Miért kritikusak a fiatalok az idősekkel, és az idősek miért nem figyelnek a fiatalokra? – Tükröt tart nekünk a generációkutató

Bereczki Enikő, a Pán Péter Stop! blog szerzője a felnőtté válás kérdéseit taglalja generációs kérdésekkel kiegészítve. Hosszú tapasztalatszerzés után lett generációs, ifjúsági és oktatási szakértő. Az Országos Oktatáskutató Intézetben dolgozott, majd egy multinacionális cégnél tevékenykedve szembesült azzal, hogy egy vállalat életében is komoly fennakadásokat okoz, ha nem foglalkoznak a generációs különbségekkel. Harmincas munkatársai sokszor megkeresték őt, az akkor már háromgyerekes anyukát kávészünetben a generációs problémáikkal. Kutatásokat is végzett, és egyre többen kérték, hogy tartson előadást, tréninget. A rejtélyes Z generáció – együttműködés a mai tizen- és huszonévesekkel című könyve apropóján beszélgettünk.

Bereczki Enikő generációkutató
Bereczki Enikő – Fotó: Reviczky Zsolt

Hat egymás mellett élő generációval foglalkozol. Kik ők?

Egyrészt a három fiatalabb generációval: az Y generáció az 1980 és 1994 között, a Z generáció az 1995 és 2009 között, az alfa pedig a 2010-től születetteket foglalja magában. A babyboomerekkel (1946 és 1964 között születettek) és az X generációsokkal (1965 és 1979 között születettek) is foglalkozom, ugyanis a jelenlegi munkáltatók, vezetők nagy része még X generációs vagy babyboomer, és a mai fiatalok nem könnyen értik meg ezt a két nemzedéket. A déd- vagy nagyszülők nemzedéke a „veteránok”, ők azok, akik 1945 előtt születtek, és nagyon is fontos szerepet játszanak a lemenők életében. Kutatom a fiatal generációk szokásait, de segítek is nekik a szüleik, nagyszüleik, idősebb munkatársaik, feletteseik jobb megismerésében, megértésében. A munkáltatóknak pedig abban segítek, hogyan vonzzák be, vagy még inkább hogyan tartsák meg a fiatal munkavállalókat.

Mi az, ami az Y, a Z és az alfa generációt, vagyis az 1980 után születetteket összekapcsolja, és mi az, ami elválasztja őket?

A technológiához való viszonyulás az, ami generációs vízválasztónak tekinthető. Ez a három generáció már fiatalkora óta használja az internetet, de az Y generáció tagjainak van még emlékképük arról, hogy milyen a gyerekkor internet-hozzáférés nélkül, ők tehát a legkevésbé „digitális bennszülöttek”. Nagyon sokuknak már gyermekeik is vannak, hiszen a legidősebb Y generációsok most 42 évesek. Egészen más problémákkal kell szembenézniük, mint az alfa generációs gyermekeiknek. Az internethasználat befolyásolja a generációs jellemzőket is.

Például az alfa generáció lesz várhatóan a legmagányosabb, nekik lesz a legkevesebb idejük és lehetőségük arra, hogy szociális kapcsolatokat építsenek ki, főleg a családon kívül. Ugyanakkor a kapcsolatuk a szüleikkel szorosabb lehet.

Melyek a fő karakterjegyei az egyes generációknak?

A klasszikus, Mannheim Károly magyar származású szociológus által meghatározott generációs definíció szerint nemcsak kronológiai egyidejűségről beszélünk, hanem nagy befolyást gyakorolnak egy nemzedék tagjaira azok a közös fiatalkori események is, amelyek a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életben érik őket. A Z generációt nevezzük a világ első globális nemzedékének, akik ugyanazon a zenén, ugyanazon a kultúrán, ugyanazokon a híreken nőnek fel Amerikában, Magyarországon vagy éppen Grúziában, s minden ugyanabban az időben elérhető számukra. Az alfa generációnál azonban még vizsgálni kell, melyek azok a hatások, amelyek meghatározzák fiatalkori identitásukat. Azt már lehet látni, hogy markánsan befolyásolja az életüket az okoseszközök nagyon korai és folyamatos használata. A WHO ajánlásai szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem lenne szabad képernyő elé engedni a gyerekeket. Ennek ellenére a kutatások azt mutatják, hogy már a három év alatti fiatalok 40 százaléka is rendszeresen használ okoseszközt. Mivel ilyen kis korban az idegrendszer még nagyon „képlékeny”, érzékeny, felvetődik a kérdés, hogy ez a folyamatos kitettség hogyan befolyásolja az idegrendszeri fejlődésüket. Aggasztó az is, hogy nekik kevesebb lehetőségük lesz megtanulni a szemtől szemben való kommunikálást.

