A „szerelemistennő” nem kapott soha igazi szeretetet, pedig atombombát is robbantottak a fotójával
„Szerintem minden nőben van egy bizonyos elegancia, amit tönkretesz azzal, ha ledobja a ruháit” – vélekedett a vetkőzésről Rita Hayworth, akinek valóban elég volt egy hosszú szaténkesztyűtől megválnia a filmvásznon, hogy a lábai előtt heverjenek a férfiak. Tehetségénél, dacos karakterénél fogva jóval több volt, mint hollywoodi szépség, de a másik nemmel így is meggyűlt a baja. Rendre olyan férfiakat vonzott be, akik irányították, kihasználták volna, ám ő küzdött a függetlenségéért. Kislányként szexuális zaklatással, érett színésznőként az Alzheimer-kórral is szembe kellett néznie.
A fiatalabb generációk Rita Hayworth nevével talán nem is a saját filmjeiben találkoztak először, hanem a hét Oscar-díjra jelölt, 1994-es Stephen King-feldolgozásban, a minden idők egyik legjobb drámájának tartott A remény rabjaiban. Ebben a Tim Robbins által alakított főhős egy Rita Hayworth-moziplakátot szereztet be kéz alatt a börtöncellájába, majd – SPOILER következik! – a falra ragasztott plakát mögött vési ki hosszú évek alatt azt a járatot, amelyen keresztül meg tud szökni. Nos, a valódi Rita Hayworth-nek is volt mi – vagy inkább kik – elől menekülnie életében, de kezdjük az elején!
A valódi gyerekkor elmaradt
A 105 esztendeje Brooklynban született Margarita Carmen Cansinótól spanyol származású édesapja elvárta, hogy a nyomdokaiba lépjen, azaz hivatásos táncosnak álljon. Édesanyja, aki pedig ír-amerikai származású showgirl volt, reménykedett, hogy a lányukból inkább színésznő lesz, de a kis Rita már háromévesen táncleckéket vett. Felnőttként azt mondta, kizárólag próbákból állt a gyerekkora, amit ki nem állhatott, de nem mert az édesapjának ellentmondani. Még nem volt ötéves, amikor már egy Broadway-produkcióban lépett színpadra, nyolcévesen pedig már egy hollywoodi rövidfilmben is feltűnt. Kaliforniába költöztek, ahol apja tánciskolát nyitott, majd 13 évesen kivette lányát a „rendes” iskolából, és magával vitte több zenés-táncos turnéra – az úgynevezett vaudeville műfaját űzték.
A kislány művészneve Rita Cansino lett, édesapja a barna haját feketére festette, hogy idősebbnek tűnjön.
Ám ami ennél sokkal rosszabb: az utazásaik során szexuálisan bántalmazni kezdte lányát, ez Barbara Leaming Ha ez volt a boldogság: Rita Hayworth életrajza című könyvében olvasható. Egy Chicago Tribune-cikk szerint Rita egész életében e korán elszenvedett dupla trauma miatt lehetett olyan magába forduló: egyszerre kellett sztárgyerekként megfelelnie a szüleinek és a közönségnek, illetve tűrnie apja beteges közeledését. Amikor otthon volt, édesanyja aludt mellette, hogy megvédje.
Kiskorú sztárból befektetés
Egyik első jegyzett filmje 1935-ben a Spencer Tracy főszereplésével készült Dante pokla volt, amelyben táncosnőt alakított, aztán hol egyiptomi, hol argentin karakterek bőrébe bújt, míg igazán „amerikaivá nem tették”. 1937-ben, 18 évesen férjhez ment egy Edward Judson nevű – szélhámosnak is nevezhető – 40 éves promoterhez. Judson cseréltette le Rita vezetéknevét az édesanyjáéra, a haját vörösesre festette, hajvonalát fájdalmas kezelésekkel tolatta feljebb, hogy kevésbé tűnjön latinnak. A férfi egy Harry Cohn nevű stúdióvezetőnek is bemutatta, aki szexet követelt a szerepekért, ennek azonban Rita még úgy is ellenállt, hogy későbbi közös munkáik során Cohn ezért goromba volt vele.
