Percenként több teherautónyi ruha kerül a szemétbe, de mit tehetünk ellene?

A fast fashion, vagy magyarul gyors divat a ruha- és textiliparban érzékelhető jelenség. Leegyszerűsítve arról szól, hogy rövid idő alatt a lehető legtöbb nadrág, pulóver, kabát és egyéb ismert öltözködési termék készüljön el, elfogadható piaci áron, és hasonlóan gyorsan a boltok polcain kössön ki.

Ahogy a környezetszennyezéshez és zöld átálláshoz köthető témák nagy része, a fast fashion is az elmúlt években vált igazán felkapottá, pedig a jelenség nem nevezhető újkeletűnek. Az 1990-es évektől kezdve folyamatosan változnak a vásárlási szokásaink, a rendszeres pénzköltéssel járó „shoppingolás” pedig már régóta a hétköznapjaink részévé vált. 

Ma már természetesnek vesszük a széles kínálatot, ezért a vásárlásra nem különleges eseményként tekintünk, és nemcsak akkor veszünk meg valamit, amikor feltétlenül szükségünk van rá, hanem „hobbiból” is szívesen vásárolunk. 

Abba viszont ritkán gondolunk bele, hogy a számunkra kényelmes helyzet visszafordíthatatlan következményekkel járhat a környezetre nézve.

Valóban ennyire káros?

A fast fashion kapcsán az egyik leggyakrabban hangoztatott tény az, hogy a ruhaipar a világ széndioxid-kibocsátásának tíz százalékáért felelős, ez kétszerannyi, mint amennyi a teljes légi és hajós közlekedés során a levegőbe jut. Emellett az előállítással járó vízveszteség is óriási, az óceánban kikötő mikro-műanyagokról nem is beszélve.

Világszinten természetesen a legnagyobb – és előállítás szempontjából is az élen járó – országokban teljesedik ki leginkább a jelenség. Az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és Nagy-Britanniában is rendkívül sok termék készül, de az európai országok közül érdemes kiemelni Norvégiát is, mint kevésbé ismert példát. Egyes cégek arra törekednek, hogy adott esetben hetente dobjanak új terméket a piacra, ezeknek felvásárlása pedig fizikailag is lehetetlennek tűnik, ebből kiindulva nem meglepő a keletkező szemétmennyiség. 

Becslések szerint percenként több teherautónyi ruha válik szemétté, ez alapján el lehet mondani, hogy a fast fashion jelensége az egyik legkárosabb a világon, több fronton is hozzájárul a bolygó szennyezéséhez.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Miért van erre szükség?

Nem lenne rá semmi szükség. 

Bár az adatok és az ismeretek hiányosak a pontos számokat illetően, a becslések szerint az évente gyártott ruhadarabok kb. negyven százalékát egyáltalán nem adják el (optimistább becslések alacsonyabbra teszik ezt az arányt). 

Ez több mint hatvan milliárd terméket jelenthet. A cégek valószínűleg éppen a pazarlás mértéke miatt nem adnak ki részletes információkat az értékesítésről, hiszen már így is nagy felháborodás övezi az üzleti modellt.

A túltermelés ebben az esetben sem magyarázható társadalmilag elfogadható indokkal, ugyanis a fogyasztóknak egyáltalán nincsen igényük ilyen mennyiségű öltözködési termékre. Bár valóban sok időt töltünk üzletekben, ezt a tempót szinte lehetetlen követni.

Egyértelmű az is, hogy a mindennapokban egyre kevésbé használjuk többször ugyanazokat a ruhákat, a jelenséghez tehát akarva-akaratlanul mi magunk is alkalmazkodunk azzal, hogy folyamatosan újabb darabokat akarunk beszerezni, az éppen aktuális trendeket követve.

Hogyan zajlik a munka?

