Madách, Mikszáth és a „palóc Seuso-kincs” – Ilyen az ország első skanzenje Balassagyarmaton
Ki gondolná, hogy az ország első fennmaradt skanzenje nem Szentendrén, hanem Balassagyarmaton épült fel, vagy azt, hogy Nógrád vármegyének is megvan a maga „Seuso-kincse”? Ki tudja, hogy hajdanán a palócok a szobát háznak, a padlást pedig szobának nevezték? Madách Imre és Mikszáth Kálmán városának múzeuma három helyszínen mutatja be a palócság történelmét és gazdag kultúráját.
Lánykérős jelenet a Palóc Múzeum állandó tárlatán
Az egykori vármegyeszékhelyen Nagy Iván történész, akadémikus (1824–1898) szervezőmunkájának és adományainak köszönhetően jött létre a Nógrád vármegyei Múzeum Társulat 1891-ben. Célja az volt, hogy felkutassa és egybegyűjtse mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi szempontból a vármegyére vonatkozik.
„A múzeumnak otthont adó, eklektikus stílusú épület 1914-ben épült Balassagyarmat szívében, egyikeként azon nyolc magyar múzeumépületnek, amelyet eredetileg is e célra terveztek. A Palóc Múzeum néprajzi, helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, emellett Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő irodalomtörténeti emlékeket is őriz” – olvasható a történeti összefoglaló a fenntartó, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) ismertetőjében.
Az alapító tiszteletére rendezett bicentenáriumi emlékkiállításon Nagy Iván 1830 és 1883 között írt, két kötetben ránk marad naplója révén ismerhetjük meg az akadémikus történészi munkásságát.
Az ember tragédiája összes magyar kiadása itt van
A következő terem a Palóc Kultúra Kincsestára, itt találjuk a múzeum féltve őrzött ereklyéit. A több mint ezer műtárgyat számláló látványtárban a palóc népművészet legszebb alkotásai mellett külön vitrinben láthatjuk Madách Imre végrendeletét, Mikszáth Kálmán eredeti cvikkerét és középső fia, Jánoska játékait is. A bevezetőben említett nógrádi „Seuso-kincs” egy, a Zichy családhoz köthető, színezüstből készült piperekészlet, amelynek darabjait szintén itt állították ki. Az épület első emeletén sokalakos jeleneteken keresztül ismerhetjük meg a vidék paraszti életmódját a bölcsőtől a sírig.
A Balassagyarmathoz ezer szállal kötődő Madách Imre emlékszobáját külső helyszínen, az egykori vármegyeházán rendezték be, mégpedig azért, mert a Madách família Nógrád vármegyei nemesi családként anyagilag támogatta az építkezést, ezért cserébe külön lakrészt kapott az épületben. A kiállítás bepillantást enged Madách Imre életének sorsdöntő pillanataiba, közéleti tevékenységébe, ezen belül az 1848/49-es szabadságharccal közvetlenül vagy közvetve összefüggő eseményekbe.
A könyvbarát látogatók megcsodálhatják az író főművének, Az ember tragédiájának magyar nyelven megjelent összes kiadását 1861-től napjainkig.
„A pitvarba lépik be nálok először az ember. A palócok a szobát háznak, a konyhát pitvarnak, a padlást szobának nevezik...” – írta a népcsoport első tudományos kutatója, Szeder Fábián bencés szerzetes, tanár 1835-ben. Mindezt pedig szemügyre is vehetjük a múzeum mögötti ligetben, ahol a Palóc Ház áll. Az úgynevezett zsilipelt lakóház több mint kétszázötven éves. Az épületet 1932 és 1934 között szállították mai helyére Karancskesziből. Füstlyukas kontytetője az egyetlen megmaradt példány.
A ló, a bárányka és a nyúl. Mikszáth Kálmán középső fiának játékai. Jánoska négyéves korában, torokgyíkban halt meg.
A Palóc Ház istállóval, paticskerítéssel és muskátlikkal a múzeum udvarában
A múzeum látványtára
A Zichy család ezüst piperekészlete
A ló, a bárányka és a nyúl. Mikszáth Kálmán középső fiának játékai. Jánoska négyéves korában, torokgyíkban halt meg.
A Palóc Ház istállóval, paticskerítéssel és muskátlikkal a múzeum udvarában
A múzeum látványtára
A Zichy család ezüst piperekészlete
Magyarország első szabadtéri skanzenje
A ház látogatókat 1933-tól fogad, és a XIX. század elejének nógrádi falusi építészetét és életmódját mutatja be. A múzeum szakemberei a későbbiekben istállóval, csűrrel, vesszőből font, vagyis paticskerítésekkel egészítették ki a házikót, így létrehozva Magyarország első szabadtéri gyűjteményét, skanzenjét. Az apró méretű faház még a XIX. század végén is sokszor három-négy nemzedéknek, húsz-huszonöt embernek biztosított lakhelyet.
„A legény, ha megnősült, apja házába vitte haza az újmenyecskét, s ott ház- és vagyonközösségben éltek. A nők hálóhelye, a fűtetlen kamrika egyben a család éléstára is volt.”
A múzeum gazdag kiállításainak megtekintése remek egynapos program a nyári szünidőre is, ha pedig több nappal tudunk tervezni, akkor érdemes a Palóc Búcsú és Folkfesztiválra időzíteni a nyaralást. A 2025-ben már harmincadik alkalommal megrendezett esemény szervezésében a múzeum munkatársai oroszlánrészt vállaltak.
„A Szent Anna-napi búcsú a palócvidék legnagyobb vallásos eseménye már évszázadok óta. Mi, ilyenkor a határ mellett egyesítjük a két országra szakadt palócságot a nemzeti összetartozás jegyében – mondta lapunknak Jakus Julianna művelődésszervező, majd a fesztivál változatos programjairól mesélt. – Idén szinte a teljes belvárost birtokba vette a folkfesztivál. Mindennap népzenei koncertek, változatos foglalkozások a gyerekeknek, bemutatkoztak a palóc népi iparművészek, a palóc ízek utcájában a helyi gasztronómiát fedezhettük fel. Megválasztottuk Szent Anna szépét, nemzetközi dudástalálkozót tartottunk az egyéb koncertek mellett. Programsorozatunk koronája a búcsú volt Szent Anna tiszteletére, amikor a búcsújáró népviseletes menet a római katolikus plébániától átsétált a Palóc ligetbe a Rimóci Rezesbanda felvezetésével.”
Az évente megrendezett fesztiválról részletesen a múzeum honlapján (palocmuzeum.hu) és a közösségi oldalakon tájékozódhatunk.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A Bakony ékszerei – Fedezzük fel Zirc rejtett kincseit!
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