Hayworth 1931-ben, 12 évesen, amikor a The Dancing Cansinos című műsorban táncolt apjával – Forrás: Wikipedia
Rita Hayworth első házassága öt évig tartott, később így gondolt vissza rá: „Szerelemből mentem hozzá, de ő befektetésként tekintett rám. Öt éven át úgy bánt velem, mintha nem lenne saját eszem vagy lelkem.” Judson rendre azzal fenyegette, hogy ha nem cselekszik az akarata szerint, eltorzítja a külsejét. Az együtt töltött idő egyik pozitív hozadéka: Rita több filmben is együtt dolgozhatott például Fred Astaire-rel, aki a kedvenc táncpartnerének nevezte őt. Egy korabeli koreográfus szerint amit a legtöbb táncosnak négy–hat hétbe telt elsajátítani, azt Rita három–négy nap alatt megtanulta, azaz valóban a legjobbak közé tartozott, vérében volt a tánc.
Csendes szépségből a végzet asszonya
A szerelemben később sem volt szerencséje. A New York Times szerint második férje, Orson Welles színész-rendező sem adta meg neki érzelmileg, amire vágyott, sőt minden lelkiismeret-furdalás nélkül udvarolt mellette más színésznőknek is, illetve prostituáltakhoz járt. Ezzel együtt még ez az ötéves házasság volt a színésznő legkiegyensúlyozottabb kapcsolata – és állítása szerint legnagyobb szerelme –, első gyermeke, Rebecca is Welles-től született.
Az viszont látszott, hogy a gyerekkori zaklatások következtében felnőttként is rossz kapcsolati mintát követett, az őt kihasználó férfiakhoz vonzódott.
Időközben a mozikba került Hayworth legemlékezetesebb filmje, a Gilda. Ennek kapcsán utalt úgy a kudarcosnak érzett magánéletére, hogy „az összes férfi, akit megismertem, Gildába szeretett bele, aztán mellettem ébredt”. A filmben egy dögös csábító nőt alakított, ám ez a kép még csak nem is hasonlított ahhoz a csendes személyiséghez, aki a való életben volt. „A valóságban nagyon félénk vagyok, és kisebbrendűségi komplexusban szenvedek” – vallotta be. A Gildában játszott provokatív szerepe miatt azonban az emberek elvárták volna, hogy az legyen, ami nem volt. „Alapvetően jó, gyengéd ember vagyok, de vonzódom az aljas személyiségekhez” – ezt is elismerte.
A Gildában láthatjuk azt az ikonikus jelenetet, amikor Hayworth egy éjszakai klubos fellépése során egyedi „sztriptízt” ad elő: egy hosszú szaténkesztyűt érzéki mozdulatokkal távolít el a kezéről, amivel megbabonázza az őt figyelő férfiakat. Sokak szerint ez a néhány szexi, elbűvölő perc teremtette meg a mozi világában a femme fatale, a végzet asszonya karakterét. Hayworth ugyanakkor keserűen jelentette ki a sajtó és a közvélemény által rá aggatott becenevek ellen tiltakozva: „Sosem tartottam magam szexistennőnek. Sokkal inkább komikusnak, aki táncolni is tud.”
Az akkoriban (1946) végzett atomkísérletek részeként történt, hogy egy atombombára, amellyel a csendes-óceáni Marshall-szigeteknél végeztek tesztrobbantást, Hayworth képét ragasztották fel, utalva a bombázó státuszára. A gesztust bóknak szánták, a színésznő azonban mélyen megsértődött rajta. Orson Welles szerint „majdnem megőrült, annyira dühös volt”. Férjének ugyanakkor tetszett az ötlet, ő így kommentálta: „Azt akarom, hogy a lányom elmondhassa a lányának, hogy a nagymama képe az utolsó atombombán volt, amely valaha felrobbant.”
A playboy, a vesztes és a gyalázkodó
Rita Hayworth életébe újabb kizsákmányoló férfiak kúsztak be. Előbb Aly Khan herceg és playboy, akihez a francia Riviérán ment feleségül, és kedvéért egy időre filmes karrierjét is szüneteltette. Közös gyermekük is született Yasmin Aga személyében. A férfi – aki egy szultán fia és iszlám közösségi vezető volt – kicsapongó életmódja miatt nem volt alkalmas családapának. Hayworth ebben a viharos kapcsolatban is csak magára számíthatott, és amikor közös életükből szabadulni igyekezett, férje gyermekfelügyeleti pert indított, amelyet végül az anya nyert.
A perben a férfi egymillió dollárt ajánlott arra az esetre, ha közös gyermeküket hétéves korától muszlimnak nevelheti, Rita azonban semmi pénzért nem volt hajlandó lemondani a keresztény nevelésről.
