, de versenytársak bőven akadnak: a labdarúgás mellett itthon alapvetően a teniszre, a jégkorongra, a kosárlabdára és a kézilabdára fogadnak a legtöbben, de a sorrend nincs kőbe vésve. Most például mindenki a foci-Eb-ről beszél, de a pandémia időszaka eléggé rendhagyó volt. Hiába fogadnak legtöbben az öt nagy sportágra békeidőben, a járvány idején a sportélet is leállt, nem voltak mérkőzések. Ebben az időszakban az asztalitenisz mindent felülírt, rengetegen fogadtak a pingpongmérkőzésekre – a foci után egyből ez következett a rangsorban. A jelenség hátterében eléggé prózai ok áll, ehhez a sporthoz ugyanis nem kell más, mint egy asztal és két ember, így a pandémia idején is lehetett versenyeket szervezni. Elsősorban emiatt lett a járvány egyik fő nyertese az asztalitenisz, a másik pedig az esport. Utóbbi azért volt pandémiaálló, mert a versenysorozatok többsége online zajlik.

Mit jelent az e-sport?
Az elektronikus sport résztvevői amatőrként vagy profiként foglalkoznak videojátékokkal, és jellemzően online játszanak egymás ellen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ülnek otthon a számítógépük vagy játékkonzoljuk előtt. Az esportban a játékosoknak az online versenyekre utazni sem kell (a járvány előtt voltak persze élő versenyek is, stadionokban, több tízezer nézővel a helyszínen). Bár ez a műfaj újként hat, az első ismert videojátékos versenyt 1972-ben rendezték Amerikában, a Stanford Egyetemen, ahol a hallgatók küzdöttek meg egymással a Spacewar nevű játékban. Az esport 1982-ben már az amerikai televízióba is bekerült, afféle szórakoztató tartalomként. A világ első tornáját 1995-ben rendezte meg a Microsoft, az eseményen feltűnt Bill Gates is. Az esport népszerűsége azóta is töretlen, a műfaj külön iparággá nőtte ki magát. Az eredményekre fogadni is lehet, erre itthon 2020 augusztusa óta van lehetőség. Ma már a foci, a tenisz, a jégkorong, a kosárlabda és a kézilabda után az esport a legnépszerűbb sportág a fogadók körében Magyarországon.

Hol vannak a többiek?

Több olyan sportág is van, amely a sportfogadási rangsor első öt helyezettje között nem szerepel, pedig a magyarok nagyon jók benne. Ilyen például a vízilabda, az úszás, az öttusa és a kajak-kenu. A lemaradás oka az, hogy ezekben hiába vagyunk sikeresek, nem kifejezetten fogadásra termettek, érdemben csak az olimpia alatt szoktak rájuk téteket tenni. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a birkózás és a cselgáncs is. Ezeknél a sportágaknál eleve kevesebb az esemény, így fogadni sem lehet rájuk annyira gyakran, mint más mérkőzésekre. Csak az összehasonlítás kedvéért: egy teniszjátékos két hét alatt 7 meccset játszik egy Grand Slam-tornán, vannak férfi és női párosok, vegyes párosok is, a meccsek egymást érik. Kisebb tornából pláne rengeteg van szerte a világban, fogadni pedig mindegyikre lehet. Az események számát tekintve a foci különösen kiemelkedik a sorból, ott is rengeteg a rangadó. Ráadásul a Bajnokok Ligája és az Európa-liga után hamarosan új európai versenysorozat is indul, az Európa Konferencia Liga. De a drukkereket nem csak a nagy nemzetközi versenyek érdeklik, rengetegen követik a nemzeti bajnokságokat is. Ez is az oka annak, hogy Európa minden országában a labdarúgásra fogadnak a legtöbben. A listát csak az Egyesült Államokban vezeti más sportág, ott az amerikai focira, a baseballra, a kosárlabdára és a jégkorongra figyelnek a fogadók. 

A sportélet biztos nyer
A szerencsejáték és a sportfogadás nemcsak a játékosoknak hozhat pénzt, hanem a sportszervezeteknek is. Nekik ráadásul biztosan, esetükben ugyanis nincs olyan, hogy egy szelvény nem nyer. A sporttörvény szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, a totalizatőri sportfogadás játékadójának pedig 100 százalékát a sport, elsősorban a labdarúgás támogatására kell fordítani.

A cikk a Szerencsejáték Zrt. szakmai támogatással készült.