A gyors ütemű termeléshez nyilvánvalóan olyan munkaerőre is szükség van, amely elő tudja állítani a kívánt hatalmas mennyiséget. Az szintén komoly problémát jelent a ruhaszektorban és más termékek előállításánál is, hogy gyakran nehéz követni, milyen munkakörülmények között zajlik a termelés. 

Egyes esetekben alaposan feltételezhető, hogy emberi jogi szempontból nem megfelelő vagy akár elfogadhatatlan tényezők mellett dolgoztatnak munkásokat, akár kiskorúakat is.

Bár a problémával jó néhány civil szervezet foglalkozik világszerte, és egyre nagyobb közfelháborodást vált ki, mégsem tűnik úgy, hogy az elmúlt időben sikerült volna jelentősen visszaszorítani a jelenséget. Ahogy sok más dolgot, a munkakörülményeket sem teszik eléggé átláthatóvá a textiliparban termelő cégek, de gyakran készülnek tényfeltáró riportok a veszélyes munkafolyamatokról, amelyek során az alkalmazottaknak néha megfelelő védőfelszerelés nélkül kell teljesíteniük, ami akár súlyosabb sérülésekhez is vezethet. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Hogyan lehet megfékezni?

Ahogy a többi rendkívül káros globális jelenséget, a fast fashiont is nagyon nehéz megállítani, vagy ellensúlyozni a hatásait. Mivel a probléma már régóta része a mindennapjainknak, az évek során egyre több szervezet kezdett el foglalkozni vele, megoldásokat keresni rá. A spanyolországi Ecoalf cég például algából és újrahasznosított műanyagból gyártott cipőket, a szükséges anyagokat különböző partokról összegyűjtve.

Egyes cégek függönyöket, takarókat, gumiabroncsokat vagy éppen biztonsági öveket használnak termékek és kiegészítők gyártásához. Az említett példák mellett még számos jó módszer van arra, hogy a gyártók csökkenteni tudják az előállítási folyamat veszélyes hatásait, a kérdés csak az, ők maguk mennyire hajlandók változtatni és ilyen módszerekben gondolkodni.

A mi szempontunkból lényeges kérdés, hogyan járulhatnánk hozzá mi magunk a helyzet javításához.

Elsősorban természetesen a saját vásárlási és ruhaviselési szokásainkon kellene változtatni, hogy a cégek felé még inkább jelezzük, nincs szükségünk ennyi cuccra. A kimutatások alapján már az is jelentősen segíthetne, ha kevesebbet mosnánk, és a szárítógépek helyett gyakrabban választanánk a szabadtéri szárítást. Továbbá a minőségi ruhák vásárlása és az enyhén ,,sérült” cuccaink kézi megjavítása is segíthet, például egy leszakadt gomb visszavarrása, vagy a nadrág felhajtása.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Ma már a Z generáció is sokat foglalkozik a problémával, elsősorban azok, akik az élet egyéb területén is a pazarlás minimalizálására koncentrálnak. Szép számban találunk a közösségi médiában is olyan videókat, amelyek a zero waste fashiont népszerűsítik. Ennek egyik alapja, hogy száz százalékban minőségi anyagból készült termékeket vásároljunk, vagy rendelés esetén azokat a cégeket válasszuk, amelyek a fent említett újrahasznosítási elveket követik.

Ami ebben az esetben is nehezítő tényező, az a megszokott, kényelmes dolgokról való lemondás, hiszen erre gyakran csak vonakodva vagyunk képesek, a részletes tájékozódásról nem is beszélve. Összességében mégis rendkívül fontos lenne csökkenteni a textilipar káros következményeit, mert a magatartásunk e tekintetben jelentősen befolyásolhatja a jövőnket.

Arra rendkívül kevés esély van, hogy a fast fashion korszaknak belátható időn belül véget vessünk, de egyes kérdőíves felmérések szerint a nagyobb cégek egy része hajlandó lenne csökkenteni a jövőben a túltermelés mértékén. Amiről pontosan nem is tudhatjuk, hogy mennyire eltúlzott, így az enyhülést is nehéz lesz mérni.