A következő férj, Dick Haymes énekes még házas volt, amikor találkoztak, de énekesi karrierje már hanyatlott. Rita jelenléte nagyobb közönséget vonzott neki, ráadásul a férfinak súlyos tartozásai voltak az exei felé, ki nem fizetett gyerektartások miatt. Emiatt le is tartóztatták, végül Hayworth rendezte az adósságai nagy részét. 1953-ban Las Vegas-ban házasodtak össze, esküvői menetük a kaszinón vonult keresztül. 1955-ben azonban Haymes nyilvánosan arcon ütötte a nőt egy szórakozóhelyen, amire Hayworth összepakolt, elsétált, és soha többé nem tért vissza. Pénze azonban alig maradt a válás után.
Még egy rövid frigye volt James Hill producerrel – hogy ez miért omlott össze, arra Charlton Heston önéletrajza világít rá, aki egy este a párjával együtt vacsorázott Hayworth-ékkel. A színész azt írja, ez volt élete legkínosabb estéje, miután Hill obszcén bántalmazásokkal halmozta el Hayworth-t, aki tehetetlenül, arcát a kezébe temetve könnyáradatban tört ki. Heston úgy érezte, „házassági mészárlás” szemtanúja, és „erős kísértést érzett, hogy megüsse a férfit”, végül az ugyancsak könnyező feleségével együtt távoztak. „Szégyellem, hogy így magára hagytam a megalázott Miss Hayworth-t. Soha többé nem láttam őt” – emlékezett megbánóan az esetre.
Lánya adott neki békét
Rita Hayworth 37 év alatt 61 filmben szerepelt, és örökösen küzdött a túlszexualizált imázsa ellen. Szerelemistennő, aggatták rá, amire nem volt büszke, miután keményen dolgozott profi táncosként, és azért is, hogy komoly színésznőként elismerjék. Tehetsége messze felülmúlta azokat a felületes beceneveket, amelyeket a hollywoodi sajtó adott neki, noha fájdalmait valóban bájos mosoly és kecses tánc mögé rejtette.
Élete hátralévő részét – ahogy öt házassága ellenére lényegében az addigit is – magányosan töltötte. Egyik volt szeretője, Kirk Douglas mondta róla: „Éreztem benne mélyen valamit, amin nem tudtam segíteni – magányt, szomorúságot –, amit elnyomott.” Glenn Ford színész volt még jó barátja, aki szerint Hayworth „a világ számára szexszimbólum volt, de velem önmaga lehetett.” Az 1970-es években a színésznőről elterjedt, hogy alkoholista, ám fura viselkedésének, dühkitöréseinek és memóriazavarainak egészen más oka volt. Az akkor még kevésbé ismert és nála is későn – csak 1980-ban – diagnosztizált Alzheimer-kór, amelynek tüneteivel már vagy két évtizede küzdött.
Végül lánya, Yasmin Aga Khan Jeffries hercegnő állt mellé. A Vanity Fair szerint ő, miután felismerte, édesanyja milyen sokáig szenvedett önhibáján kívül, utolsó éveiben Hayworth-t New Yorkba költöztette, hogy gondoskodjon róla. Még kezdődő énekesi karrierjével is felhagyott, hogy vigyázzon az anyjára: „Csak annyit akartam tenni, hogy békét adjak Rita Hayworth-nek az utolsó éveiben.” Azt is írták Ritáról, hogy egy ilyen fájdalmas élettel bárkinek nehéz lett volna szembenéznie.
Talán nem is meglepő, hogy egy olyan betegség jelentkezett nála, amely révén fokozatosan elfeledhette a múltját.
Hayworth egyszer egy dél-amerikai forgatáson eltűnt a szállodai lakosztályából, és egy parkban találtak rá, amint sárkányt eregetett a helyi gyerekekkel. Ez a jelenet is azt mutatta, hogy ő csak egy gondtalan, egyszerű életre vágyott volna, amelyben a saját családja körében megtapasztalhatja az általa soha át nem élt ártatlan gyermekkort. Végül 1987-ben, 68 évesen hunyta le örökre a szemét.
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Rita_Hayworth
https://www.imdb.com/name/nm0000028/bio/
https://www.grunge.com/372024/tragic-details-about-rita-hayworth/
https://www.vanityfair.com/hollywood/2020/09/rita-hayworth-biography-trauma
https://www.sirismusic.com/rita-hayworth-a-triumphantly-tragic-life/
https://stacker.com/celebrities/rita-hayworth-life-story-you-may-not-know
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Az igazi Dorothy soha nem talált haza – Judy Garland hollywoodi tragédiája
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