Az érzelmeiket hogyan tudják kifejezni a legfiatalabbak?

Azt tapasztalom az iskolákban tartott előadások, foglalkozások során, hogy a gyerekek nagyon nehezen tudnak az érzelmeikről beszélni. Emojikkal tudnak választ adni arra a kérdésre, hogyan érzik magukat, de ezt szavakkal visszaadni nagyon kevesen képesek. Az is feltűnt, hogy közösségi problémákkal is kevésbé foglalkoznak. Például az iskolai zaklatásról tíz éve a mostani Z generáció tagjaival sokkal könnyebben tudtunk beszélgetni, mint most a fiatalabbakkal. Az alfa idősebb és a Z generáció fiatalabb tagjai, bár nagyon jól informáltak, kevésbé fejlett a kapcsolatteremtő készségük, és a kritikus gondolkodásukat is fejleszteni kellene. Meg kell azonban említenem a közösségi média pozitív oldalát is!

Egyre több pszichológiai edukációs anyag van fent TikTokon, Instagramon, amelyek kifejezetten diákoknak mutatnak be közérthető formában érzelmi folyamatokat, jelenségeket, a Z generáció pedig nagyon nyitott erre.

Bereczki Enikő generációkutató
Fotó: Csányi Mónika

Mi a Z generáció tagjainak, vagyis az 1995 és 2009 között születetteknek az erőssége? Hogyan látják az élet mélységeit?

Ez inkább életkori, és nem annyira generációs sajátosság: a korai húszas éveikben kritikusan nézik a körülöttük lévő világot, és sokkal nyíltabban, szabadabban fejezik ki a véleményüket. Nehezebben alkusznak meg számukra kellemetlen, korlátozó dolgokkal. Olyan kreatív ötleteik vannak, amik a kötöttebb gondolkodású babyboomer generációnak eszébe sem jutnak. A pályakezdő fiatalok nagyon jól informáltak, olvasnak, podcasteket hallgatnak, videókat néznek a munka világához kapcsolódóan is. Emiatt kritikusabbak is a feletteseik felé. Erre persze sokszor túlérzékenyen reagál a vezető pozícióban lévő babyboomer és X generáció, és talán még az idősebb Y generációsok is. E nemzedékek tagjai ugyanis kevés felkészítést kaptak a „puha készségekre” – például kommunikációs készség, rugalmas alkalmazkodóképesség, együttműködés csapatban –, bár ezekre nagy szükségük lenne a munkájukban.

Mit tapasztalsz, milyen a három fiatal generáció mentális állapota?

Egy amerikai pszichológiai szaklap cikke szerint világszerte minden negyedik fiatalnál jelentkeztek fokozott depressziós tünetek és minden ötödiknél szorongásos tünetek a járvány óta. Én is végeztem egy online felmérést 13 és 25 év közötti fiatalokkal, és kb. 40 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy érzett depressziós tüneteket a járvány alatt. A HungaroStudy legutóbbi kutatási eredményei szerint az elmúlt két évtized alatt több mint másfélszeresére emelkedett a súlyos depresszióban szenvedők aránya, és a fiatalok a legsérülékenyebbek. A Vadaskert Gyermek és Ifjúsági Pszichiátriai Kórház 2021-es közleménye szerint megduplázódott azok száma, akik öngyilkossági kísérlettel kerültek kórházba, illetve akik önsértők (falcolnak). Egy egyetemistákra vonatkozó magyar kutatás szerint körülbelül a felük küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal. De még mindig elég kevesen tudnak arról, hogy hova fordulhatnak segítségért, például nem tudtak azokról a pszichológiai tanácsadókról sem, amelyek az intézményükben működnek. Tele van az ellátórendszer fiatalokkal, hatalmas társadalmi összefogásra lenne szükség a fiatalok mentális egészségének javításához. A szülőkkel is kellene foglalkozni, hiszen csak egy mentálisan stabil szülő tud a gyermekek számára támaszt, segítséget nyújtani.

A fiatalok az én kutatásomban is megfogalmazták, hogy nagy szükségük lenne több együtt töltött minőségi időre otthon is, az iskolában is, illetve több nyílt, őszinte beszélgetésre.

Nagyon hálásak tudnak lenni, ha mi, az idősebbek figyelünk rájuk, és az azonnali véleménymondás helyett pusztán meghallgatjuk őket, felfogjuk, milyen kihívásokkal néznek szembe. Ekkor tudnak elkezdeni bízni bennünk. Bizalom nélkül pedig nem működnek a kapcsolatok. A fiataloknak – ne legyen kétségünk – szükségük van olyan felnőttekre, akikben megbízhatnak, hiszen csak ilyentől tudnak segítséget kérni. Ehhez figyelem, a figyelemhez pedig idő kell.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti